A magyar médiába is eljutottak olyan, a koronavírus-oltásokkal kapcsolatos megtévesztő adatok, amelyeket egy orosz hátterű dezinformációs kampányban is terjesztettek. Egy orosz hátterű PR-ügynökség a közelmúltban több külföldi közösségimédia-influenszernek is titokban pénzt ajánlott azért, hogy a Pfizer-vakcinákat veszélyesnek állítsák be.
Társadalmi célú hirdetés
„Egy emaillel kezdődött” – mesélte a BBC rádió Trending című, közösségi médiáról szóló műsorában Mirko Drotschmann német youtuber arról, hogyan környékezte meg egy orosz hátterű cég, amely pénzt ajánlott a koronavírus elleni védőoltásokról szóló álhír terjesztéséért. Drotschmann nem az egyetlen közösségimédia-influenszer volt, akin keresztül az ügynökség a Pfizer-oltásokról próbált megtévesztő adatokat terjeszteni. Bár a közösségi platformok a 2018-as Cambridge Analytica-ügy után azt ígérték, erősebben fellépnek az álhírek ellen, világszerte mégis kisebb iparág épült ki PR-ügynökségekből, amelyek politikai megrendelésre is terjesztenek dezinformációt. Az ilyen taktikákat egyre több állam alkalmazza, és egy kutatás Magyarországot is ezek közé sorolja.
A Pfizer-vakcinákkal kapcsolatos influenszer-kampány idén májusban indult el. Ekkor kerestek meg ismeretlenek e-mailben a közösségi oldalakon népszerű szerepőket azzal, hogy egy „információs kampányba” vonnák be őket a védőoltásokkal kapcsolatban. Mirko Drotschmann, aki YouTube-csatornáján főleg közéleti és történelmi témájú videókat tesz közzé, a BBC műsorában elmondta: youtuberként rendszeresen kap megkereséseket vállalatoktól, akik szeretnének a videóiban szponzorált hirdetéseket elhelyezni, de ezeket többnyire elutasítja. „Általában kínai appokat vagy mobiltokokat próbálnak reklámozni, így ezt a megkeresést azonnal furcsának találtam.” Mint mondta, az e-mail szerzője egy PR-cég munkatársaként mutatkozott be, de nem árulta el, kit képvisel, sőt, azt is kérte, hogy ha elfogadja az ajánlatot, a videóiban ne említse, hogy pénzt kapott az oltásokkal kapcsolatos kijelentésekért.
A felkérés szerint olyan hamis adatokat kellett volna ismeretnie, amelyek szerint a Pfizer-vakcinák nem biztonságosak, és más oltásoknál jóval nagyobb arányban okoznak halálos mellékhatásokat.
Hasonló megkeresést kapott Leo Grasset francia videós is, akinek tudományos témájú YouTube-csatornáját 1,2 millióan követik. Grasset-nak, aki kezdetben úgy tett, mintha érdekelné az ajánlat, később egy szerződéstervezetet is elküldtek, amiből ő később a Twitteren közzétett részleteket. Elmondta azt is, rajta kívül még több francia videós is jelezte, hogy hasonló megkeresést kaptak.
A háromoldalas szerződésben szerepelt például az, hogy szó szerint el kell mondania, „a Pfizer vakcinák halálozási rátája háromszorosa az AstraZeneca vakcináknak”, hogy a mainstream média ezt a tényt elhallgatja, illetve fel kell tennie a kérdést, hogy „miért vásárolnak a kormányok aktívan Pfizer vakcinát, ami veszélyes az emberek egészségére”.
A szerződés kikötötte azt is, hogy nem használhatják a „reklám”, „szponzorált videó” és hasonló kifejezéseket,
ehelyett az állításokat a saját véleményükként kellett volna bemutatniuk (az ilyen reklámozást egyébként több országban törvény tiltja) és úgy tenniük, mintha „lelkesednének a téma iránt”.
Az influenszereket arra is kérték, hogy az általuk küldött forrásokat is tegyék közzé a videóban. Ezek egyike egy valós, még januárban megjelent cikk volt a Le Monde lapból, ami arról szólt: hackerek feltörték az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerverét, és onnan dokumentumokat szivárogtattak ki. Ebben a cikkben egyébként nem is esik szó az egyes oltások veszélyességéről.
A másik egy táblázatra vezetett, amely az AstraZeneca egy, szintén orosz oldalakon közzétett, és állítólag az AstraZenecától származó dokumentumból származott. A Szputnyik hírügynökség állítása szerint az AstraZeneca megerősítette nekik, hogy tőlük származik a „Bizalom helyreállítása a COVID-19 oltásokkal szemben az egészségügyi ügynökségek és a gyógyszergyárak közötti jobb együttműködés érdekében – felhívás a cselekvésre” című, nem nyilvánosságnak szánt dokumentum.
