Hazaengedtek néhány ukrán gyereket, Moszkva Kínától vár katonai segítséget – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Míg az ukrajnai frontokon nem történt jelentős elmozdulás, Moszkva Kínától próbált katonai segítséget kérni, valószínűleg sikertelenül. Ukrajnának az Egyesült Királyság szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket ajánlott fel. Putyin felháborodott nyilatkozatban reagált, azonban egy hónapja épp orosz források büszkélkedtek azzal, hogy ugyanilyen lőszereket kezdenek használni Ukrajnában.

• Pár nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a gyermekrablások miatt körözést adott ki Putyin ellen, 18 elhurcolt gyereket visszajuttattak a szüleikhez.
• Csökkenti Ukrajnai tevékenységét az orosz Wagner-csoport. Vezetője, Jevgenyij Prigozsin lényegében beismerte, hogy nem tudják bevenni Bakhmutot.
• Sorkatonákat, tengerészgyalogos és gárda egységeket vezényelnek Avdijivka mellé az oroszok, feltehetően új támadásra készülve.
• Putyinnal tárgyalt a kínai elnök, Moszkva valószínűleg nem kapja meg a remélt katonai segítséget, bár kínai cégektől eddig is rendeltek kettős felhasználású eszközöket.

Legutóbbi összefoglalónkban írtunk arról, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) körözést adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen, mivel a megszállt területekről több ezer ukrán gyereket deportáltak Oroszországba. Sokukat a szüleiktől szakítottak el, hogy orosz árvaházakba vagy nevelőszülőkhöz küldjék őket. A hadijogról szóló Római Egyezmény szerint a gyerekek elhurcolása kimeríti a háborús bűn fogalmát, de akár emberiség ellenes bűncselekménynek is minősülhet.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Bántalmazások, fenyegetések

Nem tudni, hogy az ICC döntésére válaszul, mindenesetre feltűnő időbeli egybeeséssel a megszálló hatóságok (a Save Ukraine jótékonysági szervezet közbenjárásával) egyszerre hazaengedtek 18 kiskorút. Többségüket az azóta felszabadult Herszonból vitték el, és a Krím-félszigetben vagy a Donbaszban tartották őket fogva.

A médiában megjelent felvételek alapján a gyerekek egy részét szüleiktől szakították el. A Telegraph cikke szerint a gyerekeket táborokban tartották fogva, miután a szüleiknek azt mondták, egy-két évre nyári táborokba viszik őket, ahol biztonságban lehetnek, távol a harcoktól. Ehelyett azonban hónapokig nem engedték el őket.

Egy fiú elmondta, hogy a tábor igazgatója azt hazudta, hogy a szülei úgy döntöttek, lemondanak róla, ezért örökbe fogják adni. Több gyerek is bántalmazásokról számolt be, a táborokban szolgáló biztonságiak elmondásuk szerint fémbotokkal verték azokat a gyerekeket, akik ellenezték a megszállást. „Egy lányt a hátát ütöttek, amíg tele nem lett zúzódásokkal. Egyik nap a folyosón ültünk, valaki azt kiabálta, hogy „Dicsőség Ukrajnának”, és valaki azt válaszolta, hogy „Dicsőség a hősöknek”. ‘ Ezeket a gyerekeket elvitték, és nem tudom, mi történt velük” – nyilatkozta egyikük.

A gyerekeket azzal fenyegették, hogy otthonuktól távolra, oroszországi árvaházba vagy bentlakásos iskolákba viszik őket – ez sok esetben meg is történt, jelentések szerint a távol-keleti Vlagyivosztokba is hurcoltak gyerekeket. A most hazaengedett gyerekek csak töredékét adják az összes Ukrajnából elhurcolt kiskorúnak, akiknek a száma mintegy 16 ezerre tehető.

Ukrajna helyett Afrika

A frontokon az elmúlt héten látható tendencia folytatódott, a januárban elindított orosz offenzíva kifulladásának jelei láthatók. Az elmúlt napokban többek között Donyeck elővárosa, Avdijivka körül folytak a harcok. Avdijivkát az ukránok ellenőrzik, 2014-es donbaszi harcok kezdete óta a frontvonalban van, most az oroszok újabb offenzívát indítottak a bekerítésére. Bár a múlt héten orosz források arról számoltak be, hogy az oroszok elvágták a város védőit ellátó egyik főutat, miután elfoglalták Sztepove falut, erre azóta sem érkezett bizonyíték – egyes orosz katonai bloggerek most a falut szürke zónaként jelölik, csakúgy, mint a várostól keletre fekvő Kamijankát.

