Putyint akár népirtásért is körözhetik, a Wagner-főnök ukrán ellentámadástól tart Bakhmutnál – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Több szervezet, köztük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága is dokumentálta, hogy a megszállt területekről gyerekeket deportálnak Oroszországba, ami önmagában háborús bűn – ezért is adott ki körözést Putyin ellen a hágai nemzetközi büntetőbíróság. Valójában az orosz program, amely során több ezer gyereket a szüleiktől is elszakítottak oroszosítás céljából, egy súlyosabb bűncselekményt is megvalósíthat.

• Háborús bűn, mintegy 16 ezer ukrán gyerek illegális deportálása miatt adott ki nemzetközi körözést Putyin ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság.
• Lengyelország és Szlovákia is harci repülőket küld Ukrajnába, nem sokkal azután, hogy az ukránok elkezdték használni az amerikaiaktól kapott JDAMS okosbombákat.
• Bakhmutnál kifulladt az orosz offenzíva, az oroszok most az évek óta ostromlott Avdijivka bekerítésével próbálkoznak.
• Lezajlott az Ukrajnát támogató ramsteini csoport 10. ülése, Ukrajna 9 országtól összesen 150 Leopard 2 tankot kap.

Az ENSZ ellenőrei már korábban háborús bűnnek minősítették azt a cselekményt, ami miatt március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint az orosz gyermekjogi ombudsman, Marija Lvova-Belova ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). Becslések szerint az orosz hatóságok mintegy 16 000 gyereket deportáltak a megszállt ukrán területekről Oroszországba. Ez egyike annak a számos háborús bűnnek, amit az Emberi Jogi Főbiztosság ellenőrei tavaly októberben dokumentáltak. Bár az ICC független az ENSZ-től, a két nemzetközi szervezet szorosan együttműködik, ezért várható, hogy lesznek még más idézések is Putyin és egyéb orosz vezetők ellen.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem igaz, hogy csak a hadiárvákat helyezték biztonságba

Az ICC letartóztatási parancsa a hadi jogot leíró Római Szerződésre hivatkozik, amit két ponton is megsértett az ukrán gyerekek elhurcolása: a szerződés 8. cikkelyének 2.(a)(VII) tiltja a civilek illegális áttelepítését, a (b)(VIII) pedig „a megszállt terület lakosságának egészének vagy egy részének deportálását vagy áthelyezését e területen belül vagy azon kívül”.

Az EU Keleti Partnerségének térképe dokumentált orosz háborús bűnökről

Az orosz állami médiában a deportálások úgy jelennek meg, mint árva gyerekek kimentése a háborús zónából, csakhogy az érintett gyerekek jelentős része biztosan nem árva. Egy részük menekülés közben eltévedt szüleitől, akiket aztán az őket begyűjtő orosz hatóságok nem próbáltak megkeresni, és a szülők is hiába próbálták visszaszerezni őket. Más esetekben egész családokat úgynevezett „szűrőtáborokba” (a megszállt területeken létrehozott táborok, amiket azért hoztak létre, hogy kiválogassák és eltüntessék azokat, akikről gyanították, hogy ellenállókká válhatnak) internáltak, ahol a gyerekeket elszakították a szüleiktől.

Egy harmadik csoportot úgynevezett „nyári táboroztatás” keretében választották el szüleiktől (erre volt példa Herszonban, mielőtt a város felszabadult). A szülőkre a megszállók nyomást gyakoroltak, hogy adják át a gyerekeiket, vagy azt mondták nekik, hogy egy-két hét táborozás után hazamehetnek. Valójában azonban a gyerekeket Oroszországba vagy a Krím-félszigetre hurcolták, ahol nevelőszülőkhöz vagy állami intézményekbe kerültek. Volt rá példa, hogy a szülőknek azt mondták: visszakaphatják a gyerekeiket, de ahhoz személyesen kell eljönniük – vagyis a háborús zónán kéne átkelniük, és sokszor Oroszország távol-keleti tartományaiig kellene értük menniük.

