Csak most számolták fel az általunk két éve leleplezett illegális akkuhulladék-raktárat

1700 tonna oldószertől bűzlő, veszélyes akkuhulladékot tároltak közel két éven át az egykori abasári laktanya területén tűzvédelem nélküli raktárakban, miközben a hatóság sikertelenül adott ki felszólításokat a hulladék elvitelére. A Heves megyei kormányhivatal áprilisban dokumentumok tett közzé, miszerint az illegális raktározást felszámolták. A hulladék egy részét a SungEel Kft. Dél-Koreába szállíttatta, viszont nagyjából ezer tonna visszakerült a cég bátonyterenyei üzemébe. S bár korábban a hatóság megtiltotta az ilyen hulladék ottani tárolását, 2024 decemberében újra engedélyezte annak gyűjtését.      

Az Átlátszóban többször beszámoltunk arról, hogy az ország több pontjára került illegális raktárakba (Ikladra, Mohorára, Aszódra, Abasárra) nagy mennyiségű, a bátonyterenyei akkufeldolgozó üzemből származó veszélyes akkumulátor-hulladék. Most a Heves Vármegyei Kormányhivatal dokumentumokat tett közzé az Abasáron közel két éven át tárolt 11 ezer hordó selejtes akku elszállításáról, ám a hulladék jelentős részének ártalmatlanításáról és végső helyéről még mindig nincsenek megnyugtató információk.  

2023 nyarán írtuk meg, hogy az abasári egykori laktanya két csarnokában bűzlő akkucellákat és egyéb, akkufeldolgozásból származó anyagokat tárolnak. Majd beszámoltunk arról, hogy a Heves Vármegyei Kormányhivatal kötelezte a környezet-veszélyeztető raktározást elkövető vállalkozót, Karácsony Tibor Lászlót, hogy a veszélyes hulladékot szállítsa el. A hatóság közleménye nem nevezte meg a bátonyterenyei feldolgozó üzemet – és az azt működtető SungEel Kft.-t  –, ahonnan az akkuselejt Abasárra került. 

Az illegális raktározásért és környezet-veszélyeztetésért a hatóság 103 millió forintos bírságot is kiszabott Karácsony Tibor László aszódi székhelyű vállalkozóra. Emellett 2023 augusztusa és 2025 márciusa között összesen 81 alkalommal szólította fel a hulladék elszállítására, minden egyes alkalommal félmillió forint végrehajtási bírságot is kiróva rá. A hatósági ellenőrzéseket összefoglaló jegyzőkönyv szerint az aszódi vállalkozó csak néhány kamionnyi hulladékot vitt el, ám az ellenőrök ezután is azt állapították meg, hogy a hordókban lévő 19 12 11 kódszámú hulladék továbbra is nagy mennyiségben jelen van az abasári raktárban  – ahogy azt korábban az Átlátszóban is megírtuk. 

A hatóság a jegyzőkönyvekben 81 alkalommal írta le: „A pénzbírság összegének megállapításakor figyelembe vettem, hogy

a nagy mennyiségű veszélyes hulladék engedély és hatósági kontroll nélküli tárolása során – különös tekintettel a hulladék jellegére és jellemzőire – a környezetveszélyeztetés megvalósult.”

Az április 14-én közzétett dokumentumok szerint a több ezer hordónyi selejtes akkut végül a SungEel Kft. szállíttatta el. Először 2023 októberében vittek el belőle kb. 185 tonnát az Ózon Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. székesfehérvári telephelyére.

A SungEel korábbi nyilatkozata szerint az Ózon Kft.-nek jóval nagyobb mennyiségű hulladékot adtak volna át kezelésre, de végül ez nem valósult meg: „Kötelezett a 19 12 11 HAK alá sorolt hulladékok egy részének kezelését hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek kívánja átadni, melynek igazolására átadta a Kormányhivatalnak az Ózon Kft.-vel (székhely: 8000 Székesfehérvár, Kamilla utca 11.) kötött vállalkozási szerződés tervezetét, amely alapján a közeljövőben 1200 tonna hulladékot vesz át tőle a kezelő. A Kormányhivatal tudomása szerint a hulladékok kezelőnek történő átadása jelen határozat kiadásáig nem történt meg” – olvasható abban a határozatban, mely 2023 nyarán a bátonyterenyei feldolgozó üzem működésének felfüggesztéséről rendelkezett. 

Az évi 300 ezer tonna veszélyes és 300 tonna nem veszélyes hulladék gyűjtésével és kereskedésével foglalkozó Ózon Kft. hulladékgazdálkodási engedélye szerint a cég 19 12 11 kódszámú hulladékot csak gyűjtésre és kereskedésre vehet át. Megkerestük a céget, és tőlük azt a választ kaptuk, hogy valóban vettek át ilyen hulladékot a SungEel Kft.-től, de azt átadták az ilyen hulladék kezelésére engedéllyel rendelkező cégnek. „A fent nevezett hulladék egy átmeneti idő után arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelő vállalat számára került átadásra. Jelenleg pedig nincsen ilyen hulladék a vállalat egyik telephelyén sem” – írták válaszlevelükben. Arról, hogy a veszélyes hulladék ezt követően hová került ártalmatlanításra, nem kaptunk információt. 

Az Ózon Kft. az MSZP háttéremberként ismert egykori Bábolna-elnök, Velez Zoltán családi érdekeltsége; a cég székesfehérvári telephelyére környezetvédelmi engedélyt nem írtak elő, a hatóság szerint ugyanis az ott folyó tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása. Az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer adatai szerint a cégre környezetvédelmi bírságot egyszer sem szabtak ki. 

