Egészen a közelmúltig nem kellett súlyos következményektől tartania egy-egy politikusnak, ha korrupción kapták. Vagy egyszerűen kegyelmet kaptak egy másik politikustárstól, vagy ha nagyon szorult a hurok, felültek a lopott pénzből vett magánrepülőgépre és elmenekültek egy messzi országba, ahol élvezhették a vagyonukat. Nemrég újabb módszer lépett be a repertoárba: úgy módosítják a törvényeket, hogy ne lehessen felelősségre vonni őket.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
2016 novemberében Brazília legnagyobb korrupciós botránya, a Lava Jato (Autómosó) fedőnéven elhíresült nyomozás elérte az ország politikai elitjét: többedmagukkal osztoztak a börtöncellán korábban érinthetetlennek gondolt üzletemberek és politikusok. A botrányban érintetteknek egy tragédia kínált váratlan lehetőséget – amit ki is használtak.
2016. november 29-én Kolumbiában lezuhant egy chartergép; a szerencsétlenségben 71-en életüket vesztették. Az áldozatok között voltak a brazil Chapecoense futballcsapat tagjai is. A brazil kongresszus kihasználta a nemzeti tragédiát.
Pár órával később, hajnali háromkor, mialatt a nemzet a csapatot gyászolta, a képviselőház (a brazil kongresszus alsóháza) szinte egyhangúlag megszavazta az új korrupcióellenes törvényt.
A törvénytervezet már régóta napirenden volt, ám a zűrzavarban a jogalkotóknak sikerült az utolsó pillanatban néhány helyen megváltoztatni a szövegét. Törölték az illegális vagyonszerzés eredeti definícióját, és kivettek egy, a visszaélések bejelentőit védő záradékot.
A törvénybe beleírtak egy új rendelkezést is, amely lényegében lehetővé tette, hogy a Lava Jato nyomozást elindító ügyészek ellen vádat lehessen emelni, ha a korrupciós ügyekben nem születik büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet.
Jose Ugaz, a Transparency International korábbi elnöke szerint a rendelkezés célja az volt, hogy ráijesszen a brazil igazságszolgáltatásra, és ne folytassák az ügy felgöngyölítését.
Amikor a brazilok hírét vették a szavazásnak, utcára vonultak, végül arra kényszerítve a szenátust (a brazil kongresszus felsőházát), hogy elutasítsa a törvényjavaslatot.
A brazil képviselőház arcátlan húzása korántsem egyedülálló eset. Átláthatóságért kampányoló nemzetközi aktivisták számos olyan, az elmúlt években történt esetet gyűjtöttek össze, amikor korrupcióval vádolt politikusok ahelyett, hogy elmenekültek volna az országból, vagy büntetlenséggel kormányoztak volna tovább, törvénymódosítással próbálták megúszni, hogy nyomozást indítsanak ellenük, vagy börtönbe kerüljenek.
2017 decemberében például a Kneszet (az izraeli parlament) új törvényt hozott arról, hogy a rendőrség hogyan járjon el magas szintű korrupciós ügyekben. A kritikusok szerint a törvénymódosítás a korrupciógyanúba keveredő Benjámín Netanjáhú miniszterelnököt védi.
Guatemalában pedig tavaly szeptemberben a kormány egyszerűen elrendelte, hogy egy, az ENSZ által támogatott korrupcióellenes testület vezetője nem léphet be ismét az országba, miután az illető Jimmy Morales guatemalai elnök állítólagos pénzügyi bűncselekményei kapcsán nyomozást indított.
Egészen a közelmúltig a büntetlenség volt a norma világszerte. A legtöbb vezető ellen soha nem emelnek korrupciós vádat, vagy ha mégis, a vezetők egyszerűen úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, és folytatják a kormányzást.
Ott van például Andrej Babiš cseh miniszterelnök esete. Az ügyészség azzal vádolja, hogy 2013 és 2017 között, még pénzügyminiszterként kétmillió eurónyi (kb. 630 millió forintnyi) uniós pénzhez jogellenesen jutott hozzá. Ám annak ellenére, hogy a politikust a nyomozás érdekében kétszer is megfosztották mentelmi jogától, Miloš Zeman cseh elnök figyelmen kívül hagyta a korrupciós vádakat és 2018. júniusában újra kinevezte Babišt miniszterelnöknek.
Azoknak a vezetőknek, akiknek nincsenek ilyen befolyásos szövetségesei, adott a menekülés, mint opció. A 2014-es tüntetések eredményeként megbukott Viktor Janukovics volt ukrán elnök például Oroszországba szökött.
Ha sem a büntetlenség, sem a szökés nem válik be, a korrupciógyanúba keveredő politikusok számára van egy harmadik lehetőség is: megpróbálhatják törvényhozás segítségével menteni magukat.
Vajon miért nem működik már olyan jól a kereket oldás, vagy a rendőrség sakkban tartása néhány jól irányzott fenyegetéssel?
Jose Ugaz szerint a magyarázat a büntetlenséggel és a korrupcióval szembeni egyre növekvő népharagban rejlik.
Amikor az emberek hajlandóak az utcára vonulni a korrupciós ügyek miatt, az arra sarkallja a vezetőket, hogy úgy tegyenek, mintha orvosolnák a problémát.