Az örmény népirtásnál is látott módszer

Megjegyzendő, hogy egyébként árva gyerekek deportálása, vagy bármilyen más állampolgárok csoportjainak deportálása megszállt területekről eleve háborús bűncselekménynek számít. Konkrétan a gyerekek elhurcolása pedig kimerítheti a népirtás, mint emberiség elleni bűncselekmény fogalmát is.

Az ENSZ 1948-as határozata alapján népirtásnak nem csak egy népcsoport fizikai megsemmisítése számít, hanem egy „csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele” is.

Ennek egyik történelmi példája volt az, amikor az első világháború alatti (vagyis az idézett ENSZ-határozatot megelőző) örmény népirtás során az ifjútörök hatóságok több ezer örmény gyereket elválasztottak a szüleiktől, majd árvaházakba vagy nevelőszülőkhöz kerültek, hogy törökké neveljék őket. A népirtás jogi fogalmát megalkotó Raphael Lemkin egyébként a holokauszt mellett épp az örmény genocídium cselekményeit vette alapul, amikor definiálta, mi számít népirtásnak (ugyanezek a definíciók később a Római Szerződésbe is bekerültek). Több jel is arra mutat, hogy az orosz deportálások célja is az, hogy a gyerekeket orosz identitásúvá neveljék át.

Az ICC által kihirdetett letartóztatási parancsot azok az országok hajthatják végre, amelyek aláírták a Római Szerződést. Oroszország nincs ezek között, ennek ellenére, elvileg ha Putyin a szerződést aláíró külföldi országba utazna, ott letartóztathatnák – ez persze nem valószínű forgatókönyv.

Készülő ellentámadást emlegetnek az orosz médiában

A frontokon az elmúlt héten sem volt jelentős változás, részben az időjárás (a tavaszi esők sártengerré változtatják az utakat), részben az orosz csapatok meggyengült támadóképessége miatt. Bakhmutnál tovább folytak a harcok, azonban az orosz offenzíva itt kifulladni látszik: a frontvonalak a múlt hét óta nem változtak jelentősen, a város nyugati részét továbbra is tartják az ukrán erők, akiknek utánpótlási útvonalát az oroszok nem tudták elvágni.

A közösségi médiában március 19-én megjelent felvételek arról árulkodnak, hogy az ukrán erők a térség délnyugati részén, Ivanivszke falutól délnyugatra kisebb ellentámadást hajtottak végre, elfoglalva a Wagner-csoport több állását, hátrébb szorítva őket a létfontosságú T0504-es autópályától, ami a város védőinek egyetlen utánpótlási útvonala.

A Háborúkutató Intézet (ISW) rámutat, hogy több nem állami orosz forrás attól tart, hogy az ukránok Bakhmut mellett nagyobb ellentámadásra készülnek. Terjednek felvételek ukrán páncélozott járművekről, amelyek állítólag Kosztyantyinivkától délnyugatra gyülekeznek.

Március 20-án a moszkvai központú Gazeta.ru hírportál egy olyan levelet közölt, amit állítólag a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin írt az orosz hadügyminiszternek, Szergej Sojgunak, szintén egy közelgő állítólagos ellentámadásra figyelmeztetve, és több támogatást kérve.

Az, hogy az orosz médiában ukrán ellentámadást várnak, persze lehet propaganda és várakozásmenedzsment is: eszerint nem bíznak abban, hogy belátható időn belül sikeres offenzívát tudnak végrehajtani Bakhmutnál, ezért a kommunikációs térben a frontvonal megtartását kell sikerként eladni.

Újabb ostromgyűrű

Bakhmut mellett a múlt héten a szintén Donyeck megyéhez tartozó Avdijivka körül indítottak támadást az oroszok. A békeidőben 30 ezres Avdijivka már a 2014-es donbaszi háború óta a frontvonalban van, hiszen éppen Donyeck város mellett fekszik, ennek ellenére a várost (illetve mostanra annak romjait) máig az ukránok tartják.

