Az orosz MediaZona hírportál riportere eredetileg csak azt próbálta kideríteni, hogy orosz határőrök miért nem akarták megengedni egy tádzsik állampolgárnak, hogy elhagyja Oroszországot. Ám nagy sztorira bukkant: felfedezte, hogy az orosz belbiztonsági szolgálat, az FSzB Dél-Oroszországban helyi rendőrőrsök és engedékeny helyi bíróságok segítségével tart fogva gyanúsítottakat. A vidéki rendőrőrsök lényegében titkos börtönökként szolgálnak, ahol a fogvatartottakat vallatják és kínozzák.
A gyanúsítottakkal szembeni vádak sokszor triviálisak – például közterületen való káromkodás –, de arra pont jók, hogy akár tizenöt napig fogva tartsanak miattuk valakit. A fogvatartási időt pedig egy ugyanolyan piszlicsáré ügy miatti újabb vádemeléssel újra és újra meg lehet hosszabbítani.
Az egyik áldozat egy tádzsikisztáni fiatalember, Parviz Muradov volt, akit Krasznodarban kínoztak meg FSzB-ügynökök. Muradov koholt vádak alapján több mint egy hónapot töltött elzárva egy rendőrállomás fogdájában. Muradov esete rávilágít az orosz belbiztonsági szolgálat munkamódszereire.
Muradov és felesége, Szvetlana Moszkvában találkoztak, ahová a tádzsik férfi munkát keresni érkezett. Egy utcai verekedés miatt Muradovot 2011 júniusában a moszkvai Ljublinszkij kerületi bíróság öt év szabadságvesztésre ítélte.
Elmondása szerint Muradov a szmolenszki börtönből való szabadulása után nem talált munkát Moszkvában, ezért feleségével együtt a délnyugat-oroszországi Krasznodar határterületre költözött.
Krasznodar a Krím-félsziget és a nagyrészt muszlimok lakta kaukázusi köztársaságok között fekszik. Krasznodar az oroszok heves terrorellenes erőfeszítéseinek központja is.
2017. június 7-én Muradov kisétált a feleségével közösen nyitott boltjuk előtti parkolóba, amikor észrevette a sötétített ablakú mikrobuszt. A járműből négy vagy öt álarcos férfi ugrott ki, akik azt kiabálták: „Feküdjön a földre!”
Muradovot megbilincselték, zsákot húztak a fejére, belökték a járműbe, és elhajtottak vele. Muradov, aki a bolt megnyitása előtt taxisofőrként dolgozott Krasznodarban, azt még meg tudta állapítani, hogy valahová a krasznodari vasútállomás közelébe vitték.
Amikor a férfi nem ért haza, Szvetlana többször próbálta hívni, de Muradov nem vette fel a telefonját. A férfi elmondása szerint amíg felesége hívogatta, őt épp kínozták.
„Először megvertek, aztán [elektromos] árammal kínoztak… Aztán olyan emberekről kezdtek el kérdéseket feltenni, akiket nem ismertem és még soha az életemben nem láttam” idézte fel a történteket Muradov.
Vallatói fényképeket mutattak neki különféle emberekről. Az egyetlen, akit felismert, egy másik tádzsik férfi, Fazlidin Bazarbojev volt. Muradov azt mondja, a börtönben ismerte meg Bazarbojevet, aki néhány hónappal korábban szabadult, mint ő, és akit szabadulása után visszatoloncoltak Tádzsikisztánba.
Bazarbojev néha írt Muradovnak. „Azt írta, hogy azt tervezi, elhagyja az országot és Törökországban fog dolgozni. Az jó, hogy ott van munka, mondtam én. Néhány hónappal később írta, hogy azt tervezi, Szíriába megy dolgozni.” Muradov ezt furcsának találta, és nem válaszolt Bazarbojevnek.
Muradov azt mondja, vallatói azt akarták, hogy vegye fel újra a kapcsolatot Bazarbojevvel, és derítse ki, „hogyan soroznak be embereket.” Muradov ezt nem akarta, mivel akkor már hat hónapja nem kommunikált Bazarbojevvel.
Mikor fogvatartói elárulták, hogy valójában FSzB-ügynökök, Muradov felhagyott az ellenkezéssel. Az FSzB-ügynököktől azt az utasítást kapta: menjen Gorjacsij Kljucsba – egy városba, ahol még sohasem járt –, látogassa meg az ottani mecsetet, és keressen szélsőségeseket.
Miközben Szvetlana hivatalos bejelentést tett Muradov eltűnéséről, az FSzB-ügynökök átszállították Muradovot a Krasznodartól ötven kilométerre fekvő kis üdülőváros, Gorjacsij Kljucs rendőrállomására, ahol vádat emeltek a férfi ellen „enyhe mértékű huliganizmus” elkövetése miatt.
A helyi rendőrség szerint Muradovot azért tartóztatták le, mert hangosan káromkodott a Lenin utcán található örökmécses (egy háborús emlékmű) közelében. Muradov nem tagadta „bűnösségét” a bíróságon; fogvatartói figyelmeztették, hogy ha ellenáll, akkor még hosszabb ideig tartják majd fogva. Végül három nap elzárásra ítélték.
