Nem találták meg az elkövetőket, belső munka lehetett az évszázad érmelopása

Négy éve nem tudjuk, ki követte el az egyik győri múzeumi épületben őrzött, akkori áron 60 millió forintra becsült aranyérmék ellopását. S úgy néz ki, egyelőre nem is fog kiderülni: a nyomozást tavaly májusban felfüggesztették. A lopás 2019 februári felfedezése után évekig nyomoztak, információink szerint még házkutatásra, illetve egyes múzeumi dolgozók telefonjának lehallgatására is sor került. De a tetteseket nem sikerült elfogni, a lopás miatt senki ellen nem emeltek vádat.

A hollywoodi filmekben a műkincslopás rendszerint úgy zajlik, hogy a tolvaj a riasztókat, kamerákat, mozgásérzékelőket kicselezve, a tetőn át, kötélen függeszkedve jut be a múzeumba. Vagy hasonló látványos, bravúros módon szerzi meg a zsákmányt. Netán (ahogy egy valós esetet feldolgozó Netflix dokumentumfilm-sorozatból kiderül) a tettesek rendőrnek öltözve jutnak be a kiállításra, lefegyverzik és megkötözik az őröket, aztán elviszik a festményeket. A bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban 1990. március 18-án az elkövetők így vittek magukkal tizenhárom műalkotást, köztük Rembrandt Vihar a galileai tengeren című festményét. Nem túlzás azt mondani, hogy a fenti esetnél jóval rejtélyesebb az, ami a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban történt.

A világ legnagyobb műkincsrablásának nevezett bostoni ügyben (amely a Győrben történt esethez hasonlóan mindmáig megoldatlan) egyértelmű a tett dátuma, az elkövetők száma, a bűntény módja. A győri múzeumból ellopott aranyérméknél viszont nem tudjuk, hogy a cselekmény pontosan mikor történt. „Az elkövetési időt pontosan nem lehet megállapítani, elhúzódó időszakról van szó” – mondta el az Átlátszónak Dr. Gál Katalin, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség szóvivője. Ahogy igazából azt sem tudni, ténylegesen hogyan követték el, hány tolvaj van, hányszor történt lopás, egy vagy több elkövetői körről van-e szó.

 

Bostonban néhány óra alatt fény derült a betörésre, Győrben hosszú évekkel az aranyérmék eltűnése után jöttek rá a lopásra, s akkor is csak a véletlennek köszönhetően fedezték fel. Így a bűntény körülményeiről csak feltételezések, becslések vannak, pontos adatok nem igazán.

Az elmúlt évtizedben több vezetőváltáson, valamint fenntartóváltáson is átesett múzeum két korábbi, illetve a jelenlegi igazgatójával beszélgetve, a nyomozóhatóságot, valamint a fenntartó győri önkormányzatot is megkeresve próbáltuk összerakni az ország legrejtélyesebb műkincslopásának puzzle-jét.

Véletlenül derült fény a bűntényre

2019 novemberében szinte az összes országos portál, újság címlapon hozta a Rómer-múzeumban történt esetet. De a lopást nem akkor, hanem az év elején fedezték fel.

„A lopásra egy szerencsés véletlennek köszönhetően derült fény. Négy évvel ezelőtt épp egy új kiállításon akartuk a látogatóknak megmutatni az érmegyűjteményt. Ennek előkészítése során bukkantak az ezzel megbízott dolgozók a fotótárban egy, még a ’30-as években, a Horthy-korszakban az érmegyűjteményről készült, addig nem ismert fényképsorozatra. Az ott látható, illetve a páncélszekrényből akkor elővett érmegyűjtemény között olyan eltéréseket találtak, hogy 2019. február 18-án feltételezett múzeumi lopás gyanúja miatt tettem feljelentést a rendőrségen. Ha ez nincs, talán soha nem derül ki a lopás. Az eset számunkra komoly megrázkódtatás volt, nagyon megdöbbentünk” – emlékezik vissza Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum akkori igazgatója.

A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2013 februárjában jött létre,két múzeum, a megyei önkormányzati fenntartású Xántus János Múzeum és a győri Városi Művészeti Múzeum egyesítésével. Grászli Bernadett az új múzeumot 2013. február 1-től vezette 2020. március 1-ig.

„Az érmegyűjteményt akkor a korábban a Xantus János Múzeumhoz, 2013 után pedig a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó épületben, a Széchenyi téri Apátúr-házban lévő páncélszekrényben őrizték” – mondja a korábbi igazgató. Aki szerint nemcsak rendőrségi nyomozás volt az ügyben, de belső vizsgálat is.

Az érméket 2011-ben lophatták el

„A belső vizsgálat eredményéről az intézményt fenntartó győri önkormányzatot és a nyomozókat is tájékoztattam írásban. Ennek eredményeként meghatározhatóvá vált a bűncselekmény időpontja, amelyet 2011. július 1. és december 6. között követhettek el, amikor a műkincsek az őrzési helyükről kikerülve időszaki kiállításon kerültek bemutatásra az akkori Xantus János Múzeumhoz tartozó Apátúr-házban. A páncélszekrényből elővett érmékről a kiállítás előtt közvetlenül, dátummal ellátott digitális felvételek készültek. 2011. december 6-án pedig már egy bécsi aukción kínálták eladásra a érmegyűjtemény egyik darabját” – fogalmaz Grászli Bernadett.

