A tavalyi évben is sok dolga volt az oktatási jogok biztosának. 2023-ban összesen 1225 panasz érkezett a hivatalhoz, csak a köznevelés területéről több mint 800. Leggyakrabban nem megfelelő bánásmóddal, hiányos kommunikációval, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, és férőhelyhiánnyal kapcsolatban kellett intézkednie vagy állást foglalnia a biztosnak.
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala 1999-ben jött létre, azzal a céllal, hogy elősegítse az oktatás résztvevőit megillető oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülését. A biztoshoz bárki fordulhat, aki úgy érzi, hogy jogait sérelem érte, és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.
2023-ban az oktatás számos területét érintő beadvány érkezett a biztoshoz. Voltak a gyermekek egymással és pedagógusokkal szembeni magatartásával kapcsolatosak, de a jelentésben szó esik nem megfelelő bánásmódról, túlterhelt oktatási rendszerről, szakemberhiányról, és nem megfelelő kommunikációról is.
2023-ban közel kétszázzal több panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához, mint az ezt megelőző évben. A korábbi évek jelentéseit átnézve kiderül, hogy tíz év alatt közel ötszázzal csökkent a panaszok száma, ugyanakkor voltak kiugró időszakok.
Míg 2013-ban mindössze 1686 panasz érkezett, addig öt évvel később közel 300-al több.
A panaszok száma 2022-ben volt a legalacsonyabb, ekkor ugyanis 1028 darab szerepel a statisztikában.
2023-ban a legtöbb panasz a közoktatás területéről érkezett (ez a korábbi években is jellemző volt), ezt követték a felsőoktatásból érkezők, majd a szakképzés, és végül az oktatási egyéb területei.
A legtöbb esetben a tanuló maga nyújtotta be a panaszt, emellett a szülők, a pedagógusok, a fenntartó és az oktatási szereplők közössége, például szülői szervezetek, hallgatói önkormányzatok is kértek állásfoglalást a biztostól.
A panaszok nagy része elektronikusan érkezett be a hivatalhoz. A beadványok 25 százalékát a biztos hatáskör hiányában elutasította. 1082 esetben pedig állásfoglalást fogalmazott meg vagy tájékoztatást adott.
2023-ban 1225 megkeresés érkezett a hivatalhoz, zömmel a köznevelés területéről. Főként akkor keresték a biztost, ha felmerült a gyermekkel kapcsolatos nem megfelelő bánásmód. Mind az óvodából, mind az iskolából érkeztek panaszok ezzel a területtel kapcsolatban.
Egy szülő azt jelezte, hogy egy műszaki középiskola pedagógusa több alkalommal „félkegyelműnek, hülye gyereknek, butának” nevezte a gyermekét. Ugyan az intézmény kivizsgálta az esetet, a szülő nem volt ezzel elégedett, a biztostól kért további útmutatást ügye továbbviteléhez.
„Rasszizmusra, megalázásra is panaszkodtak egy általános iskolában, ahol lefényképezték a gyereket, ha nem volt testnevelés felszerelése, és feltették a Facebookra.”
Gyakran keresték a hivatalt olyan szülők is, akiknek gyermekeit az osztálytársak, csoporttársak bántalmaztak. A biztos felhívja a figyelmet arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint kiemelt pedagógusi feladat az olyan helyzetek megakadályozása, amelyek a gyermekek egymás közötti bántalmazásához vezethetnek.
A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is előkerült a mobiltelefon használatának joga a tanórán. Ezzel kapcsolatban egy szülő fogalmazott meg panaszt egy pedagógus irányába, aki elvette a gyermekétől a mobiltelefont, mivel az az órán használta az eszközt. Az ügyben a biztos állásfoglalása szerint a pedagógus elveheti a gyermek telefonját azért, hogy a tanítás zavartalanságát biztosítsa, ugyanakkor a tanóra végeztével vissza is kell adnia azt a tanulónak.
Az elmúlt évben főként a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK) köszönhetően több településen is jelentősen megnőtt a kisgyermekes családok száma, ezt pedig az infrastruktúra nem feltétlenül tudta lekövetni. Mivel az iskolák teljes felújítása vagy építése idő- és forrásigényes feladat, sok helyen a diákok oktatását alternatív módokon igyekeztek megoldani a települések.
Az RTL Klub 2023 októberében számolt be arról, hogy Délegyházán az iskola bővítése egyelőre szünetel, helyette konténerekben és a település Civil Házában, valamint a kultúrházban tanulnak a gyermekek. Nemrég arról lehetett olvasni, hogy négymilliárd forintot különített el a kormány mobiltantermek és konténeriskolák telepítésére. A tanév kezdetekor a 444 is beszámolt a konténeriskolákról, a cikk szerint 14 tankerületi központhoz tartozó intézményben vannak konténertantermek.