Amikor Szvetlana a három nap leteltével megérkezett, a férje testét zúzódások borították, az arca véres volt és vágásokkal tarkított, a csuklója pedig sajgott a megbilincseléstől.
Június 11-én, négy nappal első letartóztatása után a bíróság Muradovot újabb vádban találta bűnösnek: káromkodott a Lenin utcán. A rendőrségi jegyzőkönyv alapján a férfit a rendőrőrs közelében tartóztatták le, alig tizenöt perccel a szabadulása után.
Ez a történet még ötször ismétlődött meg. Amint letelt a kiszabott büntetése, Muradovot ismét bűnösnek találták ugyanabban a vádban. Csak a Lenin utcai házszám változott a különböző rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvekben.
Muradov azt mondta, hogy az FSzB-ügynökök, akik közül az egyiket felismerte Krasznodarból, többször is meglátogatták, és azt mondták neki:
„Ha félrevezetsz minket, vagy megpróbálsz megszökni, akkor tizenöt évre lesittelünk, aztán visszatoloncolunk Tádzsikisztánba, hogy ott ülj börtönben.”
Bár Muradovon a kínzás nyomai több mint egy hétig láthatóak maradtak, az orvosok soha nem vették fel róluk jegyzőkönyvet a férfi szerint.
A Gorjacsij Kljucsban töltött első éjszakáján a rendőrség elvitte orvosi vizsgálatra. Ekkor már a hátán is voltak zúzódások és megdagadt a keze, ám az orvos azt mondta, semmi baja, és erről még egy igazolást is kiállított.
Muradovot 34 nap elzárás után, 2017. július 10-én engedték szabadon. A Polgári Segítségnyújtás nevű civil szervezet, és ügyvédjük, Magomedsamil Sabonov segítségével Parviz és Szvetlana Muradov 2017 augusztusában elmenekültek Oroszorszából; jelenleg Ukrajnában várják a bevándorlási hivatal döntését.
Gorjacsij Kljucs városi bíróságának ítéletei között szerepel vagy egy tucat orosz és közép-ázsiai illető neve, akik 2016-ban és 2017-ben heteken át őrizetben voltak, enyhe mértékű huliganizmus vádjával. Állítólag mindannyian hangosan káromkodtak, jellemzően a Lenin utcán.
Mindannyiukat bírósági eljárás nélkül tartották fogva a rendőrségen, aztán vagy kitoloncolták őket Oroszországból, vagy FSzB-ügynökök vették őket őrizetbe, vagy néhány esetben arra kötelezték őket, hogy építkezési munkákon dolgozzanak a rendőrségnek, és csak aztán engedték el őket.
„Az utóbbi években egy sűrűbben ismétlődik ez a gyakorlat” mondja Vlagyimir Gajdas emberi jogi ügyvéd, aki megemlít más eseteket is, amikor az FSB által őrizetbe vett személyeket koholt vádak alapján letartóztatták. Amíg a gyanúsítottak rács mögött ülnek, az ügynökök megvizsgálják „mennyire bűnösek valójában,” és megvitatják, mi legyen a sorsuk, mondja Gajdas.
Az ügyvéd szerint a bíróságok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a gyakorlat illegális, és ha egy ügyvéd felbukkan, hogy segítsen az őrizetbe vett személynek, akkor „azonnal vége a történetnek.”
A „titkos börtön” kifejezés jellemzően olyan nem hivatalos fogdákra utal, ahol a biztonsági szolgálatok által elfogott személyeket mindenféle jogalap vagy hivatalos nyilvántartásba vétel nélkül tartják fogva. Ez a gyakorlat általában kínzással jár együtt.
A bírósági eljárás nélküli fogvatartás, amit Krasznodar területén az FSB is alkalmaz, különbözik a „titkos börtönöktől” mivel nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az eltűnt személyeket „elrabolták.”
Hivatalosan ugyanis bírósági ítélet alapján tartóztatták le őket, jóllehet nem annak a bűncselekménynek a vádjával, amivel vélhetően gyanúsítják őket.
A biztonsági szolgálatok az ideiglenes őrizetbe vétel során keresik fel őket, ám ezek a látogatások nem hivatalosak. Az áldozatok szerint a letartóztatást gyakran kínzás előzi meg.
Írta: Jegor Szkovoroda
Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.
Grafikák: Maria Tolstova / OCCRP
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az orosz fiatalok mindennapjait középpontba állító filmet a hamarosan kezdődő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) lehet majd megnézni.
Danyiil Turovszkij orosz újságíró bemutatja, hogyan jutott el az orosz hekker-szcéna a hitelkártya-csalásoktól a világpolitika befolyásolásáig.
Vlagyimir Putyin felemelkedésének eddig nem látott részletességű története, a Szovjetunió összeomlásától egészen napjaink Oroszországáig egy kötetben.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus személyes bátorsága és mérsékelt populista fordulata jelenti Vlagyimir Putyin rendszere számára az elmúlt évek legnagyobb...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!