A Samsung akku-gyárából származott a gödi utcákat ellepő, csatornákból feljövő „fehér hab”

Hosszas levelezés és adatigénylés benyújtása kellett ahhoz, hogy végre kiderüljön: a gödi csatornákból januárban felhabzott anyag a Samsung akkumulátor-gyárából származott. Januárban a havária-eseményről a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. hivatalosan csak annyit közölt, hogy „tűzeseteknél használt oltóanyag” került a csatornába. A Göd-ÉRT Egyesület viszont pontos tájékoztatást kért a szennyezés eredetéről és az elvégzett vizsgálatokról. A katasztrófavédelmi hatóság hallgatott. Végül a Vízmű árulta el, hogy a „habképző anyag” a Samsung gyárából jutott a gödi csatornahálózatba. Hatósági eljárást nem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat.  

Január 23-án néhányan azt hitték Gödön, hogy esik a hó, s végre hógolyózhatnak a gyerekek. De a város több pontján megjelenő furcsa fehér habról gyorsan kiderült, hogy szó sincs hóesésről: az anyag a szennyvízcsatornából származik, s vízaknák fedlapján keresztül habzik fel az utcákra. A fehér habról készült fotók kikerültek különböző a Facebook-oldalakra, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) pedig még aznap közleményben tudatta, hogy megkezdték a habzás kivizsgálását és a csatornahálózat átöblítését. 

Néhány nap múlva egy kissé bővebb tájékoztató is megjelent a gödi önkormányzat honlapján. Eszerint a DMRV mintát vett a habból, egyeztetett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, s megkezdte a probléma kivizsgálását. Közlésük szerint „a habzást

a kommunális csatornahálózatba jutó, tűzeseteknél használt oltóanyag okozta,

aminek a térfogata vízzel és levegővel érintkezve a sokszorosára képes növekedni.” Közölték azt is, hogy „a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telepen a technológia kezelte a beérkező anyagot, működési problémát sem ott, sem a befogadó Óceánárok-pataknál nem okozott.” 

A csatornába jutott anyag eredetét nem akarták elárulni  

Viszont arról, hogy honnan és miként került ez az oltóanyag a csatornába, sem januárban, sem később nem jelent meg tájékoztatás. Emiatt a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület márciusban a DMRV Zrt.-hez és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) fordult. Levelükben azt kérdezték:

• Miként kerülhetett a gödi csatornahálózatba olyan mennyiségű, „tűzeseteknél használt oltóanyag”, amely az egész városban éreztette hatását? 
• Sikerült-e megállapítani a kommunális csatornahálózatba nem való oltóanyag forrását, annak kibocsátóját?
• Indítottak-e eljárást az elkövető ellen, s amennyiben igen, az milyen eredménnyel zárult?
• Vizsgálatuk eredményéről miért nem tájékoztatták Göd Város Önkormányzatát, és rajtuk keresztül Göd lakosságát, amiként azt a havária esemény bekövetkeztekor tették?

A civil egyesület megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszolt. Eszerint hatósági eljárás nem indult az ügyben, mivel „a habzás élő környezetet nem érintett, csak a csatornahálózatban és az akna fedlapokon történt kijutás környékén, a közúton volt tapasztalható, továbbá a gödi kommunális szennyvizeket fogadó Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep üzemszerű működésében sem okozott fennakadást.”

A katasztrófavédelmi hatóság szerint a DMRV vizsgálata megállapította, hogy a habzást okozó anyag „nem veszélyes az élő környezetre.” A szennyezés eredetéről annyit írtak, hogy az „nem hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének eredményeként kerülhetett a csatornahálózatba.”

Hogy mégis miként juthatott a csatornába ez az anyag, nem árulták el, csupán annyit írtak, hogy a katasztrófavédelem aznap nem végzett tűzoltást Gödön.

A gödi Samsung-gyár az M2-es út felől (fotó: olvasónk felvétele)

Elfogadták a multicég „belső vizsgálatát”

Minthogy az FKI civileknek adott válasza szerint a habzás ügyében csak a Vízmű végzett vizsgálatokat, azt viszont nem hoztak nyilvánosságra, közadatigénylésben kértük ki a DMRV Zrt.-től az összes vizsgálati dokumentumot.

Ám az „oltóanyagról” ezután sem kaptunk információt. A zrt. olyan jegyzőkönyveket küldött, melyek a Dunakeszi Szennyvíztelepre beérkező és onnan távozó szennyvíz két januári és egy február mintavételének vizsgálati eredményét tartalmazták. Ezekből a DMRV azt állapította meg, hogy a csatornába került idegen anyag nem okozott változást a szennyvíz minőségében. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy a január 25-én vett minták vizsgálatára a csatornahálózat átöblítése előtt, vagy az után került sor.

A hiányos adatkiadás miatt kértük, hogy pótlólag küldjék meg:

• a habból vett minták laboratóriumi vizsgálati anyagát
• azokat a dokumentumokat, amik igazolják, hogy tűzeseteknél használt oltóanyag okozta a habzást.

A kért dokumentumok helyett viszont Virág László vezérigazgató az alábbi tájékoztatást küldte: 

„A habzást okozó anyag származásával, mennyiségével kapcsolatosan 

a Samsung SDI Magyarország Zrt. belső kivizsgálása eredményeként jelezte társaságunknak, hogy létesítményükből kis mennyiségű habképző anyag került  a szennyvízcsatorna-hálózatba.

A DMRV Zrt. központi laboratóriumába közvetlenül a habból vételezett mintákat szállítottak be. Laboratóriumi analízisük valamilyen detergens jelenlétére utalt, de nem vezetett sem kvantitatív, sem kvalitatív értelemben értékelhető eredményre. Emiatt nem állt módunkban jegyzőkönyvet kiállítani.”

A Samsung-gyár következmények nélkül szennyezhet? 

A válaszokból egyértelmű, hogy sem a DMRV Zrt., sem a katasztrófavédelmi hatóság nem kívánta nyilvánosságra hozni, honnan került bele a gödi csatornarendszerbe a felhabzó anyag. Sőt, hatósági eljárást sem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat. 

De nem ez az első eset, hogy a Samsung következmények nélkül szennyez, s hogy a hatóságok lényegében semmilyen vizsgálatot nem folytatnak le.

Egy 2021-es cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Samsung-gyárból nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki közterületre, amit állítólag a gyárban történt dugulás okozott. A kiömlő szennyvízből azonban nem vettek mintát, az esetről hatósági dokumentumok, jegyzőkönyvek nem készültek. Vagyis a magyar hatóságok nem tartják fontosnak, hogy az évi több ezer tonna veszélyes, köztük számos mérgező anyaggal dolgozó üzem által okozott szennyezéseket érdemben kivizsgálják. További aggodalomra ad okot, hogy a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki korábban egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Bodnár Zsuzsa

(A szerző a Göd-Ért Egyesület tagja)

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A szennyvízcsatornából az utcára jutó „fehér hab” 2023. január 23-án Felsőgödön. (Forrás: Facebook)