Az ukrán vezérkar közleményei alapján feltételezhető, hogy március 15-e körül az oroszok elfoglalták az Avdijivkától északra fekvő apró falut, Krasznahorivkát, és tovább nyomultak nyugatra, Sztepove felé (orosz katonai bloggerek szerint a falu már orosz kézre került, de ezt nem erősítik meg más bizonyítékok). Ezzel a front kezd hasonló formát ölteni, mint Bakhmutnál: az orosz cél valószínűleg itt is a város bekerítése vagy a védők utánpótlást biztosító két főút ellenőrzése lehet. Sztepove elfoglalásával ezek közül az egyik elesne.

Német, szovjet és amerikai fegyverek

Az ukrán oldalon a múlt héten újabb, a szövetségesektől kapott fegyverrendszerekről is érkeztek hírek. Március 15-én tartották az Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport (ramsteini csoport) gyűlését. A csoport célja Ukrajna katonai támogatása, és egyébként Magyarország is tagja. A legutóbbi, online konferencián 50 ország képviselői vettek részt. Az ülés után Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt mondta, „az Ukrajnának Leopard harckocsikat szállító országok koalíciója tovább növekszik. Most kilenc ország vállalta, hogy több mint 150 Leopard harckocsit biztosít” – mondta Austin.

Tavaly és idén év elején hosszú vita folyt arról, hogy biztosíthatnak-e a nyugati országok a német gyártmányú Leopard 2 tankokból Ukrajnának. Végül erős lengyel nyomásra Németország engedélyezte a harckocsik újraexportálását, hamarosan pedig maga a német kormány is vállalta tankok leszállítását.

Austin Svédországot, Spanyolországot és Norvégiát nevezte meg a Leopardok kapcsán. Később a norvég védelmi minisztérium megerősítette, hogy az általuk felajánlott tankok már célba értek.

A napokban három ország közölte azt is, hogy harci repülőket adnak, vagy adtak át Ukrajnának. Március 14-én Észak-Macedónia védelmi minisztere elárulta, hogy még tavaly júliusban négy Szuhoj Szu-25 repülőgépet adományozott Ukrajnának. Elmondása szerint ezek akkor nem voltak működőképesek, ezért lehet, hogy alkatrész-készletként adták át őket.

Március 14-én Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország négy-hat héten belül átadhatja saját MiG-29 vadászgépeit Ukrajnának (ez összesen 28 új gépet jelenthet). Két nappal később Andrzej Duda cseh elnök Petr Pavel cseh államfővel folytatott megbeszélésén megerősítette, hogy az első négy gép már napokon belül megérkezik, a többit jelenleg szervizelik és készítik elő a szállításra. Március 17-én pedig a szlovák kormány is határozatot hozott tizenhárom MiG-29-es átadásáról Ukrajnának.

A légierő eddig nem játszott jelentős harctéri szerepet a háborúban, valószínűleg azért, mert mindkét fél főleg elavult szovjet gyártmányú repülőket használ, amelyeket a modern légvédelmi rendszerek könnyen elhárítanak. Emiatt a kis számú új ukrán MiG-29 várhatóan nem változtat jelentősen a háború menetén. Kisebb előnyt jelenthet azonban Ukrajnának, hogy tavaly év végén az Egyesült Államok felajánlotta nekik a JDAMS repülőről indítható precíziós légibombák szállítását.

A Joint Direct Attack Munition nevű fegyver lényege egy olyan irányítórendszer, amely nem irányított „buta” bombákat nagy pontosságú, GPS-irányítású fegyverré alakít (akár az ukránok által használt szovjet gépek bombáit is). Nagyobb magasságból ledobva a bomba hatótávolsága mintegy 24 kilométer, azaz nem távoli, stratégiai célpontok megsemmisítését szolgálja, hanem inkább szárazföldi hadműveletek közvetlen támogatását.

Bár hivatalosan nem erősítették meg, hogy a rendszert már használják, március elején ukrán katonák olyan felvételt tettek közzé, amelyen szakértők szerint egy JDAMS-irányított nagy kaliberű bomba becsapódása látható. Amennyiben az ukránok a közelmúltban valóban hadrendbe állították és ütőképesnek találták a JDAMS-t, az megmagyarázhatja a repülőgép-szállítmányok időzítését is.

Zubor Zalán