Önkéntesek rajzolják Franciaország nemzeti korrupciós térképét

Állami, publikus nyilvántartás hiányában önkénteseknek köszönhetően, közösségi részvétellel jött létre az első nyilvános korrupciós adatbázis Franciaországban.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

 

Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42
atlatszo.hu/azenadombol/

A 2014 decemberében indult térképes, több szempont alapján kereshető, a magán- és az állami szektor ügyeit egyaránt rögzítő adatbázisban eddig 660, bíróság elé jutott affér szerepel. A nyugdíjas Raymond Bonomo, a Transparency France önkéntese két éve kb. egy órát szán rá minden reggel, hogy aktualizálja a jelenleg egyetlen létező francia adatbázist a korrupciós ügyekről.

Raymond szerint a cél egyáltalán nem a választott képviselők megbélyegzése: a mi logikánk nem arra épül, hogy minden politikus becstelen, de számunkra az a normális, hogy a polgárok tudják, mi a helyzet a hivatali visszaélések ügyében – magyarázta a Le Monde-nak.

Az általuk eddig nyilvántartott ügyek zöme a közbeszerzésekhez és az állami eszközök hűtlen kezeléséhez kapcsolódik. A legjobban érintett területek a Párizs környéki Ile-de-France és a Marseille központú PACA (Provence-Alpok-Azúr-part) régiók. Ha viszont a helyi GDP-hez mérjük a helyzetet, akkor megállapítható – ami általában is jellemző a korrupcióra –, hogy a legszegényebb régiókban okozza a relatíve legnagyobb gazdasági károkat: Korzikán és a tengeren túli területeken.

A térkép létrehozója, szintén a Transparency France önkéntese, a 26 éves Fabien Schwebel, Dubaiban dolgozik informatikusként. Az adatok egy részét további önkéntesek szállítják, a legfőbb forrás persze a sajtó, és a rögzített szempontok szerint elkészült adatlapokat a civil szervezet 3 tagja, 2 önkéntes és egy fizetett alkalmazott csekkolják, mielőtt felkerülnének a bázisba.

Ellentétben például a K-monitor 2014-ben indított korrupciós híreket összesítő térképes mobilalkalmazásával, vagy a több magyar civil szervezet összefogásával 2015-ben indított Red Flags alkalmazással, amely a közbeszerzések korrupciós kockázatát dokumentálja, a francia adatbázis csak azokat az ügyeket rögzíti, ahol már ítélet született.

Amihez persze elengedhetetlen, hogy ítéletek is szülessenek – illetve sok fontos ügy, ahol a gyanút (egyelőre) nem sikerült bizonyítani, nem is kerül be az adatbázisba. Az így felvett adatok – pl. a bírósági ítéletek helye, oka és az elszenvedett kár; az információk forrásai stb. – szabadon elérhetők és újrahasznosíthatók egy első látásra kifejezetten felhasználóbarátnak tűnő felületen; bárki készíthet belőlük új elemzéseket, számításokat, vizualizációt.

A Franciaországban a tervek szerint tavasszal induló antikorrupciós ügynökség megbízott vezetője, Charles Duchaine bíró szerint azért fontos a kezdeményezés, mert láthatóbbá teszi a problémát. A korrupció fontosságának felismerése szerinte ugyanis nem igazán jellemző Franciaországban. A számok és a folyamatos állampolgári figyelem pedig segíthet a mentalitás változásában.

Az utóbbi hetek korrupciós híreit elnézve erre elég nagy szükség volna. François Fillon ex-kormányfő nem csillapuló botránya mellett Nicolas Sarkozyt említhetnénk, akit illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt állíthatnak hamarosan bíróság elé, de nemrég született elmarasztaló ítélet volt kabinetfőnöke, Claude Guéant és a konzervatív párt egyik rangidős oligarchája, Serge Dassault iparmágnás-politikus adócsalási ügyében is.

És akkor Christine Lagarde IMF-vezér érintettségéről a Tapie-ügyben, és az e tárgyban született bizarr és vitatott döntésről még nem is szóltunk; plusz nemrég került bíróság elé a volt szocialista pénzügyminiszter, Jérome Cahuzac adócsalási botránya is. Az is kissé rosszul veszi ki magát, hogy az elnökválasztási küzdelem jelenleg vezető jelöltjei – Marine Le Pen, Emmanuel Macron és Fillon esetében egyaránt felmerül a csalás, hivatallal való visszaélés vagy az állami eszközök hűtlen kezelésének többé-kevésbé súlyos és bizonyított gyanúja.

Azaz a mentalitás változásának kikényszerítése mintha a politikusok és az őket támogató gazdasági-értelmiségi elit soraiban lenne a legfontosabb. Ez utóbbi elsősorban Fillon és Macron mögött sorakozott fel ez ideáig, de korábban Sarkozy vagy Cahuzac is élvezték a legmagasabb körök jelképes és effektív támogatását, amit persze politikai döntéseikkel is honoráltak. Kérdés, hogy a tavaszi elnökválasztás, majd a Nemzetgyűlés megújítása mennyiben juttatja érvényre ezeket a szempontokat.

Dobsi Viktória

Címlapkép forrása a Le Monde idézett cikke, melynek nyomán az oldal többször működésképtelenné vált, a szerver nem győzte a megnövekedett érdeklődést.
Ha érdekesnek találtad a cikket, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.