„A rendőrség 2019 őszén tájékoztatott, hogy a gyanúnk megalapozott volt, és bűncselekmény történt. Én 2011-ben a másik városi közgyűjtemény, a Városi Művészeti Múzeum igazgatója voltam, tehát a lopás nem az én igazgatóságom, és nem a városi önkormányzat fenntartói időszaka alatt történt, így az érmegyűjtemény akkori kiállításának lebonyolításában sem vettem részt. Az üggyel kapcsolatban felelősségre vonható személyek 2019-ben már nem dolgoztak a múzeumban, így fegyelmi eljárás indításának nem lett volna értelme. A nyomozás során természetesen mindenkit kihallgattak, akinek hozzáférése lehetett az érmekhez, de ezekről a rendőrség tud felvilágosítást adni. Tudtommal még le is hallgatták bizonyos kollégák telefonjait” – tette hozzá a korábbi igazgató. Grászli Bernadett nem zárja ki, hogy az érmegyűjtemény egyes darabjai nem 2011-ben, hanem jóval korábban tűntek el. „Az érmek javarészét 2011-ben cserélték értéktelenebb darabokra, de valószínűleg akár már évtizedekkel korábban is tűnhettek el a gyűjteményből kisebb számban” – mondja.

Másik verzió: a lopás sokkal korábban is történhetett

Másképp látja az ügyet Grászli Bernadett elődje, akinek (a vizsgálat szerint legalábbis) az igazgatósága alatt történt a lopás. „Képtelenségnek tartom, hogy az érmegyűjtemény egy részének ellopása az Apátúr-házban rendezett 2011-es pénztörténeti kiállításon történt volna” – mondja Perger Gyula, aki a kiállítás idején az éremgyűjteményt őrző Xantus János Múzeum igazgatója volt.

„Az Apátúr-házban található páncélszekrény kinyitása a kiállítás előtt több személy jelenlétében, jegyzőkönyvben rögzített módon zajlott, mindent tételesen ellenőriztünk. Még én sem tudtam volna egyedül kinyitni, a páncélszekrény kinyitásához két kulcs kell, és csak az egyik volt nálam. Az érmékről a kinyitás után fotósorozat készült. A kiállítóteremben pedig egy törhetetlen biztonsági vitrinbe került az érmegyűjtemény, amellett riasztóberendezés és fegyveres őrök is voltak ott. Éjszakára beriasztották az épületet, amellett olyankor egy gondnok is ügyelt az Apátúr-házra” – teszi hozzá Perger Gyula.

 

Aki úgy látja: egyáltalán nem biztos, hogy 2011-ben történt a lopás. „A két világháború között Lovas Elemér volt a később Rómer Flórisról elnevezett, akkor a bencések kezében lévő győri múzeum vezetője. A feljegyzéseiből kiderül: ő is vásárolt Rómában járva ókori pénzmásolatokat. Tehát már akár ekkor vagy később bármikor kicserélhette valaki az eredetieket a múzeumban lévő másolatokra” – véli Perger Gyula.

„2019-ben, amikor az ügyben nyomozás indult, már rég nem dolgoztam a múzeumban. A két intézmény 2013-as összevonása után a kollégáim is máshol helyezkedtek el, 2019-ben, a feljelentés idején már egyikük sem volt a jogutód Rómer-múzeumban. A nyomozás során engem, és az összes, az érmegyűjtemény őrzésében, illetve a kiállítás szervezésében érintett kollégámat kihallgatta a Nemzeti Nyomozóiroda, sőt az egyiküknél házkutatást is tartottak. Az eljárás lelkileg eléggé megviselt bennünket, de egyikünknél sem találtak semmilyen terhelő, gyanúra okot adó dolgot” – mondja a volt igazgató.

„Az én igazgatóságom alatt semmilyen ilyenfajta bűncselekményre utaló dolgot nem tapasztaltam, nincs semmiféle információm arról, hogy amennyiben lopás történt, azt ki, hogyan és mikor követte el. Nem is tudom, hogy vehettünk volna észre akkor bármi ilyet, ha az utódomnak is hat évvel a múzeum átvétele után tűnt fel, hogy valami nem stimmel” – fogalmaz Perger Gyula.

A nyomozást felfüggesztették

Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvédelmi Osztály (KR NNI) Műkincsvédelmi Alosztálya nyomozott.

„Mivel az eljárás során olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat felkutatni –  melyek alapján az elkövető kiléte megállapítást nyert volna –  nem volt lehetséges, ezért a nyomozást 2022. május 17-én a KR NNI felfüggesztette. Azonban mivel a bűncselekmény elévüléséig olyan információk kerülhetnek a hatóság birtokába, amelyek az elkövető felelősségre vonását eredményezhetik, így erre való tekintettel, valamint adatvédelmi szempontokat is figyelembe véve, bővebb információt nem áll módunkban az ügyről közölni” – válaszolta érdeklődésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata. Vagyis a tettesek kilétét egyelőre homály fedi.

Ezek alapján tényleg nehezen elképzelhető, hogy belső kapcsolat vagy cinkos nélkül hajtották végre a lopást. Csak az a kérdés, mikor dolgozhatott a múzeumban az a belső ember, illetve csak egy bennfentes tettestárs volt-e, ha a különböző vélemények szerint a lopást az 1930-as évektől a 2010-es évek első feléig bármikor elkövethették, illetve több időpontban zajlottak a lopások.

Megkerestük a múzeum jelenlegi fenntartóját, a győri önkormányzatot. A kormánypárti polgármesternek, Dézsi Csaba Andrásnak a múzeumban lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Eddig nem reagált azokra, ha megteszi, a válaszát közölni fogjuk.

Természetesen kíváncsiak voltunk a múzeum jelenlegi vezetőjének álláspontjára is, aki el is mondta azt. Székely Zoltán múzeumigazgató nyilatkozata a riport második részében lesz olvasható. A folytatásban beszámolunk a nyomozás jelenlegi állásáról is.

Papp László Tamás

Címlapkép: A gyűjtemény egyik darabja (Adrianus aureus Ltsz.: 62.1.1022.) Forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum