Nagyjából két hete számoltunk be arról, hogy a debreceni ivóvízellátás fejlesztésére kiírt közbeszerzés fedezethiány miatt eredménytelen lett. A kormány ugyanis maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt a projektre, de a legolcsóbb ajánlat is meghaladta a bruttó 47 milliárdot. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere cikkünket „egy halmaz hülyeségnek” titulálta, majd az Építési és Közlekedési Minisztérium azt közölte, hogy új tendert fognak kiírni. Lázár János miniszter pedig az eljárás eredménytelensége miatt „a nyerészkedő, állami beruházásokon meggazdagodni akaró, (…) nagyétkű, az árakat csak felfelé hajtó kivitelezőket” okolta. Mivel a legolcsóbb ajánlatot Mészáros Lőrinc cége tette, Lázár ezzel gyakorlatilag a felcsúti milliárdosnak szólt be.
Érdekesség, hogy az ivóvízfejlesztési tender sikertelensége már szeptemberben eldőlt, de az illetékesek cikkünkig egy szót sem szóltak erről. Se a polgármester, se az építési és közlekedési miniszter, se más kormánytag. Még akkor sem említették, amikor Lázár János október közepén ellátogatott Debrecenbe, és mindenféle fejlesztést ígért a városnak. Néhány nappal később, cikkünket követően azonban vadul nyilatkozni kezdtek: Papp László az Átlátszót szidta, Lázár János pedig Mészáros Lőrincet.
Ahogy arról 2024. október 21-én beszámoltunk, egy évvel ezelőtt, 2023 október végén írta ki Lázár minisztériuma a „Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése” elnevezésű projekt tervezési és kivitelezési feladatainak teljes körű ellátására vonatkozó közbeszerzést.
Az eredményt most tették közzé: szeptember végén a tender eredménytelen lett pénzhiány miatt. Ennek oka, hogy egy tavaly júniusi kormányhatározat maximum bruttó 36 milliárd forintot biztosított a fejlesztésre, ám a legolcsóbb ajánlat is meghaladta a bruttó 47 milliárdot. Ezért „megállapításra került, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a legalacsonyabb ajánlati árnak megfelelő összegű
pénzügyi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre és annak biztosítására a jövőben sem kerül sor, így a szerződés hatályba lépésének feltétele nem valósul meg”.
Pedig a fejlesztésre nagy szükség lenne, mert Debrecenben két akkugyár (CATL és Eve Power) is épül, amelyek várhatóan jövőre készülnek el, és az együttes vízigényük 7-10 ezer köbméter lesz NAPONTA. Emellett a BMW jövőre induló debreceni üzemének is szüksége lesz napi 3-4 ezer köbméter vízre, továbbá az EcoPro katódgyárának és a szeparátorfóliákat gyártó Sempro üzemének együttesen ugyancsak napi 4 ezer köbméter körüli vízmennyiségre lesz szüksége.
Cikkünkk másnapján, október 22-én a debreceni önkormányzat kiadott egy közleményt „Debrecen víziközmű-fejlesztése megfelelő ütemben halad!” címmel. A szövegben ugyan nem említik név szerint az Átlátszót, de könnyen kitalálható, hogy ránk gondoltak.
„Magyarország Kormányának és Debrecen Önkormányzatának együttműködésében az ország legnagyobb víziközmű fejlesztése van folyamatban Debrecenben. Ezzel szemben egyes sajtótermékek olyan állításokat fogalmaznak meg az említett beruházásokkal összefüggésben, amelyek nem felelnek meg a valóságnak és nem felelnek meg a Kormány és az Önkormányzat beruházási szándékainak.” – áll a közlemény elején.
Papp László polgármester (b2), Orbán Viktor miniszterelnök (b3) és Kósa Lajos (j1) országgyűlési képviselő Debrecenben 2024. június 8-án (fotó: Papp/Facebook)
Ezt követően részletezték, hogy milyen víziközmű-fejlesztéseket valósítottak meg eddig, és miket terveznek a jövőben. Majd rátértek a Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése című projektre, amelyről az Átlátszó egy nappal korábban megírta, hogy eredménytelen lett fedezethiány miatt.
