Balatoni infláció: így lett a 980 forintos levesből 2190 forintos az elmúlt évek alatt

A Balatonon az infláció felett nőttek az éttermi árak az elmúlt években, pedig a Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint a vendéglősök nem is tudtak minden költséget áthárítani a vendégekre. A KSH adatai szerint alig bővül a forgalom, miközben egyre többen zárnak be.

„Az infláció összeomlott és lent is maradt, a kormány fő célja a gazdasági növekedés újraindítása” – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi adatai alapján mondta ezt. Az összeomlás és lent maradás azt jelenti, hogy két évnyi eszeveszett száguldás után megállt a drágulás. Vagyis rögzültek a magas árak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hogy ez mennyire így van, jól mutatja az Átlátszó balatoni étterem étlapgyűjtése. Április végén jártunk Révfülöpön, a Káli-túrán. Mivel éttermet kerestünk, így a Google térképén ellenőriztük, mi lehet nyitva. Ott vettük észre, hogy a parti büfékről feltöltött fotókon jól végig lehet követni, mibe kerül egy vízparti hamburger, vagy éppen egy gyros-tál. De nem csak fotókkal, hanem az internet archívum segítségével is kutattunk a Balaton partján működő éttermek árai után.

A Bankmonitor infláció-kalkulátora szerint 2019-2024 között 57,5 százalék volt a teljes infláció, 2022-2024 között pedig 40,8 százalék. Vagyis a jelentős áremelkedések 2022 után következtek.

A begyűjtött adatok alapján így alakult a balatoni éttereminfláció:

Az egyes vendéglátóhelyeket az alapján választottuk ki, hogy melyekről találtunk visszamenőlegesen adatokat, hogy azokat össze lehessen hasonlítani. A KSH vendéglátóhelyekről szóló adatsora pedig azt mutatja, hogy az összesített forgalom 2021-hez képest mindössze 24 százalékkal nőtt. Miközben számos egység megszűnt.

Megkérdeztük a témáról a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökét, Kovács Lászlót, aki a következőket mondta:

„Az inflációt ne vegyük alapul, ha az nem speciálisan élelmiszerekre vonatkozik. Az inflációra 2022-ben azt mondták, hogy volt 22-24 százalék, az élelmiszereknél meg 50, meg 100 százalék. Az energiánál 100, sőt 1000 százalék. Tehát az nagyon durva volt, a 2022 az kíméletlen volt.”

Kovács László így folytatta „Az egyik oldalon láthatóan a vendéglátósok mértéktartóak. Pontosan azért, mert vendéget veszítenének. Tehát senki nem emelte az árakat olyan mértékben, mint ahogy az indokolt lett volna. Félt attól, hogy veszít. Egyébként pedig joggal, mert veszítettek is,

akik esetleg beemeltek 40-50 százalékot 2022-ben, azok utána panaszkodnak, hogy vissza is esett a forgalom,

akár ugyanilyen arányban. A vendég kíméletlen. Abban a pillanatban, ahogy ő úgy érzi, hogy számára már átlépett egy piros vonalat ez az ár, akkor kész, ő nem megy oda. Hogyha a vendéglátósok áremeléseit nézzük, azok mindig sokkal konszolidáltabbak voltak, mint ami indokolt lett volna”.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint az általunk mért áremelkedés valójában töredéke annak, amit a piaci folyamatok indokoltak volna. „Négy év, és volt közte egy olyan gázár- és alapanyagár-robbanás, hogy önmagában abban az egy évben indokolt lett volna 100 százalék. Volt olyan, amikor a csirkemell ára fölemelkedett 800 forintról majdnem 2200 forintra. Az étolaj 700 forintról 1600-ra” – idézte fel Kovács.

Majd hozzátette, idén „egyedül a munkabérek iránti és azok folyamatos emelése iránti igény, ami jelentős, hiszen bár csökkent a rendkívüli munkaerőhiány, most például 175 ezer ember dolgozik a szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban. Ez a ’19-es állapothoz képest durván 14 ezerrel kevesebb, ami átlagos, mert azért nyáron, a szezonalitásban nyilván ez jóval magasabb.

A vendéglátó üzletek száma, darabszáma az megint egy érdekes szám, 51 ezer fölött volt 2019-ben, aztán 2022-ben 46 ezer körül, és most pedig a legfrissebb adat 2023 decemberében 44900.” Mint elmondta, ez azt jelenti, hogy

„2000 üzlet zárt be végleg 2023-ban. Ebben az egy évben ez naponta átlagosan 5,5 üzletet jelent, amelyik bezárt.”

Az áremelkedéssel kapcsolatban Kovács László még azt mondta, hogy „állandó, már szinte lerágott csont a lángos. Az, hogy minden újságíró a lángos árával példálózik, hogy most itt ennyi, ott 1700, ott 1800 a tejfölös lángos, a sima lángos 1200. Ezeken lehet rugózni. Egyébként a lángos amellett, hogy ikonikus magyar, szerintem talán a legközismertebb magyar street food étel.

Azt mondom, hogy a lángos valóban nem drágább alapanyagát tekintve, mint egy pizza. Igazából senkinek nem jut eszébe egy háromezer forintos Margarita pizzán gondolkodni, hogy az sok, amikor egy lángos mondjuk 1800, tehát körülbelül ugyanannyi értékű alapanyagból állítható elő majdnem mindkettő”.

Majd magyarázatként hozzátette, hogy „ez egy relatív olcsó alapanyagú étel, de itt a munkaerő. Iszonyú drága és az energia is. Mind a lángoshoz, mind a pizzához nagyon sok energia szükséges. Az az ember, aki ezt a hőfokot nyáron hosszan, tartósan elviseli, az bizony nagyon alaposan megkéri a bérét. Ő nem a vízben lubickol, hanem mondjuk napi 12 órán keresztül süti a lángost. Olajgőzben, 40-50 fokban. Ezen kívül még aztán jönnek a vendégek, akik sokszor igaztalanul is bántják a vendéglátósokat. Amihez türelem kell.”

A KSH adatait idézte Kovács kiemelte, 2019-ben 1400 milliárdos volt eddig a valaha mért legnagyobb forgalom a vendéglátásban, ez 2023-ra 2300 milliárdra nőtt. „Ez csak a vendéglátás, 2022-ben 4 százalékkal, 2023-ban körülbelül 6-6,5 százalékkal maradt el a 2019-es forgalomhoz képest változatlan áron, miközben az egységek száma, ugye, csökkent” – tette hozzá.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián, Címlapkép: A keszthelyi Szigetfürdő strandja 2024. május 4-én. (fotó: MTI/Katona Tibor)