A 92 milliárdos paksi Duna-hídon vasút nem lesz, és járműforgalom is csak alig

Eredetileg 36,6 milliárd forintra becsülték, de ennek több mint kétszeresébe kerül majd, mire megépül a Paksot Kalocsával összekötő Tomori Pál-híd. Közadatigénylésben kértük ki a megvalósíthatósági tanulmányt az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy megtudjuk, mégis mi indokolja a híd megépítését. Mármint azon túl, hogy az ott élők szeretnék. A tanulmány szerint a hídra a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség. De azt is megtudtuk a dokumentumból, hogy miért nem lesz a hídon vasút, pedig az az épülő Paks2-nek előny is lehetne.

„A kormány a következő döntéseket hozta a beruházással kapcsolatban: mérlegelte a Bács megyei választópolgárok kérését, és úgy döntött, hogy az atomerőmű építésével párhuzamosan egy új Duna-hidat fogunk létrehozni Kalocsa magasságában annak érdekében, hogy mind az építésbe, mind az üzemeltetésbe a Bács megyei választópolgárok bekerüljenek” – még 2015-ben mondta ezt Lázár János, akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszterként. Az építkezésre 2021-ig kellett várni, de információink szerint még a választások előtt átadják a Tomori Pál névre keresztelt Duna-hidat.

A Kalocsát és Paksot összekötő híd építésére kiírt közbeszerzésen 2020-ban született eredmény: a Szijjártó Pétert yachtoztató Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt nyerte a megbízást nettó 92 milliárd forintos ajánlattal. A cégnek a Duna-híd és a hozzá tartozó 2 darab kezelő úti híd felhúzása mellett 13,2 km egybefüggő, kétszer egy sávos új közutat és három új körforgalmi csomópont kell építenie, emellett 2,9 km meglévő útszakaszt és két meglévő szintbeni csomópontot átépítenie, plusz a közműveket is ki kell váltania.

A vg.hu hosszas cikket szentelt  a projektnek: a lap megírta, hogy a kivitelezésnek köszönhetően összekapcsolódik Kalocsa és az M6-os autópálya, valamint Kalocsa és Paks között a menetidő a korábbi 55 percről hozzávetőlegesen 15 percre csökken.

92 milliárdért épül

„A kivitelező az új híd alépítményei (beleértve az alapozást is) és felszerkezetei készítése során megközelítőleg 28 ezer köbméter betont épített be, az összeszerelt acélszerkezet súlya pedig meghaladja az 5 ezer tonnát. Emellett 418 kilométer hosszúságban szereltek be feszítőkábeleket, a vízépítési műtárgyakhoz és a pillérvédelemhez 82 300 tonna követ használtak fel” – ismertették a projektet.

A híd már a Google műholdképein is jól látszik, az átkelő és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítése 92 milliárd forint közpénzbe kerül. A mintegy 100 milliárdos kiadás több kérdést is felvet. A híd nyomvonalában nincs Kelet-Nyugat irányú út, azt nem is terveznek arra.

A Dunán a közelben Dunaföldváron (41 km) és Szekszárdon (26 km) lehet átkelni.

A bajai, vasúti-közúti közös Duna-híd sincs túl messze: 43 kilométerre van Kalocsától.

Eredetileg 36 milliárd forintra becsülték

Lázár 2015-ben a munkaerő közlekedésével magyarázta az új híd szükségességét, ezért az Építési és Közlekedési Minisztériumtól kikértük a megvalósíthatósági tanulmányt – hiszen az elvileg minden olyan paramétert tartalmaz, ami a beruházást alátámasztja. A tanulmányt nem adták ki, azt csak személyesen, Budapesten nézhettük meg.

De nem csak nekünk kellett Szeged mellől a fővárosba utazni, hanem a minisztérium egy Békéscsabán dolgozó munkatársa is Budapestre autózott az iratbetekintés miatt. Plusz, még egy minisztériumi dolgozó érkezett a belvárosból a Váci útra, hogy segítsék a jegyzetelésünket. Nem éppen költséghatékony megoldás, de nem új keletű: a közadatigénylések problémáiról itt írtunk hosszabban.

A Paks-Kalocsa híd megvalósíthatósági tanulmánya 80 oldalas, 2015 szeptemberében készült, és 8 millió forintba került. A kivitelezésre a tanulmány 28 hónapot adott, ez alapján az átadást 2018-ra tervezték, de csak most, hat évvel később készül el a beruházás. A költségek az évek során alaposan elszálltak:

a tanulmány mindössze nettó 36,6 milliárd forinttal számolt,

amiből a Duna-hídra 16 milliárdot szántak, plusz 11,8 milliárd lett volna a 11 kilométeres út, mely közvetlen kapcsolatot biztosít az M6-os és Kalocsa között (az 512-es útra az M6-ig 7,6 milliárdot, míg a paksi oldalon útépítésre 3 milliárdot), és egy 6 milliárdos „egyéb” sor is szerepel a költségek között.