Megkeresésünkre a Fejér megyei kormányhivatal is megerősítette, hogy a székesfehérvári cég kizárólag tárolás céljából vette át az abasári hulladékot. „Az Ózon Kft. helyszíni ellenőrzését az idei évben is tartalmazza a Fejér Vármegyei Kormányhivatal ellenőrzési terve, kiemelten ezen típusú hulladékokkal kapcsolatban” – írták. Ám arról ők sem adtak tájékoztatást, hogy a hulladék ezután hová került. 

500 tonna veszélyes hulladékot Dél-Koreába szállítottak

2024 nyarán és őszén az Abasáron tárolt selejtes aksik egy részét a SungEel Kft. német és szlovén cégeknek adta át, illetve Dél-Koreába szállíttatta. A dokumentumok alapján ilyen módon kb. 500 tonna hulladékot szállítottak dél-koreai feldolgozó üzemekbe.

Az abasári raktárakban azonban még mindig maradt nagyjából ezer tonna selejtes akkuból származó hulladék. Ennek elszállítása csak 2025 év elején kezdődött meg – a szállítási lapok és jegyzőkönyvek szerint pedig január és március között

a kb. ezer tonna, környezetre veszélyes (ökotoxikus) hulladékot tartalmazó hordót visszavitték a SungEel bátonyterenyei üzemébe. 

A dolog „érdekessége”, hogy a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működésének korábbi felfüggesztését épp az ilyen típusú, erősen oldószer-szagú veszélyes hulladéknak a szabálytalan, engedély nélküli tárolásával indokolta a hatóság.

Az abasári veszélyes hulladék bátonyterenyei üzembe szállítását igazoló egyik dokumentum.

A tevékenységét megtiltó 2023-as határozat szerint az üzembe „nagy mennyiségben, veszélyességi jellemzővel rendelkező, oldószert tartalmazó, (H14) környezetre veszélyes-ökotoxikus hulladékok kerültek rövid időn belül, engedélytől eltérő módon elhelyezésre (HAK 19 12 11)”. Emellett a SungEel bátonyterenyei telephelyére kerültek vissza az Ikladon és Aszódon tárolt hordók is. A céget kötelezték a „túltárolt” hulladék hatósági ellenőrzés melletti elszállítására, mely 10 hónapig tartott.

Majd a bátonyterenyei üzem újraindítását engedélyező, 2024. júniusi határozat leírta, hogy a jövőben a cég nem vesz át ilyen típusú hulladékot: „Az Ügyfél (azaz a SungEel Kft.) Jegyzőkönyvben azt a nyilatkozatot tette, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység racionalizálása során arra a döntésre jutottak, hogy a gyártóktól olyan hulladékot, amelyből 19 12 11* HAK kódú veszélyes hulladék képződne, nem vesznek át, hasznosításra kizárólag a korábbi nyilatkozata és érvényes engedélye alapján száraz anód, katód és jelly-roll hulladékot fog átvenni.”

Így az üzem újraindításakor 2024. június 16-án kiadott engedély valóban nem is tartalmazott ilyen típusú hulladékot. Csakhogy ezt az engedélyt már 2024 decemberében módosították, s az új határozatba belekerült – a cég korábbi nyilatkozata ellenére – gyűjthetőként a 19 12 11 kódú veszélyes hulladék. Majd ezt is tovább variálták, és a 2025. április 24-én kiadott, az üzem kapacitásbővítését engedélyező határozatban már nemcsak gyűjthető, hanem hasznosítható hulladékként lett megnevezve az ezen kódszám alá besorolt „nedves jelly roll” hulladék. 

Az ügyben a SungEel Kft.-t és a Nógrád megyei kormányhivatalt egyaránt megkerestük. Szerettük volna megtudni, hogy a kb. 1000 tonna, Abasárról visszaszállított veszélyes hulladékot meddig tárolják Bátonyterenyén, azt kinek adják át ártalmatlanításra, s hogy hatósági ellenőrzés mellett történik-e a tárolás, majd az elszállítás. 

A SungEel Kft. nem válaszolt a kérdéseinkre – de ezen nem csodálkoztunk, mert a cég korábban sem válaszolt egyetlen megkeresésünkre sem. A Nógrád Vármegyei Kormányhivataltól viszont válasz kaptunk: ők azt írták, hogy ez a hulladéktípus legfeljebb 1 évig gyűjthető Bátonyterenyén. „Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. A cég a hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére adhatja át. Abban az esetben, ha a hulladékot külföldre szeretné szállítani, az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság hatáskörébe tartozik a rakományok szállítási iratainak és körülményeinek ellenőrzése” – olvasható a kormányhivatali válaszban. 

Bár hosszas nyomozással sikerült az éveken át illegálisan elrejtett veszélyes akkuhulladék egy részének sorsáról információkhoz jutnunk, számos kérdés nem tisztázott továbbra sem. Nem tudni, hogy Magyarországon mely cégek, hol végzik a hulladék végső ártalmatlanítását, s hogy végül hová kerülnek a környezetre súlyosan veszélyes anyagok. Arról pedig végképp nincs tájékoztatás, hogy az illegális tárolásért kiket vontak felelősségre – vagy egyáltalán történt-e bármilyen felelősségre vonás az ügyben.    

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: Az Abasáron illegálisan elhelyezett, oldószert tartalmazó, környezetre veszélyes akkuhulladék. (Fotó: olvasónktól)