A győri múzeumi érmelopás során 60 millió forintnyi műkincs tűnt el, az ügyben 2019 februárjában tettek feljelentést, de az elkövetőket azóta sem találja a rendőrség. Most kiderült, hogy az ügyben lefolytatott belső vizsgálatot összegző jelentés sorsa majdnem annyira rejtélyes, mint az eltűnt aranyérméké. Grászli Bernadett, akinek az igazgatósága alatt a bűncselekményre fény derült, határozottan állítja: volt ilyen vizsgálat, amiről tájékoztatta az akkor még Borkai Zsolt vezette önkormányzatot. A fideszes polgármester 2019 őszén bukott bele a jachtos szexbotrányába, a szintén kormánypárti utódja, Dézsi Csaba András által vezetett önkormányzatnál viszont nem tudnak ilyen dokumentumról.
Riportunk első részében a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban történt, máig megoldatlan érmelopást próbáltunk az intézmény két korábbi vezetője, a rendőrség és az ügyészség megszólaltatásával rekonstruálni. A két volt igazgató még abban sem értett egyet, mikor történt a lopás, vagyis, hogy kinek az időszakában történhetett az eset. Az új részben bemutatjuk a múzeum jelenlegi vezetőjének, illetve a múzeum fenntartójának, a győri önkormányzatnak az álláspontját is.
„Számomra az egész történet legabszurdabb része, hogy az ellopott érméket nyilvános aukciókon próbálták »elpasszolni«” – mondja Székely Zoltán jelenlegi múzeumigazgató, akit a bűncselekmény felfedezése után több mint egy évvel, 2020. július 1-én neveztek ki az intézmény élére. Székely Zoltán 1995 és 2012 között különböző beosztásokban a Rómer-múzeum egyik jogelődje, az érmegyűjteményt őrző Xantus János Múzeum dolgozója volt.
„Azt gondolnám, egy profi műkincstolvaj inkább alvilági orgazdáknak vagy érmegyűjtéssel foglalkozó magánszemélyeknek próbálná eladni a zsákmányt. Aki pedig hozzáértő, legyen bár orgazda vagy legális gyűjtő, az legalábbis sejtheti, hogy ehhez törvénytelenül jutottak hozzá, és nem fogja kockáztatni, hogy árverésre vigye” – mutat rá a múzeumigazgató.
Grászli Bernadett, akinek az igazgatósága alatt a bűncselekményre fény derült, is utalt rá, hogy aukción tűnt fel a gyűjtemény egyik darabja már 2011 végén. Később pedig még egy kiállításra is bekerült a lopott érmek valamelyike az ügyészség szerint. „A nyomozás eredményeképpen arra utaló adatok állnak rendelkezésre, hogy a 2016. évben már került ki a múzeumból származó érme Németországba egy numizmata kiállításra” – derült ki a vádhatóság által adott válaszokból.
Nem találták meg az elkövetőket, belső munka lehetett az évszázad érmelopása | atlatszo.hu
Ezek alapján tényleg nehezen elképzelhető, hogy belső kapcsolat vagy cinkos nélkül hajtották végre a lopást. Csak az a kérdés, mikor dolgozhatott a múzeumban az a belső ember, illetve csak egy bennfentes tettestárs volt-e, ha a különböző vélemények szerint a lopást az 1930-as évektől a 2010-es évek első feléig bármikor elkövethették, illetve több időpontban zajlottak a lopások.
A Rómer Múzeum jelenlegi igazgatója úgy látja: a történetben máig van jó pár tisztázatlan, homályos mozzanat. Az aukción való felbukkanás mint amatőr lépés szerinte azért is furcsa, mivel a bűncselekmény jellege profi, az ilyenfajta érmék világában járatos tettesre utal.
„Hogy a lopást csak évekkel később fedezték fel, az annak köszönhető, hogy az elkövető nem hagyott könnyen, illetve azonnal felfedezhető nyomokat maga után. A kiállított, illetve a múzeumban őrzött műtárgyak ellenőrzésére rendszeres időközönként bűncselekmény hiányában is sort kell keríteni. Szigorúan nyilvántartják, a műtárgyak hol vannak, onnan elvinni őket csak engedéllyel lehet. Az előírások szerint egy múzeumban legalább hétévente teljes revíziót kell tartani, melynek során a leltárkönyvben szereplő tételeket összevetik a kiállítótérben, a raktárban vagy ez esetben a páncélszekrényben található műtárgyakkal. De ezek során gyakran csak azt nézik, hogy az állomány darabra megvan-e, minden egyes tárgyat nem vetnek alá szakértői vizsgálatnak” – mondja az intézmény jelenlegi vezetője.
