Az elmúlt évben átrendeződött a választási térkép, újra kiélezetté vált a verseny

Tavaly a kormánypártok fontos vidéki fellegvárakat veszítettek el, hosszú idő után újra kiélezetté vált a verseny a kisebb településeken is, miután a Tisza Párt hálózatépítése és országjárása eddig ellenzéki jelenlét nélküli területeket is elért. A falusias vidékeken tart a Fidesz előnye, de Orbán Viktor új országjárása arra utal, hogy a kormánypártoknak az itteni szavazatok még nem elegendők, szükségesnek tartják a vidéki nagyvárosok visszahódítását is. Bár a bizonytalanok tábora csökken, továbbra is képes eldönteni a választást – az ő döntésükben az is szerepet játszik, esélyesnek tartja-e a kormányváltást a közvélemény.

Az előző évi EP-választás után végérvényesen átalakult a magyar belpolitikai mezőny. Az ellenzéki térfélen a Tisza Párt csaknem teljesen kiszorította a korábban domináns pártokat, és a NER történetében először az ellenzéki szavazók nagy többsége egy párt mögé állt, amely a legtöbb közvélemény-kutatás szerint az év közepétől már meg is előzi a Fideszt.

88%

Év végéig még

15 246 760 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A legtöbb közvélemény-kutatás az országos pártpreferenciákat méri, ami egyben a hiányosságuk is. A jövő évi választások főként az egyéni választókerületekben fognak eldőlni, de az itteni erőviszonyokról kevés megbízható adat kerül nyilvánosságra.

Az elmúlt évben alapvetően nem változott a választási rendszer, és bár felröppentek olyan találgatások, hogy az állampártok a rendszer drasztikus manipulációjával (például határon túli szavazókörzetek bevezetésével, a bejutási küszöb csökkentésével, szélsőséges gerrymanderinggel) próbálják biztosítani dominanciájukat, ilyesmire eddig nem került sor. Júliusban ugyanakkor módosították a választókerületi határokat, amellyel kissé újra a kormánypártoknak kedvezően alakították át az amúgy is feléjük lejtő pályát.

A legfontosabb változás Budapestet és Pest megyét érintette: a fővárosban eggyel kevesebb egyéni kerület lett, míg Pest megyében létrejött egy új, a korábbi választáson erősen fideszes kistelepülésekből álló kerület. A lépés talán összefügg azzal, hogy Pest megye lehet az egyik olyan régió, amelynek nagy részét jövőre elveszítheti a Fidesz.

Új egyéni kerületek, új ellenzéki hálózat

Az új választókerület kijelölésekor már javában folyt a Tisza Párt országos építkezése, a Tisza-szigetek hálózatának létrehozása, amit az Átlátszón közelebbről is megnéztünk. „Lemenni vidékre” az elmúlt 15 évben az egyik leggyakoribb ellenzéki közhely volt, de eddig egy ellenzéki pártnak sem sikerült tartós szervezetet felépítenie Budapesten és néhány nagyvároson kívül.

Tavaly januárban írtunk arról, hogy a Tisza Párt szigetei – amelyek nem klasszikus alapszervezetekhez, inkább a Fidesz polgári köreihez hasonlítanak – már megtalálhatók olyan településeken is, amelyeket még a legutóbbi EP-választásokon is jelentős fölénnyel nyertek meg a kormánypártok, sőt az önkormányzati választásokon még ellenzéki jelöltekre sem lehetett bennük szavazni.

Ekkor egyértelműen Pest megyében volt a legsűrűbb a Tisza-szigetek hálózata: januárban itt már 42 településen alakult sziget, olyan helyeken, ahol a legutóbbi választásokon még nagyrészt fideszes jelöltek nyertek.

A tiszás hálózat legerősebb városai közé tartozott az addig fideszes bástyának számító Debrecen, Szekszárd, Veszprém és Zalaegerszeg is.

Ahogy már akkor is látszott, ezzel szemben kifejezetten nehéz terep a Tisza Párt számára Északkelet-Magyarország, ahol jó eséllyel tarthatják pozícióikat a kormánypártok.

