Névtelen nagylelkűség: titokzatos alapítványok finanszírozták Vlagyimir Putyin kampányát

Vlagyimir Putyin hivatalosan független jelöltként indult a múlt vasárnap megtartott orosz elnökválasztáson. Ám választási kampányát teljes mértékben a kormányon lévő Egységes Oroszország párt és az ahhoz kötődő 22 alapítvány finanszírozta. Ezek az alapítványok 400 millió rubellel, azaz körülbelül 1,8 milliárd forinttal, a törvények szerint engedélyezett legmagasabb összeggel járultak hozzá a kampányhoz. Ám egyáltalán nem világos, honnan származik ez a pénz, ezért az OCCRP megpróbálta kideríteni, kik állnak az adományok mögött.  

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ez az első alkalom, hogy Putyin így finanszírozta a kampányát; 2012-ben még üzletemberek és cégek adták össze számára  apénzt. Putyin újraválasztási kampányának központja ezúttal a Nemzeti Együttműködési és Fejlesztési Alapítvány (orosz rövidítéssel NFPR) volt.

Az NFPR hozta létre azt a húsz hasonló nevű regionális alapítványt, amelyek az elnökválasztási kampányt támogatták. Ezen alapítványok közül több is a helyi Egységes Oroszország pártirodájának címére van bejegyezve, és 2015-ig mindegyik alapítványnak – köztük az NFPR-nek – a nevében az “Egységes Oroszország Párttámogatási Alap” kifejezés szerepelt.

Az NFPR elnökének, Oleg Polozovnak Moszkvában, a Bannij fasor 3-as szám alatt található épületben van az irodája. Ugyanebben az épületben található az Egységes Oroszország párt központi végrehajtó bizottságának irodája is.

Ennek ellenére Polozov azt bizonygatta az OCCRP-nek, hogy az alapítványok a politikai párttól függetlenül működnek, és az álllította: bár a kétezres évek elején azért alapították őket, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a pártnak, annak nincs közvetlenül hatalma az alapítványok munkáján.

Polozov szerint az ötlet, hogy támogassák Putyin kampányát „maguktól az alapítványoktól származott.” Az OCCRP egyik, az Egységes Oroszország pártnak dolgozó forrása megerősítette, hogy az alapítványok nem kaptak hivatalos utasítást a kampányfinanszírozásra.

A forrás szerint azonban a kezdeményezést informálisan a legmagasabb politikai szinteken vitatták meg, és úgy tűnt, hogy nem voltak ellenvetések a tervvel kapcsolatban.

Az alapítványok pénzügyei nem nyilvánosak és nem átláthatóak. Bár a törvények értelmében ezek a szervezetek kötelesek éves beszámolókat készíteni, ám ezt mindezidáig nem tették meg.

Nem világos, hogy az alapítványok jelenleg kapnak-e pénzt állami vállalatoktól és állami intézményektől, de a múltban volt erre példa. Például az Omszki Regionális Együttműködésért és Fejlesztésért Alapítvány 2015-ben pénzügyi támogatást kapott az Omszkenergo nevű állami energiaipari vállalattól, de más regionális alapítványok is kaptak pénzbeli és természetbeni adományokat állami vállalatoktól és intézményektől.

Valami bűzlik

Az NFPR-t és a hozzá kötődő regionális alapítványokat a 2000-es évek elején alapították, körülbelül az Egységes Oroszország párt megalakulásával egyidőben.

A bejegyzésüket igazoló iratokat megvizsgáló újságíróknak feltűnt, hogy néhány alapítvány – beleértve az NFPR-t is – ugyanazon a moszkvai címen és telefonszámon van bejegyezve, mint bizonyos cégek, amelyek kiemelt közszereplőkhöz és rokonaikhoz, vagy éppen Putyin személyes ismerőseihez köthetők.

Az egyik ilyen, a kampányfinanszírozást végző alapítványhoz köthető cég az Orosz Haltársaság, amely egykor az oroszországi piac jelentős halszállítója volt. (A cég egy ideje a tengerihal-feldolgozással és -forgalmazással foglalkozó Russian Sea Group leányvállalataként működik.) Az Orosz Haltársaságot Andrej Vorobjev alapította; Vorobjev jelenleg a moszkvai terület kormányzója.

2000-ben Andrej Vorobjev kiszállt a halbizniszből és politikai pályára lépett. Először a jelenlegi védelmi miniszter, Szergej Sojgu tanácsadójaként dolgozott, amikor Sojgu rövid ideig miniszterelnök-helyettes volt. Ezután az NFPR elődjét, az Egységes Oroszország Párttámogatási Alapot vezette.

Miután politikus lett, Vorobjev átadta a halászati céget testvérének, Makszimnak. 2011-től a cégben Makszim Vorobjev társtulajdonosa Genadij Timcseko üzletember, Putyin barátja.

Timcsenkót, Vorobjevet és az alapítványokat azonban nem csak a halászati cég köti össze. Az orosz cégnyilvántartás szerint az NFPR egy időben 60 százalékos tulajdonosa volt egy Arleja Palatium nevű cégnek, amely eredetileg az Egységes Oroszország moszkvai címén volt bejegyezve. A telefonkönyv szerint az Arleja Palatium ugyanazt a telefonszámot használta, mint a pártalapítvány és a halászati cég.