Székely Zoltán jelenlegi múzeumigazgató (forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum/Facebook)
S az érméknél csak ilyen tüzetesebb ellenőrzéssel lehetett volna felfedezni, hogy egy részüket ellopták, méghozzá elég trükkös módon. „Egyeseket ugyanolyan, csak kevésbé jó megtartású érmékre cseréltek ki. Tehát az ellopott érme verdefényes állapotú, az pedig, amit a helyére tettek, már némiképp elkopott, nehezebben felismerhető volt. Aztán van olyan, ahol másfajta érmére cserélték ki, melyen viszont az uralkodó képe ugyanaz volt. S volt a harmadik kategória: amikor egy másolattal helyettesítették az eredetit. A megtévesztésig hasonló érmemásolatokat viszont akárki nem tud készíteni. Ezekhez verőtöveket kell csinálni, de ha öntik, ahhoz is egy felszerelt műhelyre van szükség, illetve a cizellálás és aranyozás is szakértelmet követel” – teszi hozzá Székely Zoltán, aki további furcsaságokat is lát a dologban.
„Érdekes, hogy nem a legértékesebb darabokat vitték el a gyűjteményből. Azt sem tudni pontosan, hány alkalommal történt a lopás, csak annyi világos, hogy valószínűleg nem egyszerre vitték el az összeset, hanem egy bűncselekmény-sorozattal állunk szemben. Valakik „rájártak” az érmékre, rendszeresen fosztogatták a gyűjteményt. Ugyanakkor még az sem biztos, hogy az összes ellopott érménél egyazon elkövetői körrel van dolgunk. Könnyen meglehet, hogy már a rendszerváltás előtt is tűntek el érmék a gyűjteményből, s később már mások loptak belőle” – jegyzi meg a múzeum igazgatója.
A Székely Zoltán által elmondottak belsős elkövető lehetőségét valószínűsítik. „Az érmegyűjteményt jelenleg is a múzeum egyik épületében őrzik, de hogy melyikben, az nem publikus, azt egy egyszerű múzeumlátogató nem tudhatta, és ma sem tudhatja. Az épületen belül egy adott helyiségben található a páncélszekrény, ahol az érmegyűjteményt tárolják. Ide bejutni, illetve a páncélszekrényt kinyitni csak a szabályzatban lefektetett úgynevezett kulcsrend alapján lehetséges. Az erre felhatalmazott munkatársakon kívül az érmekhez legfeljebb engedéllyel rendelkező kutatók férhettek hozzá” – állítja Székely Zoltán.
Azt is hozzáfűzve: „A feljelentés a bűncselekmény felfedezése után természetesen megtörtént, de belső vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet, feljegyzést, vagy bármiféle dokumentumot én nem találtam a múzeum vezetésének átvétele után” – mondta a jelenlegi múzeumigazgató, aki megerősítette: összesen egyetlen érme került elő az 52-ből, amelyek eltűntek a 252 darabos gyűjteményből.
A három intézményvezető által elmondottak alapján valami egyértelműnek tűnik: akármikor is volt(ak) a lopás(ok), olyan személyeknek kellett azokat végrehajtani, akiknek rendszeres, tartós hozzáférésük volt a gyűjteményhez. Volt szaktudásuk, kapcsolatuk a másolatok elkészítésére, s alkalmuk a csere megejtésére. A bűntény helyszíne, az Apátúr-ház jelenleg használaton kívül van, nem fogad látogatókat, így csak kívülről nézhettük meg.
A zárva lévő Apátúr-ház (fotó: A szerző felvétele)
A belső vizsgálatról ellentmondásos információkat kaptunk. Grászli Bernadett korábbi igazgató szerint az megtörtént, és a fenntartó győri önkormányzatot is tájékoztatta róla. Székely Zoltán, a múzeum jelenlegi vezetője azonban nem tud ilyenről. Megkerestük Dézsi Csaba Andrást, Győr fideszes polgármesterét, akinél szintén a belső vizsgálatról érdeklődtünk. A polgármestert már a riport első részének megjelenése előtt megkerestünk, akkor nem reagált, csupán a cikk megjelenése után, ismételt megkeresésünkre felelt.
Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban (fotó: Vig Norbert – Dr. Dézsi Csaba András Facebook oldala)
„Az alábbi témában kérdéseivel keresse meg Székely Zoltán igazgató urat, aki érdemben válaszol. Mi is ezt tettük, információink szerint mindenről tájékoztatta, ezért értetlenül állok ez előtt” – válaszolta Dézsi Csaba András. Ezután újra megkerestük a polgármestert, jelezve: a múzeumigazgató nem tud az elődje által lefolytatott belső vizsgálatról, ezért kérdeztük őt, hogy tud-e ilyenről, van-e az önkormányzatnál ilyen dokumentum?
„Mi Grászli Bernadettől (az Ellenőrzési Osztály) belső vizsgálat eredményéről szóló anyagot nem kaptunk.
További vizsgálatra az önkormányzat, tekintettel arra, hogy rendőrségi feljelentést tett, a magasabb rendű nyomozást nem tartotta szükségesnek” – válaszolt Dézsi Csaba András.
Érdekes, hogy egy másik, a Borkai-korszakban a győri önkormányzatnál történt, az érmelopásnál kisebb értékre, 22 millió forintra elkövetett bűncselekmény esetén viszont megvan a belső vizsgálat eredménye, sőt. Ott – mint a bírósági tárgyaláson kiderült – az önkormányzat jegyzői kabinetjének belső ellenőrzése tárta fel a vádban szereplő cselekményeket. Ez mai napig fent van az önkormányzat honlapján. (Lásd a dokumentum 14. oldalát.) A műkincslopásról viszont ilyen hivatalos irat nincs.
„A 2019-es belső vizsgálat során azokat a dolgozókat tudtuk megkérdezni a történtekről, akik akkor is foglalkoztatásban álltak az intézménynél. Volt köztük fotós, informatikus, régész és történész-muzeológus. Miután meghatározhatóvá vált az elkövetés időpontja, a rendőrség elindította a nyomozást, amely során a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható minden személyt kihallgatott” – mondta el Grászli Bernadett, az intézmény akkori vezetője.
Grászli Bernadett továbbra is határozottan állítja: a műkincslopás időpontját, illetve körülményeit tisztázni próbáló,
a rendőrséggel együttműködve lezajlott belső vizsgálat eredményét 2019-ben mind a nyomozó hatóságnak, mind az önkormányzatnak írásban elküldték.
„A pontos részletekre több mint négy év távlatából nem emlékszem, de az biztos, hogy mind a fenntartó győri önkormányzatot, mind a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvédelmi Osztályának az ügyben illetékes Műkincsvédelmi Alosztályát tájékoztattuk a vizsgálat eredményéről, hogy mire jutottunk. Minden szükséges információt, amihez hozzáférésünk volt, megadtunk, ezzel kapcsolatban kifogás senki részéről nem merült fel” – mondta el a volt igazgató.
A belső vizsgálat ügyében a rendőrséget is megkerestük, ők annyit válaszoltak: „Kérjük, korábbi válaszunkat tekintse irányadónak.”
Viszont az ORFK előző cikkünkben idézett válaszában a belső vizsgálatról nem esett szó.
„A rendelkezésre álló adatok szerint pont a biztonsági rendszer felülvizsgálata során derült fény a lopási cselekmény elkövetésére. Ennek részleteiről azonban maga a sértett tud bővebben nyilatkozni” – válaszolta az ügyészség, amikor azt kérdeztük: a nyomozás során felmerült-e, hogy a múzeum biztonsági rendszerének esetleges hiányosságai járultak hozzá a cselekmény elkövetéséhez.
„Nem a biztonsági rendszerrel volt a probléma, hanem a tárgyakhoz való hozzáférés szabályozása nem volt megfelelő. Fontos, hogy a közgyűjteményekben őrzött műtárgyakhoz, így az értékes műkincsekhez is csak az intézményvezető előzetes engedélyével, megfelelő végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező szakmuzeológus férjen hozzá. Ennek szabályozásáról már jóval az aranyérmékkel kapcsolatos bűncselekmény felfedezése előtt, a városi és a megyei múzeum 2013-as történt egyesítésének idején gondoskodtam” – mondta el kérdésünkre Grászli Bernadett.
