Az aszály után ígért pályázatból nem lett semmi, az ingyen vízből sem tudnak sokkal többet öntözni a gazdák

2023 csapadékos év volt, 2024 aszályos. Utóbbiban a kelet-magyarországi vízügyi igazgatóság területén kevesebb öntözővizet kértek a gazdák, mint előtte. És nem csak ez derül ki közérdekű adatigényléseinkből. Az aszály jellemzően a keleti országrészt sújtja, ezért arra kerestük a választ, hogyan alakult ott az öntözés. Azt már a KSH adatai megmutatták, hogy az öntözött területek nagysága 2024-re csökkent, vagyis a 2022-es kormányígéretből semmi sem lett.

„A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni” – 2022-ben mondta ezt Nagy István agrárminiszter, amikor a Lázár János felügyelte mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ben átadták „Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési” beruházását 10,5 milliárd forintból, így az öntözhető földterület ott megduplázódott.

2022 aszályos volt, 2023 csapadákos, majd 2024-ben újra száraz, az idei nyár lassan katasztrofális. A kormány ígéretéből a KSH szerint nem lett semmi: míg 2022-ben 133 ezer hektárt öntöztek legalább egyszer, addig ez 2024-re 130 ezer hektárra csökkent.

Aszály, esős év, aszály, aszály

2022 elképesztően száraz volt, az április–augusztus időszakban a csapadék csak a szokásos felét érte el, Európát jelentős hőhullámok (június–szeptember) sújtották. Becslések szerint 500 ezer hektár vetést érintett a szárazság, az agráriumi károk meghaladták az 1 milliárd eurót, különösen a kukorica és napraforgó okozta veszteséggel. A KSH adatai szerint az árpa 10 százalékkal, a búza 21 százalékkal, a kukorica 57 százalékkal, a napraforgó 29 százalékkal, a repcetermés 31 százalékkal csökkent.

Ősszel, a már idézett mezőhegyesi beruházás kapcsán az agrárminiszter azt mondta,

„az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek (jelenleg 142-t ismertek el, amelyek összesen több mint 63 ezer hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást; de alakulóban van még 73 közösség), és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások.” Elhangzott, „hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent.”

A 2023-as csapadékosabb év volt, a HungaroMet összefoglalójában az áll, „nyáron is gyakran nedves, labilis léghullámok alakították időjárásunkat, gyakori volt a gomolyfelhő-képződés, amelynek eredményeként két száraz nyarat követően idén nyáron a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott le”.

2024 újra szárazabbra fordult, „a tavasz már február elején elkezdődött és a naptári tavasz kezdetén tovább folytatódott. A vegetáció fejlődése az egész évszak során két-három héttel a megszokott előtt járt, csak április második felében történt egy átmeneti megtorpanás. A hagyományosan Medárd-napot követő csapadékosabb időszak is egy hónappal korábbra, tavasz végére, nyár elejére esett. A nyár további részének időjárását hosszan elhúzódó, erős hőhullámok és egyre fokozódó aszály jellemezték, ami a vegetáció számára jelentős hőstresszt, nyári kapás növényeink esetén kényszerérést okozott.”

„A kormány már tavaly is nagy terhet vett le a gazdálkodók válláról, átvállalta a vízszolgáltatási díjat. A kabinet úgy döntött, idén is ingyenesen biztosítja az öntözővizet a mezőgazdasági termelőknek, az esetleges aszály ellen így könnyebb lesz védekezniük” – jegyezte le a 24.hu, vagyis a csapadékos 2023-ban is ingyen öntözhettek a gazdák, majd 2024-ben is.

Az aszály jellemzően a keleti országrészt sújtja, hogy hogyan alakult itt az öntözés, erre kerestük a választ. Azt már a KSH adatai megmutatták, hogy az öntözött területek nagysága 2024-re csökkent, vagyis a 2022-es kormányígéretből semmi sem lett.

Ígéretből sosincs hiány

A kormány egyfajta csodaszerként tekint az ingyen átadott öntözővízre, mintha azzal minden megoldódna. Ugyanakkor az évi 8-10 milliárd forintnyi vízdíj eltörpül a tényleges költségek mellett, hiszen csak Lázár János „birtokán” ennyibe került a csatornázás, az öntözőrendszer kiépítése 2022-ben, ami 2024-re valószínűleg többe is kerülne. Ígéretből 2024-ben is jutott a gazdáknak. Az ingyen vízzel együtt azt írták:

„Az agrártárca a már futó programjai és a meghirdetésre kerülő pályázatai révén is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt. A Vidékfejlesztési Program keretében 962 gazdálkodói öntözésfejlesztési projekt támogatása valósult meg az országban csaknem 83 milliárd forint értékben.”

2024 őszén így közérdekű adatigénylésben kérdeztük az Agrárminisztériumot, hogy 2024 januárja után milyen pályázatokat írtak ki öntözésfejlesztésre és azokból mennyit bíráltak el.

Aratás után. A tulajdoni viszonyok miatt nehezéskes az öntözés. A szerző fotója.

