Guatemalában addig tüntettek, míg a képviselők lemondtak az antikorrupciós törvény enyhítéséről

Guatemalában megunták a korrupt politikusok manőverezését. A múlt szerdán indult tüntetések 2 nap alatt elérték, hogy a parlament visszavonjon 1 olyan törvényjavaslatot, amely a korrupcióval vádolt elnöknek nyújtott volna védelmet: addig egyszerűen nem engedték ki a honatyákat a parlament épületéből, míg vissza nem vonták a törvényt. De szemlátomást nem elégednek meg ennyivel. Szeptember 20-ára újabb demonstrációkat és általános sztrájkot hirdettek az országban: most már a javaslatot megszavazó honatyák és az államelnök távozását követelik, sőt: választási reformot és a pártok státuszának módosítását.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mindössze 2 napba telt, hogy a guatemalai parlament visszavonja azt a múlt szerdán megszavazott törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy a pártok vezetőit ne lehessen közvetlenül felelősségre vonni illegális finanszírozás esetén. A már szerda este megkezdődött és csütörtökön folytatódó tüntetések nyomán a parlament elnöke péntek reggel bejelentette, hogy a reformot visszavonják, és nem is veszik elő soha többet.

Ugyanezt ígérte egy másik, szintén szeptember 14-én megszavazott törvénnyel kapcsolatban, amely lehetővé tette volna, hogy a maximum tíz év börtönnel büntethető cselekményekkel vádolt személyek kaució fizetése esetén mentesüljenek az elzárástól.

A tiltakozók azonban nem érték be ennyivel, és történetesen épp a nemzeti ünnepen, Guatemala függetlenségének évfordulóján, újabb 7 órán keresztül blokkolták a parlamentet, ahonnan a képviselők csak a könnygázzal oszlató rendőrség segítségével jutottak ki.

A demonstrációk ezen a héten is folytatódtak: úgy tűnik, a tüntetők nemcsak a fenti javaslatokat megszavazó 107 képviselőben vesztették el a bizalmukat (158-ból), hanem az államelnökben is, akinek személye ihlethette a különös gyorsasággal meghozott döntéseket. Jimmy Morales ugyanis a jobboldali FCN-Nación párt elnöke volt korábban, és az a vezetése alatt folytatott választási kampány finanszírozása felkeltette az igazságszolgáltatás érdeklődését.

A mostani felháborodás előzménye, hogy augusztus végén Jimmy Morales elnök immunitásának felfüggesztéséért folyamodott a guatemalai legfőbb ügyész és a CICIG, az ENSZ fennhatósága alatt működő speciális testület. Ennek, a világban egyedül álló, Büntetlenség Elleni Nemzetközi Bizottságnak az a feladata, hogy segítse a helyi igazságszolgáltatást néhány területen – ilyenek a korrupció vagy az állami szervekkel, szereplőkkel összefonódó szervezett bűnözés, paramilitáris szervezetek felszámolása.

2015-ben, a hagyományos pártokban bizalmukat vesztett választók egy politikai újoncot tettek meg köztársasági elnökké: a tévékomikus Jimmy Morales többek között a korrupció felszámolását ígérte. De megválasztása után hamarosan kiderült, hogy az ő kampányának finanszírozásával sincs minden rendben. Ezért folyamodott augusztus 25-én immunitásának felfüggesztéséért a CICIG és a nemzeti ügyészség.

Morales felettébb ingerülten reagált: 2 nappal később, vasárnap elrendelte a testület élén álló kolumbiai Ivan Velasquez kitoloncolását.

Bár e döntést hamar megsemmisítette az Alkotmánybíróság, már hétfőn megkezdődtek a tiltakozások a Rettenetes Ivánnak is becézett Velasquez, és „Igazságosztó Aldana”, azaz Thelma Aldana legfőbb ügyész védelmében.

Iván Velasquez és Jimmy Morales, fotó forrása

Egyet nem értésük jeléül 4 tárca vezetője, több helyettes miniszter és magas rangú hivatalnok adta be lemondását, a külügyminisztert pedig Morales menesztette, miután az jelezte neki, hogy a nemzetközi közösség nem fog belemenni a CICIG feloszlatásába, hiszen épp azért hozták létre 2006-ban, hogy a guatemalai állam gyengeségeit segítsen felszámolni.

Egyes vélemények szerint Morales paktumot kötött a maffiákkal – így véli például a #JusticiaYa (Igazságszolgáltatást azonnal!) mozgalom egyik alapítója, Alvaro Montenegro. Szervezetének fontos szerep jutott az előző államfő, Otto Pérez Molina tábornok távozásában, aki egy gigantikus vámcsalási hálózatban vállalt szerepet. Ráadásul maga Morales is elismerte, hogy nagyobb összegeket kapott a csempészbizniszben forgolódó katonáktól.

A CICIG-et egyébként nemcsak a végrehajtó hatalom kritizálja, egyes feltételezések szerint küldetésének az is része, hogy az USA és az EU bábáskodásával, a korrupció elleni küzdelem ürügyével a külföldi befektetőknek kedvezőbb tereppé alakítsa az országot.

A két említett nagyhatalom közben be is jelentette, hogy Velazquez kitoloncolása esetén megvonják támogatásukat az országtól, és többek között az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája állt ki a CICIG mellett, amely szerinte követendő példa lehetne másutt is a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban.

Mindenesetre a tüntetőket továbbra sem sikerült meggyőzni arról, hogy politikusaik megérdemlik a bizalmat. Szerdán több nagyvárosban követelték Morales lemondását: 80 ezren a fővárosban, Guatemalában és 148 ezren az egész országban. Több szervezet, köztük a mezőgazdászok hirdettek általános sztrájkot, és a főváros éttermei és boltjai is csukott ajtókkal csatlakoztak a demonstrálókhoz.

A tiltakozók Morales távozásán kívül, a parlament feloszlatását, választási reformot, a pártok státuszának módosítását szeretnék elérni. Az 1996-ig polgárháborúk és puccsok, katonai diktatúrák spiráljától szenvedő államban érthető módon nem megy könnyen a transzparens és etikus működés felé való elmozdulás, de a lakosság az elmúlt 10 hetekben egyértelműen ennek érdekében mozdult meg. Kérdés, hogy képes lesz-e kikényszeríteni a valódi változást a 16 milliós országban, amely Közép-Amerika legfontosabb gazdasága. Miután múlt hétfőn a parlament elutasította Morales immunitásának felfüggesztését, a héten megismételt szavazás újra megerősítette pozíciójában, de már jóval kevesebb szavazattal – eközben az elnök azt reméli, nemzetközi támogatókat talál.

Rossz ómen, hogy elődje, Otto Pérez Molina szintén az utca nyomására készült távozni 2015-ben, és azóta is előzetes letartóztatásban tengeti napjait, perére hamarosan sor kerülhet.

Dobsi Viktória

Címlapkép: tüntetés Guatemalában szeptember 20-án; fotó: Johan Ordonez / AFP.

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!