Az Arleja Palatium egy másik tulajdonosa egy cipruson bejegyzett offshore cég volt, amely viszont a Vorobjev-fivérek és Timcsenko halászati cégének volt a részvényese. Az Arleja Palatium regisztrációs okmányában feltüntetett telefonszám megegyezik egy másik Timcsenko-cég, a Kordex telefonszámával. (A Kordexet a Gazpromhoz és az állítólag Putyin birtokában lévő fekete-tengeri „palotához” is fűzik szálak.)

Az Arleja Palatium a kapocs az alapítvány és az orosz védelmi miniszter családja között is. A cég irodája ugyanis egy olyan épületben van, amelynek az építtetője a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma volt, amelyet abban az időben Szergej Sojgu vezetett. Szintén ugyanebben az épületben van az irodája a Rekapmed nevű orosz diagnosztikai laboratóriumnak.

A Rekapmed többségi tulajdonosai Irina Sojgu, az orosz védelmi miniszter felesége és Jekatyerina Zsukova, az Állami Duma első számú alelnökének felesége.

Sem Timcsenko, sem Vorobjev nem adott magyarázatot a cégeik közötti kapcsolatra, és arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy a szóban forgó cégek támogatták-e az Egyeséges Oroszország pártalapítványát.

Az Orosz Haltársaság képviselője szerint a cégnek nincsen köze politikai tevékenységhez, és nem tud információval szolgálni az NFPR-rel közös telefonszámról. Az újságírók kérdésére a Rekapmed az válaszolta, hogy a cég nem működik együtt más szervezetekkel, amelyek ugyanarra a helyszínre vannak bejegyezve. Szergej Sojgu nem nyilatkozott az ügyben.

Kitömött zsebek

A számviteli nyilvántartások szerint az NFPR alapítványok közül nem mindegyiknek volt elég bevétele ahhoz, hogy jelentős összeget adományozzon az elnökválasztási kampánynak.

A Kalugai Regionális Együttműködésért és Fejlesztésért Alapítvány adóbevallása szerint az alapítvány 2016-ban alig több mint félmillió rubelt (kb. 2,2 millió forintot) gyűjtött össze, ám a Központi Választási Bizottság szerint az alapítvány 15 millió rubellel (kb. 66 millió forinttal) támogatta Putyin elnökválasztási kampányát.

Három másik NFPR alapítvány szintén nagyobb összeggel támogatta a kampányt, mint a szóban forgó alapítványok 2016-os évi teljes bevétele.

Polozov szerint azzal magyarázhatók az alapítványok által adományozott, esetenként az éves bevételt is meghaladó, jelentős összegek, hogy az ő adományozóik kifejezetten Putyin választási kampányára adták a pénzt.

Az NFPR alapítványok mellett az elnöki kampány adományozóinak listáján szerepel két gazdag alapítvány is, amelyek fejenként legalább kétmillió rubellel (közel 9 millió forinttal) támogatták a kampányt. Az egyiket Népi Projektek és Polgári Kezdeményezések Alapítványnak hívják, a másik a Jövő Nemzedékek Támogatásáért Alapítvány nevet viseli. Mindkét alapítvány támogatta az Egyeséges Oroszország jelöltjeinek a kampányát a parlamenti és a regionális választások idején is.

Egyik alapítványnak sincs honlapja, viszont mindkettőt ugyanazon a moszkvai címen jegyezték be, mint az Egyeséges Oroszország pártirodáját – ráadásul a Jövő Nemzedékek Támogatásáért Alapítvány regisztrációján még a telefonszám is megegyezik a pártéval.

Az OCCRP az állami cégjegyzék alapján megkereste az alapítványok alapítóit és igazgatóit, ám senki nem akart válaszolni a riporterek kérdéseire, vagy csak annyit nyilatkozott, hogy már régóta nincs köze az alapítványokhoz.

Az Egyeséges Oroszország képviselője azt nyilatkozta, hogy a párt semmit nem tud két gazdag jótevőjéről.

Mire kellenek az alapítványok?

Nem világos, hogy Putyin ebben a választási kampányban miért állt át a korábbi, egyéni támogatásokról az átláthatatlan alapítványokon keresztüli adományokra.

Polozov szerint az alapítványok célja, hogy az adományokat ellenőrizzék és a nem megfelelő adományokat gyorsan eltávolítsák. Egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy valóban ez a magyarázat. Putyin korábbi kampányai során néhány adományt különböző okokból vissza kellett adni, és a szűrés sok időt és energiát vett igénybe.

Lehetséges azonban, hogy azért álltak át erre a finanszírozási módra, hogy az adományozókat ne tántorítsák el a nemzetközi szankciók.

„Bizonyos szponzorokat elijeszthet annak veszélye, hogy feketelistára kerülhetnek, ha Putyin támogatják” mondta Sztaniszlav Andrejcsuk, a szavazójogokat védő oroszországi szervezet, a Golosz munkatársa. „Mások pedig lehet, hogy éppen azért nem akarják, hogy a nevük vagy a cégük neve szerepeljen az elnökválasztási kampány adományozóinak listáján, mert már feketelistázták őket.”

Szerző: Roman Shleynov

Fordította: Orosz Kata

Az eredeti angol nyelvű cikket itt olvashatja.