Kárpátalján egy önkéntes civil szervezettel találkoztunk, akik fronton levő szomszédaikat látják el felszereléssel, a kötszerektől és az álcahálóktól kezdve a drónokig.

A kárpátaljai Varosh hírportál társalapítójával, Rozana Tuzsanszkával beszélgettünk a Kárpátalját érintő orosz dezinformációról és az ottani média helyzetéről.

Ungvár lakossága a háború óta megduplázódott, új lakónegyedek alakultak ki belső menekültekkel. Több menekült él az Ungvári Nemzeti Egyetem kollégiumaiban is, ahol önkéntesek segítik őket - velük is beszélgettünk.

Az augusztus 21-i orosz rakétatámadás a munkácsi várat is megrongálta. Más várakat inkább a természetes amortizáció fenyeget, és a hadiállapot közepette ezek védelmére is kevesebb forrás jut.

Tíz éve épült a válogatósor, és tavaly a lerakó is kész lett. A létesítmény mai árakon kb. 2,4 milliárd forintba került, de még egy percet se üzemelt.

Útra keltünk, hogy megtudjuk: hogyan lesz a Tisza annyira szemetes, mire Ukrajnából Magyarországra ér.

A kijivi kormány a civileket is arra biztatja, hogy szereljenek össze drónokat. Bár ez nem egyszerű, de van, akinek mégis sikerül.

Legalább 400 kárpátaljai magyar katona harcol az ukrán hadseregben a tavalyi orosz invázió óta. Ők a budapesti kormánytól semmilyen eszközbeli támogatást nem kapnak, de magyarországi civilek egy csoportja eddig több mint százmillió forintnyi adományt gyűjtött számukra.

Az állami iskoláknak elvileg kötelező felzárkóztatást tartania a háború elől menekülő gyerekek számára, de a gyakorlatban ez nem mindig egyszerű.

Ez a kiszolgáltatott csoport Magyaroroszágon egy szinte teljesen leépített menekültügyi ellátórendszerbe és egy előítéletekkel teli társadalomba csöppent, elhelyezésük és integrációjuk jelentős részét a civil társadalom próbálja megoldani – több-kevesebb sikerrel.

Az Európába irányuló ukrán cigarettacsempészettel szembeni magyar állami toleranciáért cserébe állíthatták helyre Kárpátalján a Turul-szobrot, amelynek lebontásához a jelenlegi magyar állam Ukrajnával szembeni politikája is hozzájárult.