Ezzel kapcsolatban ezt írta a debreceni önkormányzat a közleményben: „Az eredménytelenné nyilvánításra azért került sor, mert a beérkezett árajánlatok meghaladták az előírt fedezetet, és nem azért, mert a beruházó nem kívánja megvalósítani a fejlesztést.” Emellett azt is közölték, hogy az „eredménytelenül zárult közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztériumtól származó információ szerint újra elindítják”.
Két nappal később, október 24-én volt az új debreceni közgyűlés első ülése. Az eseményről a Debreciner részletesen beszámolt: 13 előterjesztést tárgyaltak, Papp László polgármester kijelentette, hogy az iparűzési adó kérdésében (az ideihez képesti többletet a kormány el akarja venni a településektől – a szerk.) harcban állnak a kormánnyal, döntöttek a felsőoktatási ösztöndíjak emeléséről, és beszéltek a városban épülő akkugyárak várható vízigényéről is.
Ez utóbbi volt az a pont, amikor Lukács Zsolt, az MSZP választmányi tagja, állampolgári jogával élve hozzászólt a témához. Lukács először a városvezetés és a helyi civilek meglehetősen viharos kapcsolatáról beszélt, majd megemlítette az Átlátszó cikkét az eredménytelenül zárult vízfejlesztési közbeszerzésről.
Papp László erre reagálva azt mondta, hogy az Átlátszó cikke „egy halmaz hülyeség” és „ostobaság”.
A fideszes polgármester szerint „megy a hangulatkeltés Debrecen kapcsán”, mert a város „valóban halad meg fejlődik” és „van egy kiemelt kormányzati figyelem meg támogatás Debrecen irányába”. Hozzátette: „nem véletlenül adtunk ki az Átlátszó-cikk alapján egy közleményt, amiben felsoroljuk, hogy az elmúlt években milyen víziközmű-fejlesztések zajlottak és jelenleg is zajlanak Debrecenben. Azt érdekes módon az Átlátszó nem írta meg, hogy Magyarország legnagyobb víziközmű-infrastruktúra tervezési folyamata zajlik Debrecen keleti városrészére vonatkozóan.”
Papp ezután elkezdte sorolni a már megvalósult és tervben lévő fejlesztéseket, majd a szeptember végén eredménytelenül zárult tenderre rátérve azt mondta, hogy „az egy teljesen normális következménye egy közbeszerzési eljárásnak, hogy ha a fedezeti értéknél magasabb árajánlatok jönnek be, akkor (…) azt mondjuk, hogy köszönjük szépen, ezt az eljárást eredménytelenítjük, és kiírjuk újra.
Ezt is megírtuk, [de] az Átlátszó nyilván nem foglalkozott a város közleményével. Ezt is megírtuk, hogy az ÉKM-től kapott tájékoztatás alapján újra ki fogják írni ezt a pályázatot. (…) Tehát a valóság az mindig kicsit kerekebb. Értem én, hogy vannak politikai szempontok meg szándékok… Ugye mindig elmondom, nekem az a dolgom, hogy itt teljes képet vázoljak. Önök meg nyilván azt mondanak, amit akarnak, a saját politikai értékrendjüknek meg céljaiknak megfelelően. Én egy teljes képet vázolok, így teljes a kép” – zárta válaszát a polgármester.
A háttérben minden bizonnyal zajlottak a tárgyalások, mert Papp közgyűlési reagálása után hat nappal (cikkünk után kilenccel), október 30-án az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) sajtóközleményt adott ki az ügyben.
A közlemény szerint a kormány társfővárosként tekint Debrecenre, és eddig már 500 milliárd forinttal támogatta a város gazdaságfejlesztését. „A város növekedése, a gazdaság fejlődése miatt a jövőben feltétlenül szükség van a város ivóvízellátásának fejlesztésére. A Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű (KFCS) az évi 4 500 000 m3 előállított kiváló minőségű ivóvízzel 3 település és Debrecen város éves ivóvízigényének egyharmadát szolgálja ki, melyet a gazdasági, valamit a városban élők érdekeinek megfelelően növelni kell” – áll a szövegben, amely azzal folytatódik, hogy az ÉKM újabb eljárást ír majd ki a Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű fejlesztésére.