A hídra a dokumentum szerint a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, hogy az üzemeltetést végző több ezres munkáslétszám közlekedhessen (jelenleg mintegy 2500-an dolgoznak ott). A felsorolt okok között szerepel a kalocsai térség jobb elérhetősége, valamint az, hogy az alföldi településeknek is lehetőséget hozhat az M6-ossal létrejövő kapcsolat.

Vasút nem lesz, de jármű is kevés

Ugyan Paks2 miatt indokolt lehetne a vasút átvezetése is az új hídon, arról lemondtak. A tanulmány szerint ugyanis erre további 12,5 milliárd forint kellett volna, így inkább kihagyták a projektből. Viszont úgy tervezték a hidat, hogy távhővezeték is futhasson rajta, hogy az atomerőmű felesleges hőenergiáját fűtésre fel tudják használni. Kinézete az M43-as Tisza-hídéhoz hasonló.

A hídnál az M6-os forgalmát is alapul vették, ami 2015-ben 8554 járműegység/nap volt, az M9-es hídé 3324 je/nap, míg az 52-es úti dunaföldvári hídé 7633 je/nap. Az immár Tomori Pálra keresztelt

új Duna-híd forgalmát 2200 járműegység/napra tervezték.

Nem véletlenül: ahogy írtuk, a híd nem kapcsolódik fontosabb utakhoz, ahonnan nagyobb forgalmat kaphatna. A hídhoz vezető új utat másodrendű főútnak építik, 90 km/órás sebességre, körforgalmakkal, a lakott területeket elkerülve.

Lázár János miniszter 2015-ben 6-8 ezer munkavállalóról beszélt, a forgalom viszont csak 2200 je/nap, vagyis ennek a töredéke. A tanulmány szerint elektromos biciklivel 20 perc alatt elérhető lesz Kalocsáról Paks.

 

Hogy lássuk, mekkora forgalmat jelent 2200 je/nap, a Magyar Közút Zrt. által üzemeltetett Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázist nyitottuk meg.

A 3307-es út például a Tiszán át vezet. A Nyékládháza-Tiszacsege szakasz nem épp zsúfolt, híd sincs, csak komp. A közút adatai szerint 930 az átlagos napi forgalom. A legközelebbi híd a Tiszacsegétől 28 kilométerre lévő tiszafüredi, ott a forgalom 7568 je/nap.

A Dunán is vannak kompok, az egyik a 12301-es úthoz tartozó Dunakeszi-Horányi komp. A közút adatai szerint a horányi oldalon 376 az átlagos napi forgalom. A legközelebbi híd itt a tahitótfalui. További példák: Lórév és Adony között 796 a forgalom, Nagymaros és Visegrád között 574. Mivel a kompok közelében gyakran híd is található, így a legtöbben azokat használják.

Nem állítjuk, hogy komppal meg lehetne oldani a forgalmat, de ne felejtsük el, az épülő Kalocsa-Paks hídtól 26 kilométerre ott van a szinte ürességtől kongó Szent László híd. A paksi hídhoz legközelebbi, szekszárdi híd forgalma nőtt 2015-óta, a legfrissebb adatok szerint 4849 járműre a tanulmányban szereplő 3324-ről.

Vagyis a Kalocsa-Paks közé tervezett híd forgalma (még ha nő is) legfeljebb fele lehet ennek. Hogy ez kinek éri meg – nem lebecsülve a környéken élők örömét – erősen kétséges. A 2022-es népszámlálás szerint a kalocsai járásban mintegy 47 ezren élnek.

Vagyis a 2200-as forgalom szerint a térség 4 százaléka mobilis a tanulmány alapján

– persze ebben már az átutazók is benne vannak. Hogy érzékeltessük, mennyi pénz a hídprojekt 92 milliárd forintos költsége, íme egy példa.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Magyar Közút Zrt. honlapja szerint a TOP_PLUSZ-6.1.2-21 kódszámú, „4 és 5 számjegyű utak fejlesztése” pályázatra a meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 165,331 milliárd forint. Ebből májusban 21,7 milliárd forint lett lekötve, ami kevesebb, mint negyede a paksi híd árának – holott a felújítás sokkal több embert érint.

Lázárék nemrég jelentették be, hogy Mohácsnál utakkal együtt nettó 294 milliárd forintból építenének hidat, ismét Szíjj Lászlóék közreműködésével. Az egyelőre titok, hogy azt a beruházást mi indokolja. A minisztérium az erre vonatkozó adatigénylésünket elutasította, mert szerintük az döntés-előkészítő anyag.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A Kalocsa és Paks között épülő új Duna-híd a Bács-Kiskun vármegyei Foktőnél 2023. december 5-én. (fotó: MTI/Vasvári Tamás)