Ki birtokolja az internetet Közép- és Kelet-Európában?

Ahogy az internet egyre inkább központi szerepet tölt be életünkben, úgy válik egyre sürgetőbbé a kérdés: ki is birtokolja a netet vagy legalábbis a működéshez szükséges infrastruktúrát? Erre kereste a választ egy nemzetközi projekt, amelynek magyarországi partnere az Átlátszó volt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Internet Ownership Project projekt célja feltárni a kelet-európai telekommunikációs infrastruktúrát és hálózatot, amelyben nem kevés offshore és igen nagy összegeket forgató cég bújik meg. A programot a Knight Fundation és a Black Sea Trust finanszírozta, az OCCRP, a romániai RISE Project és az EurActiv pedig közösen menedzselte.

Az OCCRP ügyvezetőjének, Paul Radunak nem titkolt célja, hogy ezzel a projekttel leplezzék le, hogy kik is ,,birtokolják” az internetet a Közép- és Kelet-európai régióban. Több év kemény munkájába telt, hogy felfedjék a bonyolult és sokszor homályos tulajdonosi struktúrákat.

A nyomozás során kiemelt szerepet kapott az átláthatóság és a bizalmas adatok kérdése. Ezekre a kihívásokra ugyanis mind az államoknak, mint pedig a vállalatoknak válaszokat kell adniuk.

Az újságírók Csehországtól kezdve egészen Örményországig sikerrel fedték fel, hogy mégis ki befolyásolja az információhoz való hozzáférést, és hogy mely cégek kapcsolódnak pártokhoz, köztisztviselőkhöz, vagy éppen bűnözőkhöz.

Összesen 12 országban – Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Moldáviában, Örményországban, Grúziában és Szlovéniában – vizsgálták meg a különböző távközlési vállalatokat, internetes szolgáltatókat, kábelszolgáltatókat, engedélyező hatóságokat és nem utolsó sorban az állami szabályozást.

Moldáviában a legnagyobb internetszolgáltató a Moldtelecom, amely százszázalékos tulajdonosa az állam, és a piac 60-65 százalékát uralja. A cég korábbi vezérigazgatója Vitalie Iurcu, aki jelenleg gazdasági miniszterhelyettes, illetve a moldáv Vlad Plahotniuc oligarcha által vezetett üzleti társaság tagja.

Szlovéniában a legnagyobb internetszolgáltató a Telekom Slovenije három privatizációs kísérlet ellenére is állami tulajdonban maradt ,,nemzetbiztonsági okokból”.

Szerbiában az adatvédelem egyelőre eléggé a szürke zónában mozog. Az állami hatóságok felhasználóneveket és jelszavakat is kaphatnak, hogy az internetszolgáltatók belső rendszereibe is beléphessenek. A megszerzett adatokat korlátlanul tárolhatják. Nem ismert, hogy hány ember is használja ezeket a különleges jogosultsággal felruházott profilokat, vagy hogy mindegyik profil bírói döntés révén működik-e.

Csehországban hiába bonyolítanak a kiterjedt optikai kábelhálózaton keresztül jelentős internetes forgalmat, a hálózat pontos földrajzi helyét, és a nemzetközi hálózatok belépési pontjait továbbra is homály fedi, mert ez állítólag ,,minősített” adatnak számít stratégiai okokból.

Ukrajna legnagyobb távközlési cége az Ukrtelecom, irányítója az ország leggazdagabb üzletembere Rinat Akhmetov, akit a rendőrség egyszer már egy bűnszervezet vezetőjeként is emlegetett. Az ország legnagyobb internetszolgáltatóját a Kyivstart 47 százalékban tulajdonolja az orosz Alfa Group, emellett pedig több ukrán optikai kábeltársaságot is kétes múltú politikusok tulajdonolnak.

Örményország legnagyobb telekom cége az ArmenTelt három orosz üzletember – Mihail Fridman, German Khan, és Alexej Kuzmicsev – irányítja a LetterOne Holdingon és a VimpelCom-on keresztül, többségi részvényesként. Tény, hogy az örmény telekommunikációs szektort az oroszok dominálják.

Az ArmenTel 2014-ben egy 500 millió dolláros (135 milliárd forint) pénzmosási botrányba keveredett. Ezt a pénzt az cégen keresztül menő nemzetközi hívásokkal mosták tisztára 2009 és 2012 között. A cég korábbi igazgatója Igor Klimko azóta eltűnt, az első számú gyanúsított pedig legutoljára Moszkvában bukkant fel.

Bulgáriában újságírók akadályozták meg, hogy az ország legnagyobb telekom cégét, a Vivacomot az orosz-bulgár üzletember Pierre Louvrier szerezze meg. Louvrier ugyanis közös üzletet visz a szankciókkal sújtott orosz Konsztantyin Malofejev oligarchával, aki állítólag egyben Putyin barátjaként orosz párti fegyvereseket is finanszíroz Kelet-Ukrajnában.

Románia legnagyobb internetszolgáltatóját, az RCS-RDS-t, a rejtélyes nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán irányítja. Ezen felül több román internetszolgáltató céget is elítéltek már csalás, vesztegetés, okirathamisítás, illetve állami földekkel és pénzekkel való visszaélés miatt.

A Hrvatski Telekom a horvát szélessávú piac háromnegyedét birtokolja, és egyben az ország legnagyobb rézkábel hálózata fölött is tulajdonosi jogokat gyakorol.

Magyarországon 2014-ben a Miniszterelnökséget vezető Lázár János helyezett nyomást a Deutsche Telekom-ra, hogy a cég mielőbb értékesítse a média portfólióját.

Az eredeti cikk 2016. január 29-én jelent meg az OCCRP honlapján “OCCRP, RISE & EurActiv Launch Internet Ownership Project” címmel. Szerző: Stella Roque. Fordította: Szakács András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.