Melyek voltak az Átlátszó legfontosabb cikkei és eredményei 2024-ben? – ezt próbáltuk kideríteni Bodnár Zsuzsával, Katus Eszterrel, Segesvári Csabával. Forró és régóta húzódó ügyek kerültek sorra, melyekből – úgy véljük – jobban megismerhetők a magyarországi közállapotok, mint a politikusok által fontosnak tartott üzenetekből.
„A szegényektől lopni – szerintem nehéz ennél nagyobb aljasságot összehozni 2024-ben Magyarországon” – értékelte például Segesvári Csaba, hogy az Integritás Hatóság végül feljelentést tett a túlárazott élelmiszercsomagok ügye miatt, amelyet ő tárt fel több évnyi munkával.
Még a szegényektől is lopnak
2021-ben pereltük be a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot és 2023-ban tettünk bejelentést a túlárazott élelmiszercsomagok ügyében. A hatóság végül azt állapította meg, hogy a túlárazás miatt „38 százalékkal, számszerűen 1,4 millió csomaggal kevesebbet kaphattak a rászorulók. A felelőtlen gazdálkodás folyományaként 3,7 millió helyett 2,3 millió csomagot osztottak csak ki.”
„Egy vagy két éve, ha megkérdezték, hogy mi ezt miért csináljuk, nem tudtam volna megmondani, mert pozitív visszacsatolás ebben a szakmában nem igazán van. Most azt kell mondanom, hogy van értelme” – Segesvári Csaba szerint ez a legfontosabb tanulsága annak, hogy ha lassan is, de eredményt ért el azzal, hogy kikérte az üggyel kapcsolatos közadatokat.
Kiszámolta-e valaki az országbérlet bevezetésének az árát?
Hogy mit akarnak eltitkolni? Erre könnyű a válasz: minden adatot, amit úgy kell külön kikérni, mert azt valaki el akarja titkolni. „A magyar állam működésének a sajátossága, hogy az a tévképzet él bennük, hogy amiről ők nem beszélnek, az nincs. Mivel a sajtó jelentős részét uralják, így ki tudnak szorítani témákat a közéletből. Mi ezzel megyünk szembe” – említette Segesvári Csaba. Az adás során erre a megállapításra még többször visszatértünk.
Az országbérletekkel kapcsolatban például kiderült, hogy az azt megalapozó számításokra az Építési és Közlekedési Minisztérium egyszerűen azt mondta, hogy nem is léteznek. Csaba az ezzel kapcsolatos, a bíró és a minisztérium jogtanácsosa közötti szürreális beszélgetést is felidézte. Az adásból pedig az is kiderült, hogy az ÉKM valóban számítások nélkül dobálózik 25 milliárd forinttal, vagy csak a bíróságnak hazudja-e ezt.
Mitől omlik össze a magyar vasút?
Az Átlátszón kiemelten foglalkozunk a MÁV rohamosan romló szolgáltatási színvonalával, a sűrűsödő balesetekkel és a várható – vagy már el is kezdődött – vasútbezárási hullámmal. Mint sorozatunkból is kiderül, a tendencia valójában kormányzati döntés eredménye.
Nem a közlekedésre szánt pénz fogyott el ugyanis, hanem azt egyszerűen a közútra költik, akkor is, ha annak alig van értelme. Vegyük például a rekordösszegbe, legalább 300 milliárdba kerülő mohácsi hidat, amellyel valójában nem rövidül érdemben a Mohács és Szeged közötti út hossza.
Miért nem szereti a hatalom az Átlátszót?
Az újságírás célja, hogy ellenőrizze a hatalmat, és az Átlátszó ezen belül hangsúlyosan foglalkozik a közbeszerzésekkel. Katus Eszter ezzel kapcsolatban mesélte el, hogyan lehet olyan cégcsoportokat felfedezni, amelyek még arra is képesek, amelyre még Mészáros Lőrinc sem: forintra pontosan megmondani, hogy mennyi egy-egy közbeszerzés becsült értéke. A kirajzolódó mintázat alapján tett közérdekű bejelentéseink nyomán bírságokat szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság.
„Az Átlátszó nem azért van, hogy a kormányzatot vegzálja. Egyáltalán nem vegzálunk senkit, legfeljebb kérdezünk” – emelte ki Segesvári Csaba, amikor a szegedi BYD-földek kerültek szóba. Az ellenzéki városvezetéssel ugyanis ugyanúgy meg kellett küzdeni az adatokért, mint a Fidesz-kormánnyal, ami újabb példa arra, hogy a hatalom – legyen bármilyen pártállású – reflexszerűen szereti eltitkolni a működése részleteit az állampolgárok és a sajtó elől.
Bebizonyítottuk a környezetszennyezést
Idén is rengeteg témát szolgáltatott számunkra az akkumulátor- és elektromosautó-gyártás erőltetése. Ahogy a témával legtöbbet foglalkozó kollégánk, Bodnár Zsuzsa az adásban elmondta: az Átlátszó és a helyi civilek együttes sikere, hogy az ezzel járó környezeti kockázatokat néhány esetben sikerült mérsékelni.
Sosem szabad feladni. Erre a következtetésre jutottunk abból a történetből, amelyre Katus Eszter emlékezett vissza. Az Átlátszó visszatérően méri, hogy mennyi a Duna vizének hőmérséklete Paks alatt. Eredményeink szerint az gyakran meghaladja a megengedett 30 fokot, miközben az erőmű bevallott mérései alapján mindig pont alatta van. Legutóbb azonban valami egészen más történt. Mert ahogy az elején említettük: itt mindent el akarnak titkolni a hatalom birtokosai.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Elfogadta az Országgyűlés a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot. Új, egységes jogi személlyé alakult át a kutatóhálózat. Az érdekvédelmi szervezetek tiltakoznak.
Itthon az átlagbér egytizedét elviszi a halászlé, rántott hús, bejgli stb. előállítása az ünnepi asztalra. Ausztriában és Svájcban csak a fizetés 2-5 százalékát.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!