Végtére is a népharag volt az oka, hogy a brazil kongresszus felsőháza végül nem szavazta meg a törvényjavaslatot, ami veszélyeztethette volna a korrupciós botrány ügyében zajló nyomozást.
„Ugyanez történt Dél-Koreában is, ahol az emberek nyomást gyakoroltak, és le kellett mondania a miniszterelnöknek és az elnöknek. Ez újdonság” – mondta Ugaz.
Más tényezők is magyarázhatják a korrupciós ügyek törvényhozói módszerekkel való eltusolásának újkeletű népszerűségét.
A nemzetközi közösség példátlanul nagy befolyással bír, és a reformok útjára tudja terelni az egyes országokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformokhoz köti a hitelezést. Az Európai Unió számos követelményt támaszt a csatlakozni kívánó országokkal szemben, beleértve az olyan nemzetközi intézményekkel való együttműködést, mint az Interpol.
Az olyan intézmények szempontjából, mint az EU, vagy az IMF, az egyik legfontosabb érték a jogállamiság, nyilatkozta Robert Cusumano new yorki ügyvéd, a Legal Horizons alapítvány ügyvezető igazgatója. Jogállamiságról akkor beszélhetünk, amikor egy országban olyan igazságszolgáltatás működik, amely a törvényt minden emberre és intézményre nézve méltányosan és egyenlően alkalmazza.
A jogállamiság az EU-tagság egyik, a koppenhágai kritériumokban lefektetett alapkövetelménye. Az IMF hitelezési feltételrendszerének szintén eleme a jogállamiság követelménye. Ilyen nemzetközi követelmények mellett érthető, hogy a jogállamiságról kialakult kép hatalmas hatással van egy ország gazdaságára.
Számos nemzetközi cég a jogállamiság mércéjét használja annak eldöntésére, hogy befektessen-e egy adott országban. A jogállamiság vonzó mutató, mivel pártatlan: nem azt mérik vele, hogy milyenek a törvények, hanem azt, hogy a törvényeket méltányosan és egyenlően alkalmazza-e az igazságszolgáltatás.
A jogállamiságra irányuló nemzetközi figyelemből az következik, hogy a vezetők a jövőbeni befektetéseket veszélyeztetik, amikor törvénysértést követnek el – például amikor EU-s pénzeket lopnak, választási tisztviselőket vesztegetnek meg, vagy menekültstátuszt adnak szökésben lévő politikusoknak, akik megszegték a törvényt.
Nem a nemzetközi figyelem azonban a korrupt vezetők legnagyobb gondja. Tudják, hogy ha az országuk már csatlakozott az Európai Unióhoz, vagy más exkluzív társasághoz, onnan nem fogják csak úgy kipenderíteni őket. Így hát olyan törvényeket próbálnak hozni, amelyek engedélyezik a korrupt ügyleteiket vagy felmentésre adnak alapot – hacsak a népharag ezt meg nem akadályozza.
Az utóbbira tavaly az EU-tag Románia szolgáltatott példát.
Liviu Dragneát, a román Szociáldemokrata Párt vezetőjét, aki több évtizedes politikai karriert tud maga mögött, megdöbbentő mennyiségű korrupciós ügylettel gyanúsítják. Dragneát azzal vádolják, hogy egy népszavazáson módszeres választási csalást vezényelt le. A politikus állítólag közhivatalnoki bérlistára tette pártja alkalmazottait. Azzal is gyanúsítják, hogy a Teleorman megyei tanács elnökeként több mint 20 millió euró (kb. hatmilliárd forint) uniós pénzt sikkasztott el.
A nyomozás érdekében Dragneát kétszer is megfosztották parlamenti mentelmi jogától. Úgy tűnt, hogy a befolyásos politikust el fogják ítélni és börtönbe kerül.
Ekkor lépett közbe az igazságügyi minisztérium: 2017 januárjában rendkívüli rendeletet hoztak, amely széles körben dekriminalizálta az alacsony szintű korrupciót.
Ezrek vonultak az utcára, mert meg voltak róla győződve, hogy a rendelet szemérmetlen kísérlet volt Dragnea megmentésére.
Az igazságügyi miniszter nem nyilatkozott az ügyben, de a növekvő népharag hatására a miniszterelnök hatályon kívül helyezte a rendeletet.
Írta: Aisha Down. A cikk elkészítésében közreműködött: Lucy Papachristou
Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.
Kiemelt kép: Korrupcióellenes tüntetés Brazíliában 2016-ban / OCCRP Photo by The Photographer (CC BY-SA 4.0)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, az Országos Bírói Hivatalt és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot arról érdeklődve, hogy hány hivatalos személyt mint elkövetőt érintő bűncselekmény történt 1990 óta.
Az OCCRP nemzetközi újságírócsapatának egészségügyi korrupcióval foglalkozó cikksorozata – második rész.
Az OCCRP nemzetközi újságírócsapatának egészségügyi korrupcióval foglalkozó cikksorozata – első rész.
A francia konzervatívok számára végzetesnek bizonyult François Fillon ex-miniszterelnök korrupciós botránya 2017-ben, amely megakadályozta, hogy visszaszerezzék a hatalmat az Élysée palotában....
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!