Tizennégy önkormányzat került nehéz helyzetbe a Sberbank csődje miatt, köztük Pilisvörösvár és Nagykanizsa is. Az első 1,6 milliárd, az utóbbi pedig 26 milliárdos éves költségvetéssel tartotta a bankban a pénzét. Az állam áthidaló támogatást ítélt meg az érintett településeknek, de ez egyelőre tűzoltásra elég. Még nem tudni, végül mennyi térül meg a hiányzó összegekből.
Március elsején jelentették be, hogy végelszámolás indult a magyar Sberbank anyavállalatánál, az osztrák Sberbank Europe AG-nál, és hogy a Sberbank Magyarország Zrt. súlyos likviditási és tőkehelyzete miatt az MNB is visszavonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét, és elrendelte annak végelszámolását. A hazai Sberbank „az orosz-ukrán válság nyomán az osztrák anyabanktól, illetve annak tulajdonosától, a – nemzetközi szankciók által sújtott – orosz Sberbanktól érkező negatív hatások miatt került súlyos fizetőképességi (likviditási) és tőkehelyzetbe”.
A banknak, amelynek 360 milliárd forint volt a betétállománya a végelszámolás kezdetén, a portfolio.hu elemzése szerint a betétek 60 százalékára nem volt betétbiztosítása. A végelszámolást végző PSFN Kft. azt közölte a Portfolióval, hogy a vállalati betétállomány 12 ezer ügyfelet érint, 250 milliárd forint értékben. Az adatok alapján 1000 vállalati ügyfél 188 milliárd forintjára nem vonatkozott az OBA kártalanítás. Ezek között lehet a 14 érintett önkormányzat is.
Költségstop, újratervezés
Pilisvörösvár vezetése március 4-én a Belügyminisztériumban dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkárral és dr. Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárral tárgyalt a megoldási lehetőségekről. (Vitályos Eszter államtitkári poziciója mellett a térség Fideszes jelöltje is.) A megbeszélés témája az volt, hogyan juthat hozzá az önkormányzat a Sberbanknál tárolt mintegy 1,6 milliárd forintos pénzvagyonához, annak érdekében, hogy „a város működéséhez és a beruházások finanszírozásához szükséges források minél előbb rendelkezésre álljanak”.
Miközben a cél az, hogy június 30-ig a település a bankban – 52 számlán – tartott teljes összeget megkapja, a város új bankokkal szerződött. A helyzetet fokozta, hogy a csőd körüli időszakban küldték ki az ingatlanadó befizetésére vonatkozó leveleket. A város végül az OTP Bankkal és a K&H-val szerződött le.
Közben a kormány lépett is az ügyben, részben megpróbálva enyhíteni a károkat. Egy kormányhatározattal (1105/2022. (III. 2.) egyedi támogatást adott az érintett önkormányzatoknak, összesen 282 millió forintot csoportosítva át.
Ebből Pilisvörösvár 73 301 552 forintot kapott bérfizetési kötelezettségek teljesítésére, Nagykanizsa pedig 161 338 495 forintot.
Pilisvörösvár vezetése a minisztérium kérésére összeállította javaslatait a pénzügyi helyzet rendezése céljából, és megküldte a város működéséhez szükséges összegek ütemezését. Tájékoztatójukban azt írták: „március 18-a kulcsfontosságú dátum a város működőképességének biztosítása tekintetében. Ekkorra ugyanis szükséges a konkrét összegek időzítésének meghatározása, a megállapodás aláírása, és a pénzügyi segítség első 700 millió forintos részletének folyósítása is.” Szerettük volna megtudni, hogy milyen döntés született pontosan, kerestük Fetter Ádám polgármestert és a sajtósát is, aki válaszok helyett egy sajtóközleményt küldött. Ebben arról írnak, hogy a város vezetése nem kapott választ a kérelmükre.
Mint írták: „a kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az OBA kártalanítás az előzetes tájékoztatással ellentétben a vörösvári intézményeket sem érintette, így a folyószámlán lévő pénzösszeget a Városgazda Kft. kivételével egyik szervezet sem kapta meg.”
Pilisvörösváron elkezdték a költségvetés újratervezését, költségstoppot rendeltek el, előzetes engedély nélkül semmit nem lehet vásárolni. A közleményből kiderül, hogy van olyan intézmény, amelyben a februári béreket csak most rendezték, igaz, ennek okaként a számlaváltáshoz kapcsolódó technikai okot jelöltek meg. Az is egyértelmű a közleményből, hogy állami segítség nélkül nem tudják finanszírozni már áprilisban sem a város működését.
Feszült a hangulat Nagykanizsán
Finoman szólva sem egyszerű a helyzet Nagykanizsán, miután a 26 milliárd forintos költségvetésű városnak a Sberbank volt a számlavezető pénzintézete. Ráadásul a Balogh László vezette testület is megosztott, mivel a Fidesz színeiben polgármesteri széket kapó Baloghgal szemben az Éljen Városunk! képviselőcsoport kapott többséget, akik az ellenzéki pártok égisze alatt jutottak be a testületbe.
