Szeptember 27-én, a New York állambeli Ithacában elhunyt Jurij Orlov, a Moszkvai Helsinki Csoport alapítója.
A Szovjetunió és a csatlós országok sajtója hatalmas győzelemként ünnepelte, hogy 1975. augusztus 1-én Észak-Amerika és Európa országainak kormányai aláírták a Helsinkiben rendezett konferencia Záróokmányát. Az okmány sok mindenről szólt, leszerelésről, gazdasági kapcsolatokról. A szovjet politikának azonban azért volt fontos, mert a határok sérthetetlenségének és a belügyekbe való beavatkozás tilalmának újbóli kimondása révén sikerült nemzetközi egyezménybe foglalni mindazt, ami a második világháború után történt: Európa kettészakítását, a szovjet területszerzést.
A sokat emlegetett jaltai egyezmény ugyanis nem létezett, ami de facto történt, azt nem támasztotta alá nemzetközi okirat. Sztálint ez nyilván nem érdekelte, de a magyar 56, a csehszlovákiai 68 után Brezsnyev úgy érezte, amit megszereztek azt a szovjet haderőn, az atomarzenálon kívül még egy pecsétes papírral is biztosítani kell. Brezsnyev sikeréhsége és türelmetlensége tette lehetővé, hogy nyugati nyomásra a Záróokmányt bevezető alapelvek közé bekerült a hetedik alapelv, amely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását írta elő, beleértve a gondolat, a meggyőződés, a vallás és a hit szabadságát.
Ezeket tárgyalta részletesebben, de eljárási szabályok és szankciók nélkül, a Záróokmány harmadik kosárnak nevezett fejezete, és az a szabály, hogy a megállapodás érvényesülését rendszeres utókonferenciákon fogják vizsgálni. Mindazonáltal a Helsinki Egyezmény is elsüllyedt volna a diplomáciatörténet sok végrehajthatatlan egyezménye között, ha 1976. május 12-én nem alakul meg Jurij Orlov moszkvai lakásában a közéleti csoport a helsinki megállapodás érvényesülésének elősegítésére.
Orlov alapötlete kézenfekvő volt: ha a szovjet kormány aláírt egy okmányt, hogy tiszteletben tartja egyebek közt a meggyőződés és a vallás szabadságát, nézzük meg mi történik ezzel az ígérettel a való életben. A baráti társaság, amelynek elnevezése hamarosan Moszkvai Helsinki Csoporttá változott, nyomban munkához látott: tíz hónap alatt tizenkilenc jelentést készítettek el különböző vallási, nemzetiségi csoportok üldözéséről.
A Helsinki Csoport tagjait újra meg újra kihallgatták, fenyegették, jelentéseik mégis eljutottak nyugati követségekhez, sajtóorgánumokhoz. A moszkvai értelmiségiek kis társaságáról a világ is tudomást szerzett.
Jurij Fjodorovics Orlov 1924. augusztus 13-án született. 1946-ban magas háborús kitűntetéssel szerelt le, a moszkvai egyetemen fizikát tanult. 1956 őszén Sztálint és Beriját gyilkosoknak nevezte, ezért pártfegyelmit kapott. 1963-ban atomfizikusként a tudományok doktora lett. 1973-ban, amikor számos akadémikus elítélte Andrej Szaharov „hazafiatlan” tevékenységét, Orlov Brezsnyevnek címzett nyílt levélben állt ki Szaharov mellett. Ugyanebben az évben részt vett az Amnesty International szovjet csoportjának megszervezésében: válaszul kizárták a pártból.
1977 februárjában a Moszkvai Helsinki Csoport tagjait sorra letartóztatták, Orlovot hét év kényszermunkára, Scsaranszkijt, akit kémkedéssel is megvádoltak, tizenhárom évre ítélték.
A kegyetlen büntetések ellenére a helsinki mozgalom nem szűnt meg. A Szovjetunió tagköztársaságaiban sorra alakultak a helsinki bizottságok. 1977-ben a prágai Charta 77 a Helsinki Záróokmányra hivatkozva követelte a szabadságjogok helyreállítását, 1979-ben kétszázötven magyar értelmiségi tiltakozott a Charta szóvivőinek a bebörtönzése ellen. 1980-ban a gdanski hajógyár munkásainak sztrájkja megegyezésre kényszerítette a pártállam vezetőit.
1986-ban a nemzetközi tiltakozás hatására Orlovot, állampolgárságától megfosztva, kiengedték a Szovjetunióból. Amerikában a Cornell egyetem professzora lett. Az emberi jogok ügye a kelet-nyugati tárgyalások állandó napirendi pontja lett. A szovjet birodalom szétesésének folyamata megállíthatatlanná vált. Helsinki, mondta Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere „alapvetően megváltoztatta a keleti országokat – ez tette lehetővé az 1989-es fordulatot”.
2005-ben Orlov a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi konferenciájának a vendége volt. Meglepett, hogy nyolcvanegy éves létére mennyire fiatalos. – Nézd -, felelte -, négy évig katona voltam, hét évet töltöttem kényszermunka táborban. Ezt a tizenegy évet nem tekintem az életem részének. Így nem nyolcvanegy éves vagyok, hanem csak hetven.
Nevére Magyarországon kevesen emlékeznek. Pedig azok közé tartozott, akik elszántságukkal változtattak a világ, s így Magyarország sorsán is. Hogy ez a változás ma elenyészni látszik, az szemernyit sem múlott Jurij Orlovon és bátor barátain. Az kizárólag a mi sarunk.
Kőszeg Ferenc
Címlapfotó: Megan Dirks/Wikipedia
Támogatási kampány
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az orosz fiatalok mindennapjait középpontba állító filmet a hamarosan kezdődő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) lehet majd megnézni.
Danyiil Turovszkij orosz újságíró bemutatja, hogyan jutott el az orosz hekker-szcéna a hitelkártya-csalásoktól a világpolitika befolyásolásáig.
Vlagyimir Putyin felemelkedésének eddig nem látott részletességű története, a Szovjetunió összeomlásától egészen napjaink Oroszországáig egy kötetben.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus személyes bátorsága és mérsékelt populista fordulata jelenti Vlagyimir Putyin rendszere számára az elmúlt évek legnagyobb...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!