A sajtóiroda ezt válaszolta:

„Az Agrárminisztériumhoz benyújtott –öntözésfejlesztés támogatására kiírt és elbírált pályázatokkal kapcsolatos – adatigénylésével összefüggésben az alábbi választ adjuk. 2024. januárja óta kizárólag egy, a KAP-RD01a-RD12-1-24 kódszámú, Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című pályázati felhívás került kiírásra a KAP Stratégiai Terv keretében, melynek keretében a Kedvezményezettek öntözési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekhez igényelhetnek támogatást. Tárgybani pályázati felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2024. szeptember 10. napjától nyílik lehetőség, melyre tekintettel az elbírált pályázatokra vonatkozó adatkörben adatot szolgáltatni nem áll módunkban”.

Vagyis 2024 őszéig – a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben – egyetlen egy pályázat sem volt. Amit a minisztérium közölt, az sem szántóföldre szól, a 25 milliárdos keretre pedig 2025. április 28-ig lehetett pályázni, vagyis annak hatása 2025-ben már aligha lesz. Vagyis úgy fordítottak „kiemelt figyelmet” az öntézésfejlesztésre, hogy az valójában a szántóföldi kultúrákra nem is létezett, kertészet pedig öntözés nélkül nincs.

Hiába adják ingyen a vizet

A kormány 2023-ban és 2024-ben is átvállalta az öntözés vízköltségét. Kelet-Magyarország vízügyi igazgatóságaitól kértünk közérdekű adatigénylésben információkat arról, mely gazdálkodók, mennyi vizet igényeltek. Emlékeztetőül, 2023 csapadékos volt, 2024 pedig aszályos.

Az egyes igazgatóságok által kiadott víz mennyiségét térképen ábrázoltuk:

Összességben elmondható, hogy az aszályos évben mindössze 2 százalékkal több víz fogyott a vizsgált igazgatóságok területén, mint a normál évben. Legnagyobb növekedés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) területén volt, ahol 15 százalékkal több vizet kértek a gazdák. Az adatigénylésben csak a nem magánszemély öntözők nevét kaptuk meg, ebből az derül ki, hogy 2023-ban 122 gazdálkodó kért ingyen vizet, 2024-ben pedig 131.

Vagyis alig nőtt a felhasználók száma, de ez nem meglepő, hiszen az öntözéshez beruházás szükséges.

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) területén 7 százalékkal több víz fogyott, a többi igazgatóságtól az aszályos évben kevesebb vizet kértek, mint előtte. Vagyis az ingyen víz a kiadások faragásában segít a gazdáknak, attól nem lesz több csatorna, nem lesz több öntözött terület. Az ingyen víz konzerválta, semmint fejlesztette az öntözést, ugyanakkor életmentő lehetett a gazdálkodónak, a folyamatosan változó gabonaárak miatt.

Nem biztos, hogy az öntözés a megoldás

„Van egy 400 hektáros területünk Szeged közelében, itt 60 centiméter mélyen úgynevezett draincsövek futnak a földben. Nem új találmány, már a rendszerváltás idején megvolt, de nem használták, tönkrement. Most az újjáélesztése zajlik, a szivattyúk beszerzése, a rendszer kitisztítása. Úgy becsüljük, ez mintegy 100 millió forintos költség lesz, ehhez várunk pályázatot” – mondta az Átlátszónak Földi László.

Az Agroplanta Kft. tulajdonos-ügyvezetője az idei aszály kapcsán arról is beszélt, hogy ez a megoldás azt jelenti, hogy a csatornába szivattyúzott vizet nem szétlocsolják, hanem a csöveken keresztül a talajt nedvesítik, így kevesebb a párolgás. „10 éve nem szántunk, a no-till technológiával termelünk, ami kíméli a talajt, a vizet, de megvannak a hátrányai is. Ha lesz öntözött terület, akkor oda csak tavaszi növényt vetünk. Ugyanis most a tavaszi növényeknek alig van esélyük, a forróság és a szárazság miatt” – folytatta.

Számításai szerint öntözéssel hektáronként akár 4 tonnával több kukorica teremhet. „Az öntözés sem fog mindent megmenteni. Azt szoktam a kollégáknak mondani, attól, hogy délelőtt 10-kor kiültetlek a jacuzziba, attól még napszúrást fogsz kapni. A növények is így vannak, 60-70 fokot is mérünk a tűző napon. Éppen ezért is keressük, hogy mit lehetne vetni.”

Az Agroplanta Kft. cirokkal is próbálkozott, most viszont elengedik, mert nem hozza a remélt eredményeket.

„Visszatérve az öntözésre, a sándorfalvi területünkre, ha kiszivattyúztunk 1 köbméter vizet, akkor a fele ért el az öntözőig. A többi elpárolgott. Óriási a veszteség. Ráadásul az állandó öntözés megváltoztatja a talajszerkezetet, ez egy ördögi kör. Nélküle nincs semmi, vele viszont újabb kihívások jönnek hosszútávon” – magyarázta.

Földi szerint az ingyen víz jó lehet, de messze nem elég. Az öntözés fejlesztéséhez pályázat és akarat is kell. „Nagyon darabolt a birtokszerkezet, senki sem mer bérelt földre beruházni. Közel 2000 hektáron gazdálkodunk, a harmada a mienk” – mondta. Úgy gondolja, a hazai 5 millió hektárnyi területből jó, ha a tizede öntözhetővé tehető. „10 éhes gyerekből 1-nek tudunk enni adni” – summázta.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A napraforgó örült az esőnek, ebből még szép termés lehet (A szerző fotója)