Korrupciómentes olimpiát terveznek – írja a kormánypárti Magyar Idők, hozzáteszik: a korábbi játékok tapasztalatait is összegyűjti a Számvevőszék. Az Átlátszó segít a vizsgálódásban: a cikkben azt mutatom be, hogyan fulladt korrupciós botrányba a szlovák-lengyel 2022-es téli olimpia megpályázása északi szomszédainknál.
Drága, de szakmailag értékelhetetlen hatástanulmányok, adatok meghamisítása, kormányközei oligarcha-csoport helyzetbe hozása, 12 ezres hokistadion és egy Tátra alatt húzódó vasúti alagút belengetése, a lakosság véleményének figyelmen kívül hagyása, illetve újságírók lefizetése – címszavakban néhány év története, amikor utoljára Kelet-Európában olimpiáról mertek álmodni. Lengyelország és Szlovákia még 2010-ben jelentette be: megpályázzák a 2022-es téli olimpiai játékokat.
A hat évvel ezelőtti tervek alapján Krakkót és a lengyel Tátrát nevezték ki a 2022-es olimpia központjának. A Tátra túloldalán Szlovákia sípályáival kapcsolódott az eseményhez. Partnerországra azért volt szüksége a lengyeleknek, mert a Nemzetközi Síszövetség szerint Lengyelország nem rendelkezett nemzetközi síversenyek lebonyolítására alkalmas hegyi pályával. Szlovákia korábban 2002-ben és 2006-ban próbálkozott a téli olimpia megrendezésével, mindkétszer elbukták a pályázatot.
És azt tudta,
hogy korábban Csehszlovákiának egyszer már volt hatalmas lehetősége olimpiát rendezni, de a helyi kommunista párt az utolsó pillanatban elállt a projekttől és így 1984-ben a jugoszláviai Szarajevó adott otthont a téli játékoknak?
A két ország olimpiai bizottságának kezdeti lelkesedést és tervezését aztán két év kényszerszünet követte: 2010 áprilisában a lengyel politikai elitet lefejező szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett Piotr Nurowski, Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke is, az olimpiai projektet jegelték. A nagypolitikában nem volt szó néhány évig olimpiáról, a felszín alatt a gazdasági szereplők azonban nem pihentek.
Szlovák bevásárlás a lengyel Tátrában?
2011-et írunk, amikor a Lengyel Drótkötélpályás Közlekedési Vállalat (PKL) privatizációját meghirdették. Ez egy lengyel állami cég, amely több, mint 20 tátrai sífelvonót és pályát birtokol a dél-lengyelországi Tátrában. 2011-ben a cég cca. 643 millió forint (9,1 millió PLN) bevételre tett, a vállalat értékét majdnem 4 milliárd forintra (51,4 millió PLN) becsülték.
Az egyik komoly érdeklődő, a szlovákiai Tatra Mountin Resorts (TMR) nevű részvénytársaság volt, amely a Ski Jasná és a szlovákiai Tátrai Drótkötélpályás Közlekedési Vállalat (TLD) összeolvadásával jött létre. 2012-ben a cég értéke mintegy 10 milliárd forint fölött mozgott, így Szlovákia legnagyobb turisztikai vállalatának számított. A TLD-t még 2006-ban vásárolta meg a J&T részvénytársaság a Szlovák Államvasutaktól (ZSSK), de róluk majd később.
A TMR már a privatizáció meghirdetése előtt tervezte a PKL megvásárlását a környék tátrai lengyel településeivel együtt létrehozott konzorcium keretén belül. Úgy tűnt: a szlovákok egy határon átívelő, komoly régiós beruházást akarnak végrehajtani.
2012 őszén például felmerült egy vasúti alagút építése, amely a Tátra mindkét oldalán található lesiklópályákat – Csorba-tó (Štrbské Pleso) és Zakopane – kötötte volna össze. A tervek állítólag kapcsolódtak a tervezett 2022-es lengyel-szlovák téli olimpiához. A tervezett beruházás mögött természetesen a TMR állt. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) vezetősége felháborodott a terveken, végül a szlovák közlekedési minisztérium is elvetette az ötletet.
Közbelép a lengyel titkosszolgálat
2012 októberében még két fontos esemény történt. Egyrészt a TMR megjelent a prágai és a varsói tőzsdén, illetve a nagypolitikában is felgyorsultak az események: a kényszerű szünet után a lengyel és szlovák fél visszatért a téli olimpiai pályázat megvalósítási szakaszához. A Tusk-kormány támogatása mellé a projekt megszerezte a baloldali-populista Robert Fico kormányának támogatását is. Ekkor a 2022-es téli olimpia összes beruházási költségét 1,5 milliárd euróra becsülték. Két évvel később a rendezvény becsült összköltsége már 2 milliárd eurónál járt, ebből a szlovákoknak ezúttal 0,5 milliárd részesedésük lett volna.
