Hosszas levelezés és adatigénylés benyújtása kellett ahhoz, hogy végre kiderüljön: a gödi csatornákból januárban felhabzott anyag a Samsung akkumulátor-gyárából származott. Januárban a havária-eseményről a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. hivatalosan csak annyit közölt, hogy „tűzeseteknél használt oltóanyag” került a csatornába. A Göd-ÉRT Egyesület viszont pontos tájékoztatást kért a szennyezés eredetéről és az elvégzett vizsgálatokról. A katasztrófavédelmi hatóság hallgatott. Végül a Vízmű árulta el, hogy a „habképző anyag” a Samsung gyárából jutott a gödi csatornahálózatba. Hatósági eljárást nem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat.
Január 23-án néhányan azt hitték Gödön, hogy esik a hó, s végre hógolyózhatnak a gyerekek. De a város több pontján megjelenő furcsa fehér habról gyorsan kiderült, hogy szó sincs hóesésről: az anyag a szennyvízcsatornából származik, s vízaknák fedlapján keresztül habzik fel az utcákra. A fehér habról készült fotók kikerültek különböző a Facebook-oldalakra, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) pedig még aznap közleményben tudatta, hogy megkezdték a habzás kivizsgálását és a csatornahálózat átöblítését.
Néhány nap múlva egy kissé bővebb tájékoztató is megjelent a gödi önkormányzat honlapján. Eszerint a DMRV mintát vett a habból, egyeztetett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, s megkezdte a probléma kivizsgálását. Közlésük szerint „a habzást
a kommunális csatornahálózatba jutó, tűzeseteknél használt oltóanyag okozta,
aminek a térfogata vízzel és levegővel érintkezve a sokszorosára képes növekedni.” Közölték azt is, hogy „a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telepen a technológia kezelte a beérkező anyagot, működési problémát sem ott, sem a befogadó Óceánárok-pataknál nem okozott.”
Viszont arról, hogy honnan és miként került ez az oltóanyag a csatornába, sem januárban, sem később nem jelent meg tájékoztatás. Emiatt a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület márciusban a DMRV Zrt.-hez és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) fordult. Levelükben azt kérdezték:
A civil egyesület megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszolt. Eszerint hatósági eljárás nem indult az ügyben, mivel „a habzás élő környezetet nem érintett, csak a csatornahálózatban és az akna fedlapokon történt kijutás környékén, a közúton volt tapasztalható, továbbá a gödi kommunális szennyvizeket fogadó Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep üzemszerű működésében sem okozott fennakadást.”
A katasztrófavédelmi hatóság szerint a DMRV vizsgálata megállapította, hogy a habzást okozó anyag „nem veszélyes az élő környezetre.” A szennyezés eredetéről annyit írtak, hogy az „nem hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének eredményeként kerülhetett a csatornahálózatba.”
Hogy mégis miként juthatott a csatornába ez az anyag, nem árulták el, csupán annyit írtak, hogy a katasztrófavédelem aznap nem végzett tűzoltást Gödön.
A gödi Samsung-gyár az M2-es út felől (fotó: olvasónk felvétele)
Minthogy az FKI civileknek adott válasza szerint a habzás ügyében csak a Vízmű végzett vizsgálatokat, azt viszont nem hoztak nyilvánosságra, közadatigénylésben kértük ki a DMRV Zrt.-től az összes vizsgálati dokumentumot.
Ám az „oltóanyagról” ezután sem kaptunk információt. A zrt. olyan jegyzőkönyveket küldött, melyek a Dunakeszi Szennyvíztelepre beérkező és onnan távozó szennyvíz két januári és egy február mintavételének vizsgálati eredményét tartalmazták. Ezekből a DMRV azt állapította meg, hogy a csatornába került idegen anyag nem okozott változást a szennyvíz minőségében. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy a január 25-én vett minták vizsgálatára a csatornahálózat átöblítése előtt, vagy az után került sor.
A hiányos adatkiadás miatt kértük, hogy pótlólag küldjék meg:
A kért dokumentumok helyett viszont Virág László vezérigazgató az alábbi tájékoztatást küldte:
„A habzást okozó anyag származásával, mennyiségével kapcsolatosan
a Samsung SDI Magyarország Zrt. belső kivizsgálása eredményeként jelezte társaságunknak, hogy létesítményükből kis mennyiségű habképző anyag került a szennyvízcsatorna-hálózatba.
A DMRV Zrt. központi laboratóriumába közvetlenül a habból vételezett mintákat szállítottak be. Laboratóriumi analízisük valamilyen detergens jelenlétére utalt, de nem vezetett sem kvantitatív, sem kvalitatív értelemben értékelhető eredményre. Emiatt nem állt módunkban jegyzőkönyvet kiállítani.”
A válaszokból egyértelmű, hogy sem a DMRV Zrt., sem a katasztrófavédelmi hatóság nem kívánta nyilvánosságra hozni, honnan került bele a gödi csatornarendszerbe a felhabzó anyag. Sőt, hatósági eljárást sem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat.
De nem ez az első eset, hogy a Samsung következmények nélkül szennyez, s hogy a hatóságok lényegében semmilyen vizsgálatot nem folytatnak le.
Egy 2021-es cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Samsung-gyárból nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki közterületre, amit állítólag a gyárban történt dugulás okozott. A kiömlő szennyvízből azonban nem vettek mintát, az esetről hatósági dokumentumok, jegyzőkönyvek nem készültek. Vagyis a magyar hatóságok nem tartják fontosnak, hogy az évi több ezer tonna veszélyes, köztük számos mérgező anyaggal dolgozó üzem által okozott szennyezéseket érdemben kivizsgálják. További aggodalomra ad okot, hogy a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki korábban egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
Bodnár Zsuzsa
(A szerző a Göd-Ért Egyesület tagja)
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A szennyvízcsatornából az utcára jutó „fehér hab” 2023. január 23-án Felsőgödön. (Forrás: Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Országos monitoring-rendszerre, nyilvános kibocsátási adatokra, előzetes társadalmi egyeztetésre is szükség lenne az akkus beruházások kapcsán, hangsúlyozzák a Magyar Akkumulátor Szövetség szakértői.
Az idén arany érdemkereszttel kitüntetett egykori fideszes polgármester nem hajtotta végre a hatósági előírást, a katasztrófavédelem pedig hat éven át nem intézkedett.
Hat éve nincsenek a veszélyességi övezetek feltüntetve sem Göd, sem Pest megye településrendezési tervében, pedig a törvény szerint kötelező lenne.
A magyar kormány 14 milliárddal támogatja az akkugyár további bővítését, ami 20%-os kapacitásnövelést biztosít.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!