Az oktatási biztos jelentése is megerősíti ezeket a tapasztalatokat, ugyanis több panasz is érkezett a biztoshoz férőhelyhiánnyal kapcsolatban.
Egy szülő beadványában leírta, hogy kisebb gyermekét a települési óvoda helyhiány miatt nem tudja felvenni, nagyobb gyermeke pedig kénytelen 31 társával együtt megkezdeni az első osztályt. Egy másik szülő arról írt, hogy a körzetes óvoda elutasította gyermekének felvételét arra hivatkozva, hogy
„a felvett gyermekek létszáma eléri a jogszabályok és a fenntartó döntése által megengedett – az alapító okiratban rögzített maximálisan felvehető – gyermeklétszám 120 %-át”.
A településen nem ez volt az egyetlen férőhelyet érintő panasz. A biztos megkeresésére a település polgármestere azt a tájékoztatást adta, hogy az önkormányzatnál több lehetséges megoldást is vizsgálnak az ügyben. Végül felvették a kapcsolatot más budapesti kerületi önkormányzatokkal, valamint konténeróvoda létrehozásáról is döntést hoztak. Ezen felül az önkormányzat havi 10 ezer forintos támogatást biztosít azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke nem a települési óvodába fog járni.
Forrás: unsplash.com
A koronavírus járvány idején csak indokolt esetben lehetett a legtöbb háziorvosi rendelőbe belépni. A háziorvosok nagy része elektronikus úton állította ki az igazolást, ha a tanuló betegség miatt nem látogatta az oktatási intézményt. Ugyanakkor a szülők kisebb betegségek esetén nem feltétlenül vitték orvoshoz a gyermeket, csupán az igazolás iránti igényükkel jelentkeztek a házi gyermekorvosnál, akik gyakran arra panaszkodtak ennek következtében, hogy naponta több órájuk megy el banális betegségek igazolására. A témáról korábban az Eduline is beszámolt.
A biztost ebben a tárgyban több intézmény is megkereste, volt olyan település, ahol a házi gyermekorvosok nagy része közölte az oktatási intézményt vezetőkkel, hogy nem állítanak ki több igazolást, a gyermek betegség miatti igazolásait a jövőben a szülői nyilatkozat alapján tekintsék elfogadottnak. A helyzet sok feszültséget okozott a szülők és az iskola, óvoda között. A helyzetet végül a vonatkozó rendeletek módosítása oldotta meg.
Több kérdés is érkezett a biztoshoz azt illetően, hogy milyen esetekben tanácsolható el a gyermek az intézményből. A biztos álláspontja szerint helytelen, ha az intézmény arra kényszeríti a szülőket, hogy vigyék máshová a tanulót magatartása, hiányzásai, rossz jegyei miatt.
Panasz érkezett a szülők részéről arra vonatkozóan is, hogy a pedagógus vagy az oktatási intézmény nem kommunikál velük, nem ad részükre kellő tájékoztatást. Egy szülő beadványában arról panaszkodott, hogy havonta csak egyszer frissítik a KRÉTA rendszert az iskolában, valamint, hogy a házi feladatokat sem rögzítik a felületen.„Egy esetben az intézményvezető maga jelezte a szülők felé, hogy kollégái nem fogják a szabadidejüket tájékoztatásra pazarolni”.
Minden évben több beadvány érkezik a biztoshoz a sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók jogainak érvényesülésével kapcsolatban. A biztos jelentésében rögzíti, hogy fontosnak tartja az odafigyelést ezekkel a gyermekekkel kapcsolatban. A hozzá érkező beadványok alapján az látható, hogy az érintett gyermekek és szüleik kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek például azért, mert nincs elég információjuk, vagy mert nem ismerik a helyzet jogi szabályozásának hátterét.
Több panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a tanuló nem töltheti az iskolában a teljes napot. Egy autista, ADHD-val diagnosztizált gyermek szüleit például arra kötelezte az oktatási intézmény, hogy délben vigyék haza a gyermeket. Egy másik, szintén autizmussal élő gyermek esetében a fejlesztés szakember hiánya miatt nem valósulhatott meg.
Előfordult olyan is, amikor a sajátos nevelési igényű tanuló napköziben való tartózkodását tiltotta meg az iskola.
Visszatérő panaszként jelennek meg az olyan esetek is, amikor a tanulótársak és a pedagógusok bántják a sajátos nevelési igényű tanulókat.
Forrás: unsplash.com
Egy szülő azért fordult az oktatási jogok biztosához, mert óvodáskorú gyermeke az illetékes szakértői bizottság álláspontja szerint speciális óvodai nevelésre szorul, ám a környéken nincs olyan intézmény, ahol ez az ellátás megvalósulhatna, így a gyermek szeptember óta nem jár óvodába és nem jut hozzá a szükséges fejlesztéshez.
Az ügy nem egyedi, az érintett gyermek mellett másik négy óvodáskorú gyermek is hasonló helyzetben van. A megoldást végül egy rendkívüli átszervezés jelentette: a tankerületi központ a fenntartásában működő intézményen belül speciális óvodai csoport létrehozását kezdeményezte, így elkezdődhetett az érintett gyerekek sajátos fejlesztése.
A szülők arra is panaszkodtak, hogy a pedagógusok nem veszik figyelembe a szakértői véleményben foglalt javaslatokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek a szakértői bizottság véleménye alapján fejlesztő pedagógiai ellátásban és törvényben meghatározott kedvezményekben részesülnek. A szakértői véleményben foglaltakat (például a mentesítésre vonatkozó utasításokat) biztosítani kell a gyermek részére, azonban ez a biztoshoz beérkezett panaszok tükrében nem megy zökkenőmentesen. Hozzájuk hasonlóan a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása, fejlesztése szintén a szakértői véleményben megfogalmazottak szerint valósulhat meg.
A biztoshoz e témakörben érkezett beadványok eltérő tartalmúak: volt, aki arról panaszkodott, hogy SNI-s gyermekét nem vitték el óvodai iskolai kirándulásra, és volt olyan szülő is, aki nem értett egyet a kapott szakvéleménnyel.
A felsőoktatás területéről is érkeztek panaszok 2023-ban a biztoshoz. Akadtak olyanok, amelyek az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatosak, de előfordultak a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek is. Több alkalommal előkerültek a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdései is.
Érkezett panasz arra vonatkozóan is, hogy egy felsőoktatási intézmény korábban az olasz nyelvből tett nyelvvizsgáért többletpontot adott, azonban a panasz benyújtásának időpontjában zajló felvételi alkalmával már nem volt ugyanerre lehetőség. Egy Erasmusra jelentkező hallgatónak pedig az egyetem nyelvvizsga kapcsán téves tájékoztatást adott, és a hallgató emiatt érvénytelen pályázatot adott le. Több kérdést is kapott a biztos a hallgatói jogviszony megszüntetésével, valamint az önköltség visszafizetésével kapcsolatban is.
Az oktatási jogok megsértésével kapcsolatos panaszokkal 25 éve Aáry-Tamás Lajos foglalkozik. A biztossal 2023 novemberében a Szabad Európa közölt egy hosszabb interjút.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a világ legnagyobb tanórája elnevezésű, az ENSZ által életre hívott kezdeményezésrõl tartott sajtótájékoztatón beszél a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban 2015. október 2-án. Forrás:
MTI Fotó: Marjai János
Ebben többek között elmondta, hogy komoly problémának tartja, hogy pedagógiai végzettség nélküli emberek lehetőséget kapnak arra, hogy oktassanak, de arról is beszélt, hogy „méltatlan, ami a tanárokkal történik”, és meglátása szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete egyre drámaibbá válik.
„Az, amit most látok, precedens nélküli. Olyan rossz a hangulat a magyar oktatásban, amivel korábban nem találkoztam. Nemcsak a tanárok, hanem a szülők és a gyerekek részéről is. Annyi a bizonytalanság, az egymásnak feszülés, annyian keresik a kiutat ebből a helyzetből” – fejtette ki a Szabad Európának a biztos.
Szabó Gödri Rita
Infografika: Szopkó Zita
Címlapkép: illusztráció: forrás: unsplash.com
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Többek között költségvetési csalás bűntettével vádolják a volt polgármestert, Bukta Máriát, aki 2014-2019 között vezette a Heves megyei települést.
Korrupt közbeszerzések és a nyugati fegyverekkel kapcsolatos korlátozások is gyengítették az ukrán erőket az újranyitott harkivi fronton.
"Vadvirágos Budapest" munkacímű választási projekttel próbálták csökkenteni a DK túlsúlyát budapesti polgármesterek, sikertelenül. Azonban Magyar Péter megjelenése miatt Gyurcsányék győzelme nem volt hosszú életű.
A közbeszerzési eljárást még áprilisban írták ki, most lett meg az eredménye. Közben az ORFK 20 ezer darab kézi működtetésű könnygázgránátot is venne.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!