A választókerületek átrajzolása mellett szintén a fideszes jelölteket segítheti az úgynevezett településvédelmi törvény, amely lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy különböző eszközökkel megakadályozzák új lakók beköltözését. Több jel arra mutat, hogy a Tisza Párt számos olyan településen szerzett új szavazókat, amelyek népessége az új (fiatalabb, jómódúbb, mobilisabb) beköltözőknek köszönhetően növekedett az elmúlt években, míg a Fidesz inkább a lassan csökkenő lakosságú településeken tartja előnyét.

Ide tartozik a már említett Pest megye, ahol a Fidesz több, korábban biztosnak hitt polgármesteri széket is elveszített, valamint a Győr körüli agglomeráció is.

Májusban választásföldrajzi szempontból elemeztük Magyar Péter aktuális országjárását is. Itt az úti cél nagyjából adott volt, hiszen a menet Nagyváradra tartott, válaszul Orbán Viktor tihanyi, a magyarellenes román politikust, George Simiont támogató beszédére. Mégis jól látható volt, hogy Magyar főként olyan településeken és választókerületekben állt meg, ahol az EP-választásokon sok szavazót vesztettek a kormánypártok, és jövőre akár át is fordulhatnak.

Bár nem hallatlan, hogy a ciklus közben a kormánytól független elemzők kormányváltó hangulatot mérnek, idén új jelenség volt, hogy miközben a legtöbb közvélemény-kutatás a Tisza előnyét jelezte, a kormányközeli intézetek feltűnően hallgattak. A korábban rendszeresen publikáló Századvég és Nézőpont hónapokon keresztül nem tett közzé új felmérést az országos pártpreferenciákról.

Ennek ellensúlyozására később kommunikációs offenzíva indult, ahol kétes hitelességű felmérésekkel bizonygatták, hogy a kormánypártok előnye továbbra is stabil. Ennek nyitánya volt az az Indexen megjelent, állítólag helyi felmérések alapján készült kutatássorozat, ami azt igyekezett bizonyítani, hogy a Fidesz az egyéni választókerületekben tartja az előnyét.

Közvélemény-kutatás mint kampányeszköz

Bár tény, hogy az egyéni kerületek felosztása a kormánynak kedvez, az indexes adatokat közelebbről megnézve azt láttuk, hogy azok elég nehezen hihető trendeket mutatnak.

Egy felmérésben például az szerepelt, hogy az EP-választás óta a kisebb ellenzéki pártok támogatottsága nőtt, míg a Tiszáé csökkent – az országos adatok ennek ellenkezőjét mutatták.

Nehezen hihető volt a régiós eltérések mértéke: a pártok támogatottsága egyes választókerületekben gyakorlatilag változatlan maradt, máshol drasztikusan csökkent vagy éppen nőtt – de valahogyan mindig úgy, hogy a végén a Fidesz maradjon előnyben. Ez nem jellemző a magyar választókra, két választás között a kerületek jellemzően egy irányba mozognak. A kormánypárti médiában ezek a felmérések hatalmas visszhangot kaptak, láthatóan a Fidesz-tábor megnyugtatása érdekében.

Márpedig a 2026-os választás eredménye szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy a lakosság többsége kormányváltásra, vagy a Fidesz-KDNP győzelmére számít-e. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, most egyik legnagyobb újdonság, hogy most az ellenzéki szavazók többsége elhiszi, hogy kormányváltás lehet – ez 2022-ben még nem volt jellemző.

Róna Dániel beszélt arról is, hogy a szavazói magatartást főleg olyan gazdasági mutatók befolyásolják, mint a GKI fogyasztói bizalmi indexe – ezek ma jóval kedvezőtlenebbül állnak, mint 2022-ben. Ezzel szemben a napi híreket meghatározó ügyek, például korrupciós botrányok vagy parlamenti viták valójában nagyon kevés szavazót befolyásolnak.

Szabó Andrea ezzel szemben azt mondta, a NER éveiben a gazdasági helyzet már nem befolyásolja annyira a választókat, mint korábban. Ahhoz képest, mennyire rossz pályára került 2021 óta a magyar gazdaság, a kormány támogatottsága viszonylag kis mértékben csökkent. Ennek egyik fő oka az a propagandagépezet, aminek hatására a Fidesznek kialakult egy stabil magszavazó rétege.