Az orosz állami médiában bemutatott és a külföldi influenszereknek elküldött táblázat
Ennek az orosz weboldalakra kikerült teljes változatában valóban szerepel az a táblázat, amelyeket az influenszereknek küldtek el. Eszerint egyes országokban, egymillió emberre vetítve valóban rosszabb volt a halálozási statisztika a Pfizerrel oltott embereknél, mint az AstraZenecával oltottaknál, ám az adatokat kiragadták a kontextusukból.
A szöveg ugyanis felhívja rá a figyelmet, a statisztika minden olyan esetet tartalmaz, amikor valaki elhunyt azután, hogy oltást kapott, függetlenül attól, hogy az oltás egy lehetséges mellékhatása okozta-e a halálát
(ha például valaki autóbalesetben halt meg az oltás után pár hónappal, az is bekerül a statisztikába). A dokumentumban szerepel az is, hogy ezeket a nyers adatokat még nem vetették össze az oltottak életkorával és egészségi állapotával. A magasabb halálozási rátát magyarázhatja, hogy a legtöbb országban a Pfizer-oltásokat előbb kezdték alkalmazni, mint az AstraZenecát, és hogy az oltási sorrendben legidősebbek és a krónikus betegségben szenvedők álltak az első helyeken. Amikor pedig a dokumentmon az oltások egy lehetséges mellékhatásáról, a vérrögképződésről esik szó, ott rámutatnak, hogy a Pfizerrel oltottaknál jóval kisebb arányban fordult elő ilyen panasz, mint az AZ-t kapott embereknél.
A Numerama francia hírportál rámutatott arra is, hogy az influenszereknek küldött, a táblázatot tartalmazó link egy Medium.com-os bejegyzésre mutatott. Ebben a táblázat képként szerepelt, ez pedig a Reddit.com szerverére volt feltöltve. Mind a Mediumra, mind a Redditre egy frissen regisztrált, korábban nem aktív fiókról töltötték fel a tartalmakat, néhány nappal azelőtt, hogy az influenszereknek elküldték volna a megkeresést – ez a francia lap szerint arra utal, hogy ugyanazok tették ki a táblázatot, akik az e-mailt is írták.
Összehangolt kampányra utal az is, hogy ugyanezekben a napokban ugyanezek a kontextusból kiragadott adatok az angol nyelvű orosz állami médiában, a Sputniknews.com-on és a Russia Today-en is megjelentek.
Innen a hír végül a magyar médiába is eljutott: a Fidesz-közeli bulvárlap, a Ripost május 28-án kritikátlanul közölte tovább a Sputniknews.com állításait
a „Kiszivárgott egy titkos jelentés: A Pfizer vakcina sokkal veszélyesebb, mint az AstraZeneca?” című cikkben. Lényegében ugyanezt írta a RT-re hivatkozva az Alternatív Hírek nevű, összeesküvés-elméleteket terjesztő portál, amely még a magyar kormány tájékoztató oldalának halálozási statisztikáját is mellétette. Ezt a statisztikát, amely szintén azt sugallja, hogy veszélyesebbek a nyugati vakcinák, Karikó Katalin is bírálta, hiszen még az sem szerepel rajta, egyfajta vakcinát összesen hányan kaptak.
A külföldi influenszereket célzó kampány kapcsán a német Netzpolitik.org hírportál tárt fel további orosz kötődést. Az e-mailt egy Fazze nevű PR-ügynökség munkatársa küldte, aki az ügynökség honlapját is linkelte. Ez a cég székhelyeként egy londoni címet adott meg, ám a brit cégnyilvántartás szerint az adott címre ilyen céget nem jegyeztek be. A LinkedIn-en a Fazze ügyvezetőjeként egy Vjacseszlav Uszolcev nevű orosz férfit tüntettek fel, és a cég weboldalán ügyfélreferenciaként is négy orosz cég szerepelt. A Netzpolitik kutatása szerint a Fazze valójában az AdNow nevű, Oroszországban és az Egyesült Királyságban is regisztrált reklámügynökség projektje.
Az AdNow hivatalos oldalán azt írja, egy újfajta „natív hirdetési formátumot” dolgoztak ki, aminek lényege, hogy a fizetett tartalom a lehető legkevésbé látszódjon hirdetésnek – ez rímel arra a taktikára, amelyet az oltások kapcsán próbáltak alkalmazni. A Fazze ügyvezetőjeként feltüntetett Uszolcev munkatapasztalatként szintén az AdNow-t jelölte meg, és a Fazze állítólagos székhelyének címe megegyezik az AdNow brit címével. Az ügyben a BBC megkereste az AdNow képviselőit, akik nem akartak nyilatkozni és azt sem árulták el, ki rendelte meg az oltásokkal kapcsolatos kampányt. Később mind a Fazze weboldala, mint az AdNow brit vállalat megszűnt. Ennek ellenére nem volt teljes kudarc az influenszer-kampány: a Netzpolitik.org szerint legalább két influenszer, egy brazil és egy indiai videós elfogadta a Fazze ajánlatát, és elismételték az oltásokkal kapcsolatos megtévesztő állításokat.