Az Apátúr-ház, a bűntény feltételezett helyszíne (fotó: a szerző felvétele)
„A lopási ügyben 2022 májusában a nyomozó hatóság eljárást felfüggesztő határozatot hozott” – mondta a vármegyei ügyészség szóvivője, „arra figyelemmel, hogy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható” – tette hozzá.
A lopási ügyben nem gyanúsítottak meg senkit, védett kulturális javakkal visszaélés miatt azonban nyomoztak egy konkrét személy ellen a Telex 2021 májusi cikke szerint. Az illető „egy olyan Maiorianus Tremissis érmét vitt külföldre, amire nem volt külön engedélye. Ez az érme a múzeumi gyűjteményből származik, egyike az eltűnt 52 darabnak, amiknek azonosítása még ma is a nyomozás egyik fő csapásirányát jelenti” – írja a portál.
Az ügy egyetlen gyanúsítottja „kitart ártatlansága mellett, azt állítja, maga is úgy vásárolta az érméket.” A gyanúsított egy 2016-os külföldi aukción összesen 40, engedély nélkül kivitt érmet adott el a rendőrség szerint, „de ebből a 40-ből csak a Maiorianus Tremissis volt a győri múzeumé, a többi származása ismeretlen. Nem is keresik őket, mivel azt sem állítja senki, hogy lopottak lennének; már engedély nélküli kivitelük is törvénytelen” – említi a Telex idézett tavalyelőtti riportja.
Információink szerint az ügy azóta sem került bíróság elé. „Még nem emelt az ügyészség vádat e bűncselekmények miatt. További eljárási cselekmények elvégzése, egyebek mellett újabb európai nyomozási határozat kibocsátása vált szükségessé. Erre választ a Győri Járási Ügyészség még nem kapott, ezért sürgetéssel élt a külföldi hatóság irányában” – mondta az ügyészségi szóvivő.
A 2021-es cikk szerint a Győri Járási Ügyészség „számos európai nyomozási határozatot bocsátott ki – nagyrészt Ausztriába és Svájcba –, hogy az aukciósházakat és aukciósházaktól megvásárolt érmék jelenlegi birtoklóit, a gyűjtőket a külföldi hatóságok kihallgassák”. Ezek a kihallgatások milyen eredménnyel jártak? – kérdezte az Átlátszó az ügyészséget.
„A kihallgatások nyomán előbbre jutott a nyomozás, meg lehetett állapítani az egyik érme jelenlegi megtalálási helyét. Az érmét a svájci hatóságok is megvizsgálták” – felelte a vármegyei ügyészség szóvivője.
Az ügyészséget arról is faggattuk, van-e még esély rá, hogy tettes(eke)t elfogják? „Hogy mire van esély, azt nem tudom megmondani. Esélyt nem számolnak a hatóságok. Ami bizonyos, hogy bármely új információ előre viheti az ügyet. Ilyenkor az új adatokat, információkat megvizsgálja a nyomozó hatóság, amellett, hogy az ügy folytatásáról rendelkezik. Erre elévülési időn belül bármikor lehetőség van” – mondta Gál Katalin, a vármegyei ügyészség szóvivője.
Tény, hogy műkincslopási ügyekben a hatóságok gyakran évtizedekig nyomoznak. Kérdés, hogy Győrben vajon fény derül-e rá valaha, kik lopták el a múzeumi aranyérméket?
Papp László Tamás
Címlapkép: Dézsi Csaba András a “Magyar Géniusz kincsei” című kiállítás megnyitóján, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, az Esterházy Palotában. Tőle balra Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Jobbra hátul pedig Székely Zoltán jelenlegi múzeumigazgató (fotó: Vig Norbert – Dr. Dézsi Csaba András/Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Mit él át az, aki arra gyanakszik, hogy kollégái bűncselekményt követhettek el? Hogyan bizonyosodik meg arról, hogy nem téved, és miként szánja rá magát a feljelentésre?
Az esetet a rendőrség is vizsgálja. A tulajdonosok cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a megkeresésünkre.
Dézsi Csaba András szerint nem titkosították az Audival kötött szerződést, amit Borkai Zsolt írt alá 2010-ben, de mégis titkos a megállapodás.
Éppen most, a kampányfinisre. Az átadót eredetileg 2022 nyarára ígérték, de csak idén, az önkormányzati választás előtt pár nappal kerül rá sor.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!