Meglepő helyről érkezett cáfolat azzal kapcsolatban, hogy Bige László és a cége lenne a műtrágya drágulásának oka Magyarországon. A Csányi-féle agrárvállalkozás, a KITE Zrt. vezérigazgatója azt válaszolta az Átlátszó megkeresésére, hogy a gyártók határozzák meg a piaci árat, áraikból pedig kiderül, hogy náluk sem lehet sokkal olcsóbban műtrágyát venni, mint a Bige László tulajdonában lévő cégtől. A drágulás valódi oka a gáz, a szén-dioxid-kvóta és a műtrágya-alapanyagok árának drasztikus emelkedése.
„A tavalyi ár kétszereséért vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok is Csányiék cégétől” – írtuk meg a napokban annak kapcsán, hogy kormányzati szereplők azt ismételgetik, hogy a műtrágya drágulás oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya, csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége – tudtuk meg a közbeszerzési dokumentumokból.
A ménesbirtok 2019-től kezdve évente 1000-1300 tonna műtrágyát vásárol. Több fajtát, de arányaiban szinte mindig ugyanazt. A közbeszerzések összárat adnak meg, nincs fajtákénti részletezés. Az alábbi táblázatban az elmúlt évek beszerzéseit mutatjuk tonnára visszaosztva. Jól látszik, hogyan emelkedtek duplájára az árak a tavalyihoz képest.
Ezzel szemben az agrarunio.hu szakportál a következő okokat látta az áremelkedés hátterében:
kiesett a piacról az egyik nagy szereplőnek számító Keleti Agrár cégcsoport (a 21 milliárdos forgalmú cég csődbe ment, a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága indított ellene végrehajtást 2021 nyarán – a szerk.);
a gáz ára tavaly nyáron 5–8 euró/MWh között alakult, jelenleg 70 euró/MWh fölött van (a másik tényező a szén-dioxid-kvóta jelentős mértékű drágulása – eddig 400 Ft/tonnát jelentett a műtrágya előállítási költségében, most viszont a 11-szeresét);
egy eurós drágulás a földgáz árában négy euró növekedést jelent a pétisó tonnánkénti önköltségi árában;
a műtrágyapiacon tapasztalható jelentős áremelkedések oka a foszfor és a nitrogén hatóanyagok árának növekedése;
a folyamat egy évvel ezelőtt kezdődött a foszfor világpiaci árának emelkedésével, ezt követte a kálium, majd pedig a nitrogén drasztikus drágulása.
A KITE nem gyárt, külföldről vásárol
Előző cikkünk megjelenését követően megkereste az Átlátszót a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó KITE Zrt. vezérigazgatója, Szabó Levente. A cégvezető azt írta:
„a KITE Zrt. nem gyárt műtrágyát, azt kereskedőként, agrárintegrátorként forgalmazza, így az ügyfeleinek kínált árat a beszerzési árak, azaz a gyártók által meghatározott piaci ár determinálják”.
Annak illusztrálására, hogy a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a jelen piaci körülmények között kedvező árakra szerződött a KITE Zrt.-vel, a hazai piacon meghatározó Bige Holding ez év decemberében érvényes árait is megküldte nekünk:
karbamid: 392 e Ft/tonna (KITE tenderár 219 e Ft/tonna)
Pétisó (27%): 230 e Ft/tonna (KITE tenderár (MAS) 150 e Ft/tonna)
Nitrosol (30%, folyékony): 255,5 e Ft/ tonna (KITE tenderár (DAM) 152 e Ft/tonna).
„Ez alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Ménesbirtok igen kedvező szállítási szerződést kötött a KITE Zrt.-vel” – írta. Hangsúlyozta, hogy a tenderárak jobbak, mint a Bige-csoport decemberi árai.
Mivel azonban a tendert szeptemberben írták ki, és október 7-ig lehetett rá jelentkezni, így rákédeztünk a decemberi KITE árakra is. Ugyanis október 7-én 31,59 USD/mmbtu volt a földgáz ára, december 13-án 45,285 USD/mmbtu, vagyis másfélszerese. A KITE vezérigazgatója erre azt válaszolta:
karbamid KITE tenderár 219 e Ft/tonna, KITE jelenlegi ár: 328 e Ft/tonna
Pétisó (27%) KITE tenderár 150 e Ft/tonna, KITE jelenlegi ár: 217 e Ft/tonna
Nitrosol (30%, folyékony) KITE tenderár 152 e Ft/tonna, KITE jelenlegi ár: 220 e Ft/tonna.
Vagyis az árak náluk is lekövették az emelkedést, de némileg a Bige-csoportnak tulajdonított árak alatt maradtak.
A vezérigazgató hozzátette, „ismereteink szerint a döntéshozatalban Csányi Attila, a KITE Zrt. tulajdonosának fia prudenciális okokból nem vett részt” a Nemzeti Ménesbirtoknál.
Ezután arra voltunk kíváncsiak, honnan szerzi be a KITE a műtrágyát. Kérdésünkre azt közölték, hogy az általuk forgalmazott műtrágyák meghatározó hányadát a szomszédos országok (ideértve Ausztriát, Szlovákiát, Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot) gyártóitól szerezik be. Emellett pedig vannak hazai gyártású és földrajzi tekintetben távolabbi országok (Lengyelország, Németország, Oroszország, Spanyolország, stb.) gyáraiból származó termékeik is.
Úgy tűnik tehát, van megoldás arra, ha valaki nem Bigééktől akar műtrágyát venni, hiába az ő cége az egyetlen gyártó itthon.
De sajnos külföldön is drága
Október közepén a france24.com írt arról, hogy Franciaországban – amely az Európai Unió legnagyobb gabonatermesztője és exportőre – a műtrágyák ára több mint háromszorosára nőtt az elmúlt évben. Az Európai Parlamentben a lengyel Krzysztof Jurgiel arról kérdezte a bizottságot, hogy milyen lépéseket terveznek a műtrágya-árválság megoldására. A képviselő szerint a magas árakat:
a fehéroroszországi hamuzsír importjának és tranzitjának uniós tilalma;
a dömpingellenes vámok;
és a rekordmagas gázárak (595%-os éves növekedés) okozzák, ami az iparág működési költségeinek 60-80%-át teszi ki.
A jelentős drágulást az Egyesült Királyságban is érzik, a trendet itt lehet megnézni. Vagyis a műtrágya árát nem a kormányzati kommunikációban emlegetett Bige László, hanem egy sor más tényező alakítja. És persze, Európában nem csak Bige László gyárt műtrágyát.
„magas energiaárak gondot okoznak az EU műtrágyaiparának”.
„Az energiaintenzív iparágak óriási stressznek vannak kitéve a rendkívül magas gázárak miatt 2021 szeptembere óta” (…), „a rendkívül magas energiaárak miatt az EU műtrágyaágazata veszteséges helyzetbe került, ami miatt a termelés jelentős visszafogása történt meg”. Azt is írták, a probléma megoldása a gázárak kezelése, és nem a külső import erősítése lenne.
Folyamatosan brüsszelezik a kormány energiaár-ügyben, Orbán Viktor szerint „a gáz- és árampiacot minden átmenet nélkül liberalizálták, ezzel teljes mértékben kiszolgáltatták az embereket és a vállalkozásokat az energiaszolgáltatóknak”. A most futó közbeszerzések azt mutatják, az állami szereplők is szenvednek az ár miatt. Ahogy a távhőszolgáltatók is. Márpedig ők éppen a magyar kormány szabályait követik.
Drága a gáz vagy nem drága?
Érdemes felidézni a politikusi posztokat a földgázról és a műtrágyáról, mivel a NAK elnöke is csak Bigét látja a műtrágya drágulás mögött. December 13-án arról posztolt Győrffy Balázs, hogy „tovább gyűrűzik a műtrágyapanama, ennek kapcsán szólaltam ma fel ismételten a Parlamentben. Bige László kifejezetten a gáz drágulásával indokolja a műtrágya árának emelését. Ehhez képest bár az elmúlt hetekben ingadozott a gáz ára, de alacsonyabb volt, mint az októberi csúcson, mégis újabb áremelést akart letolni a gazdálkodók torkán.”
Valószínűleg a NAK elnöke azóta nem beszélt Farkas Sándorral. A fideszes politikus, miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő december 18-án ugyanis már arról írt a Facebookon, hogy „történelmi csúcson a vezető európai gáztőzsde (TTF) decemberi kontraktusa. A tőzsdei gázár a hazai lakossági gázárnak már több mint ötszöröse, 530 ft/m3”. Igaz, Farkas Sándor nem a műtrágya kapcsán szólalt meg, hanem a lakossági rezsiárak kapcsán. Az viszont az utóbbi posztból is jól látszik, hogy gázdrágulás van.
Ha az olvasónak van kedve kiszámolni, mennyibe kerül egy tonna ammónia, amit földgázból állítanak elő, akkor itt a Yara cég kalkulátora. Mi csak három árat emelünk ki: az egyik 2019 decembere, a másik 2020 decembere, a harmadik az idei decemberi gázár. A kalkulátor a földgáz árát USD/mmbtu-ban adja meg, az adatokat innen nyertük.
A grafikonon is látható, hogy a tízszeresére nőtt gázár az ammónia esetében ugyanekkora költségnövekedést jelent.
„A jelentősen megemelkedett műtrágya árak a Ménesbirtok gazdálkodására is hatással vannak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. évek óta precíziós gazdálkodást folytat, melynek következtében csak annyi műtrágyát juttat ki helyspecifikusan, amennyi a megcélzott termésátlag eléréséhez szükséges, figyelembe véve a talajban meglévő tápanyagkészlet mértékét is. A Ménesbirtok ezzel tudja mérsékelni a kijuttatott műtrágya mennyiségét, mellyel két célt is elér: egyrészt kisebb költséget jelent a tápanyag utánpótlás, másrészt csökken a kijuttatott mennyiség miatti környezetszennyezés mértéke” – közölték e-mailben az Átlátszóval a napokban a korábban megjelent cikkünkben feltett kérdésekre.
Segesvári Csaba
Nyitókép: Nagy István agrárminiszter szerint Bige László nyílt politikai szerepvállalásáról arra lehet következtetni, hogy a baloldal kampány-finanszírozásának az árát akarják megfizettetni a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel (forrás: Nagy István Facebook-oldala)
December 16-ra képviselő-testületi ülést hívtak össze Hajdúnánáson, ahol a 65 milliárd forintból épülő, a város külterületére tervezett MotoGP-beruházásról is szó...
Újabb elutasított adatigénylés követte a próbálkozásunkat, hogy többet tudjunk meg a koronavírus-járvány terjedéséről, illetve az oltásokról. Ezúttal arról szerettünk volna...