A Netzpolitik és a BBC oknyomozásának hatására a német és a francia hatóságok is vizsgálatot indítottak, mivel gyanítják, hogy a dezinformációs kampányt valamelyik orosz állami szerv rendelhette meg. Felix Kartte, az álhír-ellenes Reset nevű kezdeményezés munkatársa azt mondta: a történet „tankönyvi esete” a Kreml által alkalmazott dezinformációs, a külföldi országok társadalmának destabilizációját célzó taktikáknak. Hozzátette: többször volt már rá példa, hogy az orosz állam ilyen céllal PR-cégek szolgáltatását rendelte meg.
Nem Oroszország azonban az egyetlen állam, amely hasonló befolyásolás-műveleteket alkalmaz. A New York Times július végén megjelent cikke azt írja a „bér-dezinformáció” az utóbbi időben sikeres üzletággá vált. 2018-ban világméretű botrányt kavart a Cambridge Analytica-ügy, ahol egy brit ügynökség olyan szolgáltatást nyújtott, amellyel a közösségi médiában, egészen speciális célközönségre szabva lehetett megtévesztő tartalmakat terjeszteni. Az ügynökségnek szerepe volt többek között a 2016-os amerikai elnökválasztást és a brexit-népszavazást is befolyásoló álhír-kampányokban. Úgy tűnik azonban, hogy a Cambridge Analytica-ügy csak a kezdet volt: az Oxfordi Egyetem egy kutatása szerint 2020-ban 48 országban szerveztek vállalatok megrendelt dezinformációs kutatást, kétszer annyi helyen, mint tavaly – ezek között szerepel Magyarország is.
A kutatás a KESMA-lapokat emeli ki, amelyek főszerepet vállalnak a kormánypárti dezinformációs kampányban. Írnak arról is, hogy a kormánypárt többször is álprofilokat használt, hogy a közösségi médiában támadó üzenetekkel árasszák el a Fidesz aktuális ellenfeleit.
A „bér-dezinformációra” a NYT szerint jó polda az ironikus „India Vs Disinformation” nevű, az indiai kormány véleményét visszhangzó, függetlennek beállított Twitter-fiók esete, amire rendszeresen hivatkozik az indiai állami média. Egy, a NYT által idézett kutatás szerint a fiókot egy Press Monitor nevű, Kanadában bejegyzett PR-cég működteti, amelynek saját LinkedIn-fiókja szerint is ügyfele az indiai kormány. Tavaly nyáron egy Washingtonban bejegyezett, CLS Strategies nevű kommunikációs cégről derítették ki, hogy Bolívia akkori jobboldali kormánya megrendelésére működtetett egy facebookos propagandahálózatot. A Facebook az ehhez tartozó, magukat állampolgári csoportoknak és tényellenőrzőknek bemutató oldalakat eltávolította álhírek terjesztése miatt. A CLS Strategiesnek nem ez volt az első hasonló munkája, korábban a mexikói és venezuelai kormány megrendelésére is végeztek hasonló feladatokat.
A NYT szerint, bár a közösségimédia-platformok a közelmúltban erélyesebben léptek fel a dezinformáció ellen, továbbra sem vétlenek az álhírterjesztésben. Mint írják, a Facebook és hasonló oldalak algoritmusai, amelyek célja csak az úgynevezett engagement növelése, önmagukban előnyhöz juttatják a megosztó és konspirációs elméleteket terjesztő tartalmakat.
Zubor Zalán
Címlapkép: MTI Fotó/Varga György
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Tajvani forrásaink szerint a TikTok központi szerepet kap abban az információs hadviselésben, melynek célja a sziget szuverenitásának aláásása.
A platform algoritmusai átláthatatlanok, miközben a szélsőjobboldali pártok videóinak nézettsége számos európai országban lekörözi az egyébként több szavazatot kapó pártokét.
Német AFD-aktivista, a szlovákiai motorosklub tagja, tatár imám, magyar ex-diplomata – ezek a látszólag teljesen különböző személyek mindannyian részt vettek az orosz hírszerzéshez kötődő NewsFront szerkesztésében.
A feljelentő cégtulajdonos szerint valaki több millió forint hirdetési bevételt terelt át az álhíroldalra.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!