Szintén orosz források arról számoltak be, hogy az orosz erők a térségben új dandárokat alakítanak ki az annektált Donyecki Népköztársaság egykori egységeiből és mozgósított tartalékosokból, mellettük pedig tengerészgyalogos és gárda hadosztályok egységeit és Avdijivka irányába vezénylik – ezek alapján további összecsapások várhatók a város körül.

Kevésbé mondható ez el a másik ostromlott városról, Bakhmutról: bár a várost az oroszok csaknem bekerítették, továbbra sem tudták elvágni a védők utánpótlási vonalait, így annak nyugati felét továbbra is az ukránok ellenőrzik. Az elmúlt egy hét alatt nem mozdult el észrevehetően az itteni frontvonal – jól mutatja a harcok csitulását, hogy március 22-én az ukrán elnök is ellátogatott a frontra.

A várost ostromló Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szintén olyan jelzéseket adott, amelyek mintha a bakhmuti vereség beismerésére utalnának. Egy interjúban azt állította, hogy Ukrajna 200 ezres (!) erősítést küldött a bakhmuti front közelébe, ahol hamarosan nagyszabású ellentámadást indítanak Luhanszk, Donyeck, sőt, az Oroszországhoz tartozó Belgorod irányába.

Ez a nyilvánvalóan túlzó állítás egyrészt tekinthető magyarázkodásnak, másrészt elkeseredett kísérletnek arra, hogy erősítést szerezzen az orosz hadügyminisztériumtól.

A Bloomberg belsős forrásokra hivatkozva arról írt: a Wagner-csoport egyre inkább emberhiánnyal küzd, miután az orosz hadvezetés megtiltotta nekik, hogy a börtönökből – az elsődleges toborzási helyeik – toborozzanak. Emiatt Prigozsin azt tervezi, hogy „csökkenti” aktivitását Ukrajnában, és ismét az afrikai zsoldosmunkákra koncentrál. Ezt erősíti, hogy Prigozsin a héten egy bizarr levelet is közzétett Antony Blinken amerikai külügyminiszternek címezve, akit arra kért, támogassa a zsoldoscsoportot „Afrika biztonságossá tételében”.

Valószínűtlen, hogy Kína érdemi katonai segítséget nyújt Oroszországnak

A diplomáciai fronton a hét legfontosabb eseménye Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása volt. Hszi két napon át tárgyalt Putyinnal zárt ajtók mögött, majd aláírtak egy közös nyilatkozatot „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés elmélyítéséről” – az viszont nem derül ki, hogy ez tartalmaz-e valamilyen katonai segítségnyújtást. Kína nyilvánosan nem jelentette be, hogy fegyvereket szállítana Oroszországnak, bár gyanítható, hogy Moszkva ilyen segítséget remél.

Diktátor-csúcs – mit jelent Tajvan számára Xi látogatása a Kremlben? – Világtérkép

Távolinak tűnik a probléma, de nem az. Magyarország, az elmúlt tizenhárom évben sajnos szokásosan, diktátorpárti, a népi Kína gigantikus hátsójához támasztja létráját a seggnyaláshoz, és széttárja kezét, hogy ekkora hatalommal, mint Kína, nem lehet ujjat húzni.

Nyugati elemzők szerint a kínai elnök megnyilvánulásaiból az vehető ki, hogy diplomáciai biztosítékokon túl nem nyújt érdemi támogatást Oroszország ukrajnai háborújának. Ehelyett Kína elsősorban az orosz gazdaság nehéz helyzetét kihasználva egyoldalú megegyezésekben érdekelt. A háborút illetően Peking közvetítőként próbál fellépni (Hszi azt ígérte, a moszkvai találkozó után Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyal), emiatt korábban egy béketervet is közzétett.

Ennek első eleme „minden állam területi integritásának tiszteletben tartása” a nemzetközi jog alapján – tekintve, hogy Oroszország illegálisan szállt meg és nyilvánított saját részének ukrán területeket, a hivatalos kínai állásponttal nehezen férne össze az invázió nyílt támogatása.

