Börtönbe küldte volna a környezetvédő aktivistákat a Fertő tavi beruházásért felelős állami cég

A megalomán építkezés ellen tiltakozva és a madarak védelme érdekében a Greenpeace aktivistái júniusban levágták annak a fecskehálónak egy részét, amit a beruházó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) helyezett a cölöpházak alatti mólóra. Az SFTFN feljelentést tett, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-Főkapitányság pedig rongálás bűntettének gyanúja miatt hallgatta meg gyanúsítottként a Greenpeace egyik aktivistáját szeptember végén. Az állami cég szerint az akció miatt közel 600 ezer forint kár keletkezett, az aktivisták ügyvédje szerint viszont legfeljebb 4 ezer forint volt a hálólevágással okozott veszteség, ezért panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen. A Soproni Járási Ügyészség a panasznak helyt adott, ezért a környezetvédő aktivista most már nem gyanúsított. Az SFTFN viszont újabb feljelentést tett.

A Greenpeace szerint a beruházó cég azért rakta ki a hálókat, hogy a fecskék ne tudjanak visszamenni a korábbi fészkelő helyükre, hogy „így nyugodt lelkiismerettel le lehessen bontani ezeket az épületeket”, ugyanis a füsti fecske és molnárfecske már lakott fészkének eltávolítása bűncselekménynek számít.

A környezetvédők szerint korábban ezer fecske fészkelt a cölöpházakon, de az építkezés miatt nekik is menniük kellett. A Greenpeace akciójában Udvaros Dorottya színésznő is részt vett, az aktivisták kenukkal közelítették meg a helyszínt, és leszedték a beruházó által felszerelt háló egy részét. Az SFTFN ezután feljelentést tett.

A háló levágásával okozott kár összege nemcsak az aktivistákat és a környezetvédő szervezetet terhelő költség miatt fontos, hanem azért, mert ettől függ a büntetés jellege és mértéke is. Ugyanis 50 ezer forint feletti értékben okozott kár esetén már nem szabálysértési, hanem büntetőeljárást folytatnak le, 500 ezer forint felett pedig akár 3 év börtön is lehet a büntetés.

Az SFTFN a rendőrségi feljelentésben 571 ezer forintban határozta meg a környezetvédő aktivisták által a kihelyezett háló levágásával okozott kárt.

Ezért egy aktivistát (de a cég beígérte a többiek számonkérését is) gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség a június 10-i akció miatt.

Ezt követően nyújtott be a környezetvédők védőügyvédje (Lőrik József Balázs) panaszt az ügyészségnél, mivel szerinte a sértett (az SFTFN) helytelenül nemcsak az aktivisták által levágott háló szakaszárát, hanem a cég által vásárolt teljes hálómennyiség árát kérte számon a környezetvédőkön. Ezt szerinte a feljelentéshez csatolt számla is igazolja, ami szerint a cég 8 db Avinet 90 2×200 méteres (összesen 3200 négyzetméter) fekete vakondhálót vásárolt 571 030 forintért, így a gyanúsítás szerinti 22,5 négyzetméter háló (magassága 150 cm, hosszúsága pedig 15 m) megrongálásával

nem érhette a sértettet 4 ezer forintnál nagyobb kár.

Az ügyvéd az Átlátszó kérdésére így fogalmazott: „az ügyfelemmel közölt gyanúsítással szemben panaszt jelentettem be, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügyfelem terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, így a gyanúsítottként történő kihallgatásának törvényi feltételei nem álltak fenn”.

Ha ugyanis a rongálással okozott kár összege nem éri el az 50 000 forintot, akkor nem büntetőeljárás, hanem szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye, így az ügyvéd szerint a gyanúsítottal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja már a gyanúsítás közlésekor sem volt megállapítható.

Az ügyészség helyt adott a panasznak.

 

Ügyészségi döntés by atlatszo on Scribd

Az SFTFN ismét feljelentést tett

Az ügyben megkerestük a beruházó állami céget a kérdéseinkkel, és az SFTFN válaszából úgy tűnik, hogy a szeptember 30-i ügyészségi döntés ellenére ők továbbra is több százezer forintos kárról beszélnek: „a Greenpeace aktivistái 2021. június 10-i, előre megszervezett akciójukkal figyelmen kívül hagyták a munkaterületre lépés jogszabályi előírásait, jelen esetben a hajózási zárlatot jelző hivatalos nemzetközi jelzés ellenére bementek a kijelölt munkaterületre, ahol a madárvédelmi funkciót ellátó védőhálókat letépték, illetve megrongálták. A beruházónak ezzel több százezer forintos anyagi kárt okoztak, ezért a fejlesztő cég az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelenést tett, egyrészt vízirendészeti kérdéskörben, hajózási zárlat megsértése miatt, másrészt szándékos rongálás tekintetében” – válaszolta az állami cég az Átlátszó érdeklődésére.

Botrányos beruházás

A Fertő tavi beruházással kapcsolatos fejleményekről és botrányokról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk. Két évvel ezelőtti cikkünkben megírtuk, hogy bár az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről Ausztriával, sem az UNESCO-val. Tudósítottunk arról, amikor az UNESCO az ICOMOS véleményére támaszkodva kérte a projekt azonnali leállítását a magyar kormányról. Tudósítottunk az Európai Bizottságnál a beruházás miatt indult – a kötelezettségszegési eljárást megelőző – folyamat elindításáról és az utolsó cölöpház lebontásáról is, amely körülbelül a Greenpeace akciója után két héttel történt.

Szívszorító felvételek: az utolsó cölöpházat bontják a Fertő tavon

A turisztikai fejlesztésnek mondott kormányzati gigaprojekt ellen a helyiek, a környezetvédők és az osztrákok mellett az UNESCO és az EU…

Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy a Fertő tavi beruházás miatt közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. Beszámoltunk többek között arról is, hogy Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért, s hogy emiatt nagy területen letarolták a nádast. A világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanaik – saját költségen történő – lebontására. A beruházás ellen több civilszervezet tiltakozott, a projekt leállítása érdekében indított petíciót eddig közel 24 ezer ember írta alá.

Horn Gabriella

Nyitókép: Fecskéket mentett Udvaros Dorottya és a Greenpeace a Fertő tavi luxusberuházásnál 2021 júniusában. Fotó: Járdány Bence/Greenpeace