Nagyjából a teljes népesség 25%-a identitásalapon kötődik a Fideszhez,

ők olyan információs forrásként tekintenek Orbánra, akinek a saját tapasztalataiknál is jobban hihetnek. Magyar Péter körül jelenleg nincs ilyen identitás, a most Tisza-szavazó ellenzékieket elsősorban egy anti-Orbánista ellenidentitás motiválja – ez az alaptábor szintén 20% fölött lehet.

Kik döntik el a választást?

Róna Dániel mintegy 30 százalékra teszi a párt nélküli, vagy bizonytalan szavazók arányát, többségük egyenlő távolságot tart az összes párttól, és valószínűleg nem mennek el szavazni. Mostanra a szavazók nagy többsége valószínűleg eldöntötte, kire szavaz, és a kampány csak a mintegy 10-15 százaléknyi bizonytalan szavazó meggyőzéséről szól.

Szabó Andrea elmondta, hogy az előző választásokon valóban látható volt, hogy ahogy a felmérésekben a ’szürke zóna’ csökkent, úgy nőtt a Fidesz támogatottsága. A bizonytalan, de mozdítható szavazók között ma felülreprezentáltak a kistelepüléseken élők, az alacsony iskolázottságúak és a nők. Ez alapján a bizonytalanok köre jobban hasonlít a Fidesz táborára, mint a Tiszáéra, így első látásra úgy tűnhet, a Fidesznek nagyobbak a tartalékai, akik például a választási osztogatással és egy erős kampánnyal megszólíthatók.

Azonban az idei közvélemény-kutatásokban nem látszott, hogy a bizonytalanok arányának csökkenése a Fidesznek kedvezne.

2022-ben az ellenzéki összefogásnak az anti-Orbánista magszavazókat sem sikerült mind elvinnie szavazni, így az ellenzéki pártok szavazatai nem adódtak össze.

Az elmúlt évben a Tisza Párt a klasszikus ellenzéki buborékon kívül is meg tudott szólítani szavazókat, ami a választási földrajzban is átalakulást hoz: a megyeszékhelyek nagy részében ellenzéki győzelemre számít a legtöbb előrejelzés, a fő választási csataterek így a kisebb városok és községek lesznek.

Ahogy novemberben megírtuk, Magyar Péter őszi országjárásának állomásai már nagyobb részt 5000 főnél kisebb települések voltak, köztük olyan kisvárosok is, ahol 2024-ben még stabilan nyert a Fidesz. A Tisza még stabilan fideszes településeken is megjelent – ez egybevág azokkal a közvélemény-kutatási eredményekkel, melyek szerint a Tisza erősített a kistelepüléseken. Az aprófalvak világa pár kivételtől eltekintve azonban valószínűleg továbbra is nagyon nehéz terep az ellenzéknek, Magyar Péter tavaly nem is jutott el sok 2000 főnél kisebb községbe.

A Magyar-féle személyes kampányra egyelőre nem adtak erős választ a kormánypártok, az egyetlen kivétel Lázár János (Magyarénál jóval kevesebb alkalommal megtartott) országjárása, a Lázárinfó. Lázár viszonylag baráti terepeket választott, az országjárás állomásainak nagy része olyan település volt, ahol a Fidesz az országos átlagnál kevésbé gyengült.

Ami ennél meglepőbb, az az, hogy Lázár csak a nagyobb városokra koncentrált, egyetlen 5000 főnél kisebb városban sem tartott fórumot.

Október 23-án Orbán Viktor is bejelentett egy, általa „háborúellenesnek” nevezett országjárást. Ennek állomásait egy kivételtől (Mohács) eltekintve mind megyeszékhelyek adták, mégpedig olyan megyeszékhelyek, ahol 2024-ben rendkívül nagy veszteségeket szenvedett a Fidesz.

Ilyen volt például Kecskemét, ahol a kormánypárt önmagához képest a legrosszabb eredményt érte el 2024-ben: 2022-nél 10,37 százalékponttal gyengébben szerepelt. A Fidesz eddigi lépéseiből úgy tűnik tehát, nem gondolják elegendőnek a választási győzelemhez a kisebb települések megtartását, a megyeszékhelyeken is megpróbálják visszaszerezni az előnyüket.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs