„Az emberek elfáradtak a félelemben, és elfáradtak félni, óvatosnak lenni”

Eltelt egy újabb év a koronavírus árnyékában, több mint 38 ezer ember halt meg Magyarországon. Az Átlátszó által megkérdezett pszichiáter szerint – aki egy telefonos lelkisegély-szolgálat vezetője is – a társadalmat mégsem rázta meg eléggé a veszteség. A kezdeti fertőzéstől való félelmet mostanra egy hamis biztonságérzet váltotta fel, ugyanakkor a pszichiátriai betegséggel küzdők jelentkezései megszaporodtak, és a krízishívások száma is jelentősen megugrott.

Dr. Árkovits Amaryl pszichiátert, kiképző pszichoterapeutát, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat vezetőjét kérdeztük arról, tapasztalataik alapján hogyan viselik az emberek a koronavírus negyedik hullámát.

„Elmondhatjuk, hogy megnőtt a szorongásszintünk. Sokkal több szorongást és feszültséget kell nap mint nap tartalmaznunk, s ez meglehetősen próbára tesz mindannyiunkat: türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, apróbb és látszólag jelentéktelennek tűnő dolgok is képesek kibillenteni minket az egyensúlyunkból, a nagyobb feladatok pedig még nagyobbnak és nehezebbnek tűnhetnek valódi súlyukhoz képest; gyakran érezhetjük úgy, hogy a nehézségek felkészületlenül érnek minket, az alkalmazkodókészségünk határához érkeztünk.

Megnőtt a szorongásszintünk (a fotó illusztráció, forrás: pixabay.com)

Aztán mégiscsak kiderül, hogy van még ennél is nehezebb. Hiszen nehéz a helyzet kiszámíthatatlansága (hogy a mindennapi praktikum szintjén maradjunk, sosem tudhatjuk, mikor kerülünk egyik napról a másikra fertőzöttként vagy kontaktként karanténba, mikor kell pár óra alatt megoldanunk a váratlanul home schoolingba került gyerekünk felügyeletét, és még sorolhatnám). A pandémiában a kontrollvesztettség élménye, hogy képtelenek vagyunk átlátni a járványt, nem tudunk mihez igazodni – bár az eltelt idő alatt tettünk szert némi rutinra. Már ami a mindennapi életvitelt illeti, a fertőzésvédelemmel és fertőtlenítéssel kapcsolatos extrém házi óvintézkedéseink mindenesetre kissé konszolidálódtak.

Észlelhető az embereken egyfajta fáradtság vagy fásultság is. Nemcsak a mögöttünk lévő, lassan két év miatt, hanem a hiányzó perspektívából, a bizonytalan jövőképből fakadóan is.

Ami engem újra meg újra meglep, az a járványügyi adatokkal és a halálozási mutatókkal kapcsolatos általános szkepticizmus. Pedig nem állunk jól, de mintha ez csak az emberek töredékét izgatná mostanában.”

Mennyire rázta meg a társadalmat a 38 ezer halott?

Dr. Árkovits Amaryl: „Úgy vélem, nem eléggé. Ez természetesen ennek a nagyon szomorú és elgondolkodtató számadatnak (ami mögött 38 ezer ember élete, története, sorsa húzódik) a közvetítéséről és kommunikációjáról is szól. És akkor még nem beszéltünk azokról az áldozatokról, akik az egészségügy készenléti és vészhelyzeti működése miatt maradtak le diagnosztikus és terápiás beavatkozásokról – és haltak meg szintén a pandémia következtében.

Tavaly a COVID volt a negyedik leggyakoribb halálok, de a rosszindulatú daganatok több mint háromszor annyi áldozatot szedtek | atlatszo.hu

A KSH adatai szerint tavaly közel 9 ezren haltak meg a fertőzés következtében, amíg rákban több mint 30 ezren. A leghalálosabb betegség tehát továbbra is a rák maradt. A idei adatok alapján – a negyedik hullám kapujában – viszont úgy látszik, a 2021-ben a COVID legalább a harmadik leggyakoribb halálok lesz Magyarországon.

A kezdeti fertőzéstől való félelmet (ami sokaknál akár rettegésben, halálfélelemben jelentkezett) átvette mostanára egy hamis biztonságérzet: bár megtanultuk nagyjából helyesen viselni a maszkot, a kezünket is hellyel-közzel fertőtlenítjük, de simán elmegyünk este szórakozni vagy egy koncertre, színházba, moziba. Érthető, az emberek elfáradtak a félelemben, és elfáradtak félni, óvatosnak lenni. Ez a helyzet nemcsak biológiailag, hanem lélektanilag is próbára tesz bennünket.”

Miért ilyen megosztottak az emberek az oltás kérdésében?

Dr. Árkovits Amaryl: „Azt gondolom, ez a tájékoztatásról és a tájékozottságról is szól. A kételkedők nem feltétlenül attól fognak elmenni beoltatni magukat (az oltakozás szót eleve mesterségesnek és túlterheltnek érzem), ha óriásplakátokon néhány személy ezt javasolja. Szól arról is, hogy ha bagatellizálom a veszélyt (nincs szükség oltásra, hiszen a vírus vagy maga a járvány korántsem olyan veszélyes, mint mondják), csökkenteni tudom magamban az ezzel kapcsolatos félelmet. Ez egyfajta lélektani megküzdési mód, bár biológiai szempontból meglehetősen rizikós.

A koronavírus elleni védőoltás ellen tüntetnek a New York-i városháza közelében 2021. november 3-án. A New York-i önkormányzati kötelezővé tette a védőoltás felvételét a város alkalmazottai számára. (forrás: MTI/EPA/Justin Lane)

Illetve vannak azok, akik az oltást ellenzik: vagy mert különböző konteókban, összeesküvés elméletekben hisznek (ez is egyfajta pszichológiai megküzdési szándék), vagy mert kételkednek, nem tartják elegendőnek és megbízhatónak az oltások biztonságosságával kapcsolatos vizsgálatokat. Nehéz a magánembernek eligazodnia, és sokszor jobban hisz a környezetében egy kellően szuggesztív laikusnak, mint a távoli, ismeretlen szakemberek néha nehezen értelmezhető vagy egymásnak ellentmondó véleményének. Bár az oltással kapcsolatban viszonylag egyértelmű és egységes a hozzáértők javaslata.”

Mik az S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat tapasztalatai az elmúlt egy évről: mi változott – ha változott – a hívásokban?

Dr. Árkovits Amaryl: „Bár az évet pár nap híján még nem zártuk le, azt már most mondhatjuk, hogy emelkedett a hívásszámunk a tavalyihoz képest. Ugyanez vonatkozik az érdemi hívások arányára is. S míg 2020-ban az érdemi hívások fele volt krízishívás, addig most közel 80%-nál tartunk. Tavaly is a december volt a legerősebb hónapunk a hívások számát illetően.

Sok az úgynevezett »néma« hívás, amikor bár felhívják a szolgálatot, nem szólnak bele a telefonba. A szándék már megvan… és mi minden nap ott vagyunk a vonal végén. Ha már az arányokról beszélünk, a pszichiátriai betegséggel küzdők jelentkezései is megszaporodtak, ami nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy számukra az érzelmi megküzdés még nehezebb, és nagyon régóta tart már ez a testet-lelket megviselő időszak.”

Bezárva a problémákkal: a krízishívások aránya háromszorosára nőtt tavaly március óta | atlatszo.hu

Magyarországon e gyre nehezebben élik meg az emberek az egy éve húzódó pandémiás helyzetet. Az Átlátszó által megkérdezett pszichiáter szerint – aki egy telefonos lelkisegély szolgálat vezetője is – sok ember mára felélte érzelmi, mentális és sokszor anyagi, egzisztenciális tartalékait is.

Hogyan tudnánk mentálisan helyrehozni magunkat? Mi/ki segíthet?

Dr. Árkovits Amaryl: „A vírusveszélyben, a home office-ban, a home schoolingban, a karanténban nemcsak izolálódtunk, de a napjaink, heteink is struktúrát vesztettek, felborult a korábbi rend, ritmus, elhalványultak a kontúrok, bizonytalanná vált a jövő, sokszor rövid távra sem tudtunk kiszámíthatóan tervezni. Az életünket igyekeztük a biztonságosabbnak tűnő online térben élni, mindezektől sokak alvás-ébrenléti ritmusa felborult. Különböző függőségek alakultak ki, vagy erősödtek fel, s mint korábban mondtam: feszültebbek, ingerlékenyebbek, türelmetlenebbek lettünk. Sorolhatnám. És most mondhatnám azt, hogy figyeljünk mindezekre, tegyük rendbe az elcsúszott dolgokat, és minden olyan lesz, mint korábban.

De ez nem igaz, a pandémia mindannyiunkban nyomot hagy. Ezt tudomásul kell vennünk.

Esékenyebbé, kiszolgáltatottabbá váltunk, de ez ennél sokkal több. Hogy mit tudunk tenni magunkért? Figyeljünk és vigyázzunk a társas kapcsolatainkra, a közösségeinkre (és ha már figyelünk, ne csak magunkra figyeljünk, hanem azokra is, akiknek ez valamiért nehezebben megy), persze a járvány keltette veszélyhelyzetet figyelembe véve. Ezek megtartanak minket akkor is, ha egy váratlan helyzet vagy csupán a kifáradás miatt egyensúlyvesztetté válnánk. Kisebb nehézségeknél a rokonok, barátok, kollégák sokat tudnak segíteni minden professzionális segítségnyújtás előtt.

Figyeljünk és vigyázzunk a társas kapcsolatainkra, a közösségeinkre (a fotó illusztráció, forrás: pixabay.com)

Az ünnepek egyébként világjárvány nélkül is sokak számára nehezen telnek, a »szeretet ünnepén« gyakoriak a veszekedések, kimagaslóan nagy a családon belüli erőszak. Emellett azok, akik magányosan, izoláltan töltik a karácsonyt fokozottan veszélyeztetettek öngyilkosság szempontjából is. A célzott segélyvonalak az előbbi, a lelki elsősegély telefonszolgálatok pedig az utóbbi esetben tudnak azonnali, támogató segítséget nyújtani a bajba jutottaknak.

A pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat az év minden napján ingyenesen hívható este 7 és reggel hét között a 80-505-390-es telefonszámon.”

Magyarországon 2020-ban több mint 1700-an fejezték be öngyilkossággal az életüket. Hogy legyen kihez fordulni krízishelyzetben, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat önkéntesei 1975. január 1-je óta minden este ügyeletet tartanak. A speciális kiképzésben részesített szakemberek este hét és reggel hét óra között az anonim módon, ingyenesen hívható 0680/505390-es számon, valamint este hét óra és éjfél között chaten, a www.sospecs.hu oldalon várják a krízisben levő, segítséget váró embereket. A telefonszolgálat 2019-ben több mint 2100 hívást fogadott, amelynek jelentős része krízishívás volt. Az S.O.S ÉLET telefonszolgálat szakmai munkájának támogatását, koordinálását, a működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítását és annak fenntartását az S.O.S Öngyilkosság Megelőzésért Alapítvány végzi.

Katus Eszter

Nyitókép: A pandémia mindannyiunkban nyomot hagy (a fotó illusztráció, forrás: pixabay.com)