„Európát nem a háború fenyegeti, hanem a demokrácia vége” – ukrán elemző Oroszországról és az Európai Unióról
Akár hat hónap, akár hat év múlva ér véget a háború, Ukrajnára súlyos gondok várnak, véli az egyik legnépszerűbb elemző, újságíró.
Akár hat hónap, akár hat év múlva ér véget a háború, Ukrajnára súlyos gondok várnak, véli az egyik legnépszerűbb elemző, újságíró.
Bár a politikusok egyre többet beszélnek béketárgyalásokról, nincs látható jele annak, hogy közel lenne a háború vége, az üzenet inkább a következő amerikai elnöknek szól.
A kijivi kormány a civileket is arra biztatja, hogy szereljenek össze drónokat. Bár ez nem egyszerű, de van, akinek mégis sikerül.
Dmitro Tuzsanszkij, az ICES igazgatója az ukrán-magyar viszonyrendszert kutatja, szakértőként Ukrajnában, a Nyugaton és Magyarországon is idézik.
Harkivban elakadt az orosz offenzíva, Magyarország is aláírta az ukrán béketervet, Szerbia elismerte, hogy lőszert juttatott Ukrajnának – havi összefoglaló a háborúról.
Korrupt közbeszerzések és a nyugati fegyverekkel kapcsolatos korlátozások is gyengítették az ukrán erőket az újranyitott harkivi fronton.
Napközben még mindenki ukrán győzelmet várt, ami egy ukrán városban nem meglepő.
Egy nap alatt a romok harmadát tudták eltakarítani. A valamikor áruház mellett koromszag terjeng, az épület egyik szárnya szinte teljesen eltűnt. A szerkezetet tartó oszlopok közül sárga markolók hozzák ki a törmeléket, és egy fehér teherautóba rakodnak.
A háború kitörésekor több mint 200 szerkesztőség zárt be Ukrajnában, tavaly viszont Magyarországot megelőzve javult az ország sajtószabadság-indexe.
Lutz C. Kleveman német történész-újságíró kötete egyszerre riportkötet, személyes élménybeszámoló, meg történelem, történelem és újra csak történelem.
Egyre kevesebb magyar mézet és egyre több kínait vesznek az EU-ban. Az ukrán import az elmúlt években az Unióban csökkent, de nálunk egy kicsit nőtt.