Ezért is fordulhatott elő, hogy március 23-án a többedik rendkívüli testületi ülés nyolcadik percében a fideszes képviselők kivonultak a teremből a polgármesterrel egyetemben. Tették ezt azért, mert a polgármester szerint semmi nem indokolja a közgyűlés összehívását – amelyre az Éljen Városunk! 17 napirendet terjesztett elő. Jó 10 perces szünet után végül Károlyi Attila, az Ügyrendi, Jogi, Nemzetpolitikai és Közrendi Bizottság elnöke vállalta az ülés levezetését.
A polgármester eközben a kivonulás után pár perccel a közösségi médián keresztül adott hangot ellenérzésének. Ebben többek közt úgy jellemezte a közgyűlést, mint amit a baloldal színházi kutyakomédiává silányított.
Ezután a képviselő-testület azonos oldalon álló tagjai gyorsan elfogadták a Sberbank bedőlése kapcsán beterjesztett előterjesztést, amely a forgalomképes ingatlanvagyon felmérését és esetleges eladását javasolta. Ennek értelmében a helyi ipari parkban 12 hektáros területet értékesítenének, amelyre jelenleg a Tungsram Ingatlan Kft.-nek van 2 évre szóló elővásárlási joga párhuzamosan a Magyar Állammal. Hogy ez mennyire jelent megoldást a városnak, egyelőre nem tudni, mert bár kérdéseinket szintén feltettünk a polgármesternek, választ nem kaptunk rájuk.
Áthidaló támogatás, bizonytalan megtérülés
Az ügyben kerestük a Belügyminisztériumot is, akik választ ugyan ígértek, de cikkünk megjelenéséig ez nem érkezett meg. Viszont úgy tűnik, hogy jóllehet levelezni nem szeretnek, hat település működésre és fejlesztésre másfél milliárd forintot kapott, vissza nem térítendő támogatásként – írja a hvg.hu. Nagykanizsa, Pilisvörösvár, Bánokszentgyörgy, Felsőpakony, Murakeresztúr és Szántód polgármesterei lélegezhetnek fel. Arról, hogy a többi nyolc önkormányzat milyen támogatást kap, vagy kap-e egyáltalán, egyelőre nincs hír. Bár az összeget vissza nem térítendő támogatásként fizették, a rendelkezés szerint a végelszámolás során megkapott összegből vissza kell fizetni a támogatás arányos részét.
A Pilisvörösvár.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint „300 millió forintos áthidaló forrást nyújt a központi költségvetés a város működésre, és 197 millió forintot a megkezdett beruházások finanszírozására. A most megítélt összeg alulmarad ugyan a zavartalan működés finanszírozásához szükséges és az igényelt 700 millió forintos forráshoz képest, de szükség esetén további átmeneti intézkedések meghozatalát helyezték kilátásba.”
A városvezetés szerint annyi már most látható, hogy:
a megkezdett költségvetés teljes újratervezése továbbra is szükséges,
a hosszabb távú elképzelésekre – például a beütemezett beruházások indítására – egyelőre biztos nincs lehetősége a településnek, hiszen a további hiányzó pénzösszegek – több mint 800 millió forint – megtérülése továbbra is bizonytalan,
a végelszámoló még nem kereste a várost, de a városvezetők bíznak abban, hogy erre is hamarosan sor kerül.
Nagykanizsa 683 millió forintos állami támogatáshoz jutott a zalakocka.hu szerint.
Zimre Zsuzsa
Nyitókép: A Sberbank Magyarország Váci úti bankfiókja 2022. február 28-án (forrás: MTI/Bruzák Noémi)
A Mandátumkalkulátor a felhasználó tippjei alapján a hatályos választási szabályok szerint készít mandátumbecslést. A kalkulátor az alább részletezett megkötésekkel működik, tökéletes eredményt, mint semmilyen modell, nem adhat. Minél életszerűbb tippeket írunk be, annál pontosabb lesz a kalkulátor becslése is, de a választási rendszer egyes elemeinek megjelenítéséhez és elemzéséhez is jó eszközül szolgál.
Mikszáth Kálmán nagyságos Katánghy Menyhért viszontságos életéről, kalandjairól, szerencsétlenségéről és szerencséjéről írt történetét abszurditásában lassan felülmúlja az, ami a Vajdaságban történik a kettős állampolgárok magyarországi szavazását illetően. Ekkora választási csalást rég láthattunk, és még a szerbiai viszonyok között is kirívó eset.
Tucatszor is megfordult a Rosatom Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepének budapesti irodájában Rákay Philip – hívták fel az Átlátszó figyelmét olvasóink, akik a környéken laknak.