Kiéleződött a PKL megszerzéséért folytatott küzdelem is, teljesen véletlenül Lengyelországban beindult egy lejárató kampány a TMR egyik ellenlábasa ellen, amely még jobban megnövelte a szlovák befektetők végső sikerét. Csakhogy a PKL “külföldi kézbe” kerülése nemcsak a Kaczinski-féle nacionalista ellenzék, de a lengyel titkosszolgálat érdeklődését is felkeltette. Ez utóbbi vizsgálni kezdte a közbeszerzési pályázatot és annak szereplőit.
Hogy pontosan mit állapítottak meg, nem tudjuk, egy biztos: 2013 februárjában a lengyel szervezők hirtelen kigolyóztak három kisebb pályázót és a nagy esélyest, a szlovák TMR-t is. A szlovákok nem titkolták csalódottságukat, de nem sokkal később kárpótolták magukat a lengyelországi Beskidákban található Szczyrk település síközpontjának megvásárlásával. A PKL-ről 2013 májusában született döntés, amely értelmében a céget a Mid Europa befektetési társaság fejleszheti a jövőben. (Új fejlemény, hogy 2015 decemberében a Szydlo-féle új lengyel kormány felfüggesztette a PKL privatizációját.)
Új hokistadion és lesiklópályák
Mindeközben a lengyel és a szlovák olimpiai bizottság megállapodott: a sportesemények 70-80 százalékát rendezik Lengyelországban. Itt megtekintheted a terezett beruházások térképét. A Tátra legnagyobb síközpontjában, a Jasná Sportcentrumban az alpesi számokat rendeznék meg, a lengyelek lepasszolták volna még a bob-, és szánkóversenyeket is, de a bobpálya megépítését már ekkor túl költségesnek tartották a szlovákok. Felmerült viszont, hogy a biatlonnak a Csorba-tó környéke adhatna otthont.
A jégkorong mérkőzéseknek a poprádi (Poprad) és a liptószentmiklósi (Liptovsky Mikuláš) stadionok adtak volna helyet. A Kecskemét lakosságához hasonló Poprád polgármestere azonnal bejelentette egy 12 ezres hokistadionra az igényét úgy, hogy a kelet-szlovákiai városkához képest nagyságrendekkel nagyobb szlovák fővárosban 2011-ben átadott új hokistadion rendszeres megtöltése is állandó gondot okoz a pozsonyi fenntartóknak. Talán nem árulok el nagy titkot: természetesen a poprádi hokistadionból nem lett semmi, a város vezetése később a stadionra szánt összeget már a város fejlesztésére szerette volna felhasználni.
De 2012 őszén a felszín még csillogott, Szlovákiában egyeseknek úgy tűnt, harmadszorra eljöhet a régen várt siker, egy téli olimpia megrendezése. A kevésbé optimisták viszont látták: két olyan ország adta be kandidációját, amely összességében magán viseli a kelet-európai rendszerváltás utáni, beazonosítható korrupciós praktikákat. A szlovák és lengyel közeg csak a részletekben különbözött egymástól, legyen az a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételének kérdése vagy az esetleges beruházók kiválasztásának menete.
Betonozzuk le a nemzeti park közepét!
A legfontosabb különbség rögtön a lehetséges beruházások helyszínei között adódott. Amíg a fejlesztések a lengyel nemzeti park minimális részét érintették volna, addig Szlovákiában a TANAP közepén akartak betonozni. A szlovák kormány úgy adta beleegyezését a közös téli olimpia megrendezéséhez, hogy a beruházások előtt egyáltalán nem végzett hatástanulmányokat.
Egy példa a környezetvédelmi szabálytalanságokra: a Jasná Sportcentrum területén 2013-ban végrehajtott átalakítások veszélyeztetik a helyi egyedülálló barlangrendszert, valamint a tervek alapján a Tátrai Nemzeti Park területén egy közelebbről meg nem határozot erdőségi területet is ki kellett vágni – erről a sem a beruházó TMR, sem a szlovák kormány illetékes minisztériuma nem tett említést, de a szlovák sajtó sem írta túl az esetet.
A lengyel Gazeta Wyborzaban találtam egy hosszabb cikket a beruházásról, amelyben Zbigniew Krzan, a lengyel Tátrai Nemzeti Park igazgató-helyettese ezt mondta 2013 novemberében a szlovák helyzetről:
“Félelmetesen, ijesztően néz ki. Szlovákia egy másik ország, más törvényi háttér, más irányelvek, más körülmények. Ez a történet önmagáért beszél”.
No persze, nem volt sokkal jobb a helyzet a lengyeleknél sem, de ők legalább el tudtak küldeni a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz a potencionális sportlétesítményeik környezetre gyakorolt hatásáról szóló tanulmányt. Csakhogy kiderült: a levegőbe jutott káros anyagok mértékét meghamisították, illetve a Zakopane környékén fenyegető állandó hóhiány miatt megemelkedő műhóra fordított kiadásokat egyszerűen eltitkolták.
A kormány oligarchájának fogságában
Az Átlátszó rendszeres olvasója itt már sejti, a lengyel-szlovák téli olimpia szlovákiai fejlesztése egy állami közpénzből megtámogatott teljesen törvénytelen magánvállalkozás volt – az olimpiai pályázat esetleges elbukása persze nem zárta ki, hogy néhány törvénytelen építkezés addig ne történjen meg. Aki nem tudná: a 2002-es és a 2006-os szlovák olimpiai pályázati előkészületek során a TANAP-ba tervezett beruházásokra az akkori szlovák kormányok nem adták meg a környezetvédelmi engedélyt a TMR számára, 2012-ben ez a veszély már nem fenyegetett.
A feladatokat így osztották szét: az állam és a helyi önkormányzatok felújítják a közutakat a lengyel határ és Jasná Sportcentrum közötti területen és rendbe hozzák a környék vasúti pályaszakaszait, valamint újjáépítik a poprádi repülőtér kifutópályáját. A TMR vállalja, hogy saját költségén, egy új lesiklópályát épít a térségben. Lefordítom: a helyiek örülhetnek, hogy jobb utakon járnak, a szlovák nemzeti kebel duzzad, mert két hétig róluk beszél a világ, a a TMR-t birtokló J&T oligarcha-csoport pedig közpénzen bővíti és fejleszti vállalkozását.
De mi ez a J&T csoport?
A J&T Szlovákia második legnagyobb oligarcha csoportja. Mondják, ha a Penta csoport az egykori jobboldali Dzurinda-kormányhoz állt közel, akkor a J&T-t a baloldali Fico-féle Irány (Smer) párttal szokták együtt emlegetni. Elsősorban a bankszektor, energetika és a tátrai síközpontok működtetése területén működtetnek olyan vállalkozásokat, amelyek nagy része a szlovák államtól függ.
A cég alapítása – akárcsak a legnagyobb szlovák oligarcha-csoport, a Penta esetében – itt is a múlt jótékony homályába vész: állítólag száz százalékos haszonkulccsal adtak el gyümölcslevet, II. János Pál pápa 1990-es pozsonyi látogatása alkalmából. A 90-es évek vállalkozásaira jellemző volt, hogy a közvélemény előtt rejtve maradtak a vállalkozók nevei, de a J&T csoport esetében ez nem így volt, mindenki tudta: Jozef Tkáč, a Befektetési és Fejlesztési Bank (IRB) egykori igazgatója áll a pénzügyi csoport mögött.
Éppen az IRB volt, amely a csoport első üzleti befektetéseihez nyújtott biztosítékot. A J&T erős struktúrájú és szigorú személyzeti politikával dolgozó pénzügyi csoportosulás, amelybe több olyan oligarcha is – Daniel Křetiský, a Korbač testvérek, Igor Rattaj vagy Mário Hoffmann – tartozik, amely korábban a J&T része volt, de ma már önálló birodalmat építettek.
Lengyelországban némileg más volt a helyzet, ahol a tátrai turizmus nem egy kormánypárttal összefonódó oligarcha-csoport kezében koncentrálódott, hanem a helyi kis önkormányzatok és helyi vállalkozók kezében, ami ugyan nem volt sokkal jobb, de számukra a Tátra nemcsak bizniszt jelentett, hanem a kulturális identitásuk része is volt.
Közvélemény-kutatás: botrányos végkifejlet
Ahol az emberek választhatnak, ott leszavazzák az olimpiát. Nincs olyan információm, hogy a két szervező országban ismerték a nemzetközi trendeket, de ahogy Magyarországon is felmerült a nyári olimpia megpályázásáról egy népszavazás kiírása az elmúlt hónapokban, úgy Lengyelországban és Szlovákiában is téma volt a közvélemény megszondázása. Végül Szlovákia a magyar utat választotta, Lengyelországban pedig megkérdezték az embereket.