Ennek ellenére kínai cégek szállítanak Oroszországnak olyan eszközöket, amelyeket a háborúban vetnek be. A New York Times hivatalos orosz vámadatok alapján azt írja, hogy a háború kezdete óta t közel 70 kínai exportőr 26 féle drónt és drónalkatrészt adott el több mint 12 millió dollár értékben Oroszországban. Ezek úgynevezett kettős felhasználású eszközök: nem minősülnek fegyvernek, így hivatalosan be lehet úgy állítani az exportjukat, hogy csak civil célra adják el őket. Kis átalakítással azonban a vevők már fegyverként vethetik be őket.

Nem „atomlövedék”, de mérgező

Nyugati országok az elmúlt héten is közzétettek új, Ukrajnának juttatandó fegyvereket. Ezek közül a legnagyobb visszhangot a britek újonnan felajánlott harckocsi-lövedékei váltották ki. Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a korábban felajánlott Challanger-2 tankok mellé olyan páncéltörő lövedékeket is szállít Ukrajnának, amelyek szegényített uránt tartalmaznak.

A bejelentésre Putyin ismét atomfegyverrel fenyegetőzött, szerinte ugyanis a „nukleáris komponensű” fegyverek szállítására „ennek megfelelően fog reagálni” Moszkva. A kormánypárti média ezt lelkesen át is vette, a Habony Árpádhoz köthető V4NA például egyenesen azt írta, hogy „A britek atomháborúba sodornák a világot”, az Origón „atomlövedékről” írtak. Valójában azonban az említett urántartalmú lövedékek nem atomfegyverek, vagy piszkos bombák (sugárzó anyaggal szennyező eszközök).

London helyett Óbudán írták a Habony-féle „nemzetközi hírügynökség” híreit | atlatszo.hu

Megtévesztő a Fidesz-barát sajtóba több ezer hírt szállító „nemzetközi hírügynökség” tevékenysége. A KESMA médiamonstrum, a nemhivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád, és a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe tartozó V4NA „hírügynökség” szerkesztősége az Átlátszó több, egymástól független forrásból származó információi szerint nem Londonban, hanem Óbudán üzemelt.

Egyes páncéltörő lövedékekben azért használnak urániumot, mert az a legtöbb fémnél nagyobb sűrűségű, ezért az ilyen komponensű, nagyobb súlyú lövedékek nagyobb energiával csapódnak a célpontba, és erősebb páncélt is át tudnak ütni (ugyanerre a célra használnak wolfram-hegyű lövedékeket is, ami az uránnál is nagyobb sűrűségű fém).

A szegényített urán az urándúsítás melléktermékeként keletkezik, radioaktivitása elenyésző, bevetésekor nem keletkezik nukleáris láncreakció. Hasonló lövedékeket több hadsereg, köztük az orosz is rendszeresített.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne veszélytelen akár a civil lakosság egészségére is, hiszen az urán nemcsak a sugárzás miatt mérgező. A BBC azt írta: a fegyverek bevetésekor urántartalmú szilánkok és por szóródik szét a harctereken, amelyek hosszú távon egészségügyi problémákat okozhatnak a civil lakosságnak.

„Az expozíció egyik legintenzívebb formája a háború befejezése után következhet be, amikor a gyerekek régi katonai járműveken és tankokon játszanak, robbanásokból származó szennyezett port nyelnek le vagy lélegeznek be, vagy amikor a munkások a fémekkel foglalkoznak a roncstelepeken”.  A szegényített urán okozta mérgezés összefüggésbe hozható a koraszülés magasabb kockázatával, károsíthatja a vesék működését és az agy fejlődését.

A BBC egyébként még február 21-én, bőven a mostani bejelentés előtt írt a szegényített urán hatásairól. Nem véletlenül, ugyanis a brit felajánlás előtt Oroszország is rendszeresített hasonló lövedékeket. A TASS orosz állami hírügynökség egy 2021-es cikke szerint a Svinyetsz-2 szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lőszer. A TASS két éve az orosz hadügyminisztériumra hivatkozva írt arról, hogy a modernizált T-80-as tankokat a csökkenteturán-lövedékek kilövésére is alkalmas ágyúval szerelték fel.

Zubor Zalán