Az ÉKM 2024. október 30-i közleménye
Ezzel még nem ért véget a cikkünk által keltett vihar: az ÉKM-közlemény másnapján, október 31-én ugyanis Lázár János, a tárca vezetője a Facebook-oldalán tett közzé egy paprikás hangulatú bejegyzést a témáról. Az építési és közlekedési miniszter megerősítette, hogy újra kiírják a debreceni vízfejlesztési tendert, ugyanakkor üzent az ajánlattevő cégeknek is.
„A kormány támogatja és megvalósítja Debrecen ivóvízhálózatának fejlesztését úgy, hogy mellette megálljt parancsol a nyerészkedő, állami beruházásokon meggazdagodni akaró vállalkozóknak. A fejlesztés korábbi közbeszerzése eredménytelen lett, mert a nagyétkű, az árakat csak felfelé hajtó kivitelezők az indokoltnál jóval magasabb áron vállalták volna a munkát. Márpedig az ivóvíz létszükséglet, nem engedjük hogy bárki ezzel keresse meg az extra profitját!”
Lázár János Facebook-bejegyzése 2024. október 31-én
Ahogy azt korábban megírtuk, a szeptember végén eredménytelenül zárult tenderre három ajánlat érkezett: a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 37,35 (bruttó 47,4) milliárd forintért, az EuroAszfalt Kft. nettó 38,5 (bruttó 48,8) milliárdért, a Szabadics Zrt. nettó 39,13 (bruttó 49,6) milliárdért vállalta volna a munkát. A legolcsóbb ajánlatot tehát Mészáros Lőrinc cége tette, de mivel ez is túl drága volt a minisztérium szerint, Lázár János tulajdonképpen a felcsúti milliárdosnak, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátjának szólt be a nagyétkű, nyerészkedő vállalkozókat emlegetve.
Nem ez az első alkalom, hogy Lázár nekiment Mészárosnak: 2024 augusztusában a Déli Körvasút kapcsán azzal vádolta meg a kivitelezést végző, szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt.-t, hogy az megzsarolta az államot. Akkor Lázár azt ajánlotta a cégnek, hogy „a jövőbeli sikeres együttműködés reményében jól gondolja meg, hogy valóban perrel fenyegetni és zsarolni kívánja-e a megrendelőt. Azt a magyar államot, amely csak a tavalyi évben annyi vasútépítési munkával bízta meg, amelyből 59 milliárd forintos rekord profitra tehetett szert, amelyet osztalékként az utolsó forintig ki is vettek a cégből.”
Mindezek a nyilatkozatok szöges ellentétben állnak azzal, amit Lázár János idén márciusban a Portfolio Építőipar 2024 konferenciáján mondott. Akkor ugyanis arról beszélt, hogy „ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László. Az a problémája, hogy kevés van belőlük. Tehát nekünk az lenne az érdekünk, hogy minél több Mészáros Lőrinc és minél több Szíjj László legyen, és mindegyik minél erősebb legyen”.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Lázár János építési és közlekedési miniszter (b) és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester a helyi gazdaságfejlesztési beruházások koncepciójával foglalkozó munkacsoport ülését követően tartott sajtótájékoztatón Debrecenben 2024. október 16-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Átlátszó visszautasítja, alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal "Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra" című "vizsgálati jelentésében" megfogalmazott megállapításokat.
Ozsváth Kálmán október elején kapta meg a kinevezését a Statisztikai Hivatalnál. Korábban Újpesten volt fideszes képviselő, és 20 éve tagja a pártnak.
Korábban a Porsche Lízing Kft., most a Mercarius Flottakezelő Kft. nem nyújtotta be a hiánypótlást, így a drágább ajánlatot adó Mészáros-cég lett a befutó.
A Trump-Harris-versenyfutás pontosan ugyanolyan szoros és megjósolhatatlan most is, mint Biden visszalépését megelőzően.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!