Közvélemény-kutatást előzetesen mindkét országban tartottak, a felmérések alapján óriási többséggel támogatták az emberek a 2022-es téli olimpiát. Három évvel a helyszín kiválasztása előtt (2012) a lengyelek 73 százaléka támogatta az eseményt egy országos felmérésen. Néhány hónappal a népszavazás előtt (2014), országos szinten, kilencezer embert kérdeztek meg telefonon, az eredmény megint elsöprőnek tűnt: 81 százaléka támogatta a lengyel-szlovákiai olimpiai pályázatot.
A szlovákok 2014-ben országos felmérést nem végeztek, de a 2006-os pályázat kapcsán egy hasonló tanulmány egyértelmű támogatást mutatott ki, ők erre hivatkoztak. 2013 végén, az esetleges beruházások által érintett liptói települések lakosságát kérdezték meg: 79 százalékuk egyetértett a szlovákiai kandidálással.
Egyedül a krakkói polgármester ragaszkodott a népszavazáshoz, de előzetesen minden jel arra mutatott, hogy az olimpiai projekt pártolói diadalmaskodnak.
Lefizettett újságírók
Csakhogy a népszavazás kiírása után egy héttel kiderült, hogy az olimpia megszavazásának érdekében, a közvélemény megmasszírozására Lengyelországban újságírókat fizettek le. Állítólag a téli olimpia ügye mégsem állt olyan jól a közvéleményben, mint ahogy ahogy azt a felmérések mutatták. Csakhogy az egyik megkörnyékezett újságíró másnap borított és mindenről beszámolt a helyi sajtóban. A beszámolóból kiderült, hogy a megkeresett újságíróknak “valami szépet” kellett írni az olimpiáról, ezért cserébe havi 1 millió forintnak megfelelő zlotyit (15 ezer) kaptak.
A pénzt egyébként maga a 2022-es lengyelországi olimpia előkészítő bizottság elnök-asszonyának – nem mellesleg egykori snowboard világbajnok és a lengyel Sejm korábbi kormánypárti (PO) képviselője – férje, Andrzej Walczak ajánlotta fel. Az ügy nagyot szólt, a bizottságot feloszlatták, az esetet és tanács tagjait a Korrupcióellenes Rendőrség is kihallgatta. Ezek után már az sem okozott meglepetést, hogy a lakosság 69,72 százaléka elutasította a pályázat beküldését a lengyel viszonyokhoz képest magas részvétellel megtartott – 39,96 % – népszavazáson.
Talán egy országgyűlési határozattal sikerülhet?
A szlovák és lengyel hivatalos közvélemény meglehetősen csalódott volt, “egy nagy lehetőség elmaradását” hangsúlyozták a sportági tisztviselők, akik szerint “túl későn” történt a népszavazás. A szlovákok szerint a lengyel korrupciós botrányok vették el olimpiai álmaikat. Jacek Majchrowski, Krakkó város polgármestere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény támogatása alapvető fontosságú követelmény a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál.
Talán a lengyel Sejm (országgyűlés) fog egy határozatot hozni a jelölésről, de összességében nem hiszem, hogy a lengyel politikusok a régió közvélemény akaratával szembe mennének, mivel ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság barátságtalan lépés értékelné, bízott a lehetetlenben František Chmelár a Szlovák Olimpiai Bizottság (SOV) elnöke, aki hozzátette: a számok világosan mutatják, a krakkóiak nemet mondtak, különösen a nagy részvételi arány lepte meg.
A harmadik elbukott lengyel-szlovák közös téli olimpiára való hivatalos jelölés után Szlovákiában egy pillanatra józan hangon szólaltak meg a világesemény korábbi pártolói is. A szlovák olimpiai mozgalom első embere szerint arra, hogy Szlovákia olimpiát rendezzen az elkövetkező 30-50 évben, semmilyen esély nincs.
Összességében a 2022-es téli olimpia propagálására, hivatalnokok utaztatására vagy külföldi vendégek fogadására Szlovákia 500 ezer eurót költött (ez cca. 155 millió forintnak felel meg), de a végleges projektbe fél milliárd euróval kellett volna beszállniuk, amely több, mint 155 milliárd forintot tett volna ki. Emlékeztető: a 2024-es magyar nyári olimpia költségeit 2015-ben 774 milliárd forintra becsülték.
Végül nézzük meg összesítve a szlovák téli olimpiai pályázatokat!
2002-es téli olimpia – sikertelen pályázat – költség: 1 millió euró
2006-os téli olimpia – sikertelen pályázat – költség: 6,5 millió euró
2022-es téli olimpia – sikertelen pályázat – költség: 0,5 millió euró
Végeredmény: 0 új stadion, 0 új üdülőközpont, 0 új sípálya = 8 millió euró.
A 2022-es téli olimpiát Kínában rendezik.
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!