Orbán Viktor levelével osztottak notebookot a gyerekeknek a választás előtt

„Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni” – ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány.

A tanulóknak és pedagógusoknak szánt notebookok beszerzését a kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervébe tette bele, és azt az EU jóvá is hagyta. Négy év alatt 200 milliárd forint értékben vásárolnak nagyjából 600 ezer készüléket, amelyeket 2022-ben kezdtek kiosztani – akkor is a választás előtt, mint most.

Hosszas tárgyalások után az Európai Unió 2022 végén jóváhagyta a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET). Ezzel Magyarország hozzájuthat olyan uniós forrásokhoz (RRF), amelyeket az EU kimondottan a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére, a gazdaság ellenállóságának növelésére, valamint zöld- és digitális fejlesztésekre különített el a tagállamok részére.

A magyar HET-et többször visszadobta az EU, mert nem volt vele megelégedve. A végső, jóváhagyott verzió szerint 2026-ig összesen 2300 milliárd forintot ad hazánknak „Brüsszel”.

A célok között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése – összegezte az Index korábban.

Választás előtti osztogatás

A tanári és tanulói notebookok beszerzését is ebbe suvasztotta bele a kormány: a projekt címe hivatalosan »Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára«, és a száma (RRF-1.2.1-2021-2021-00001) is jelzi az uniós finanszírozást.

Erre a célra a közoktatást irányító Klebersberg Központnak, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nek összesen közel 159 milliárd forint támogatást ítélt meg az Európai Unió.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter 2022 februárjában azt mondta, hogy a kormány a következő négy évben mintegy

200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot a projekt keretében.

Az első 120 ezer eszközt 2022 tavaszán, napokkal-hetekkel az országgyűlési választás előtt osztották ki a 9. osztályosoknak – sokszor a kormánypárt politikusainak részvételével, egyfajta kampányfogásként. A notebookok az állam tulajdonában maradnak, de a tanárok és gyerekek hazavihetik őket, és addig használhatják, amíg abban az iskolában tanulnak/tanítanak, ahol megkapták.

A második ütemben 140 ezer notebookot osztottak ki 7. és 11. évfolyamos tanulóknak tavaly novemberben és decemberben. A harmadik adagra pedig az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) regisztrálhattak 2023 őszén. Aztán hónapokig nem történt semmi. Egészen 2024 április végéig, amikor a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára bejelentette, hogy „újabb, csaknem kétszázezer notebookot oszt ki a kormány”. Egész pontosan 193 ezer darabot.

EU-s projekt, csak még nem jött rá pénz Brüsszelből

A Klebelsberg Központ honlapján megjelent tudósítás szerint a politikus úgy fogalmazott: „míg 2010 előtt a családoknak azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz”.

Rétvári beszédében említette a pedagógusok béremelését is, majd kiemelte, hogy ahhoz és a tanulói notebookok kiosztásához „Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett”. Viszont mindenkit megnyugtatott, hogy nincs ok aggodalomra, kifizet a kormány mindent az államkasszából.

„A magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent” – hangsúlyozta Rétvári.

Rétvári Bence igazat is mondott, meg nem is – mondhatni, nem fejtette ki az igazság minden részletét. A notebook-beszerzésre valóban nem küldött MÉG pénzt „Brüsszel”, de ez nem jelenti, hogy nem is fog. Az ugyanis a Rétváriék háta mögött látható molinón is egyértelműen látható, hogy az eszközök vásárlása az Európai Unió finanszírozásával valósul meg, ezt szöveg és az uniós zászló is jelzi.

Jelenleg ugyan a Magyarországnak járó uniós források nagy részét visszatartja az EU jogállamisági és korrupciós aggályok, problémák miatt. Azonban ha a magyar kormány teljesíti a szükséges elvárásokat, vagyis lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne legyenek szétlopva az uniós pénzek, meg fog érkezni „Brüsszelből” a sok-sok milliárd forint kohéziós, RRF- és egyéb támogatás.

Ott van például a pedagógusok béremelése, amit Rétvári Bence az április 22-i beszédében említett: bő egy hónappal később, május 29-én Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy „184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez”, amelyet januárban indított el a kormány.

Tehát amíg nem jön az uniós pénz, addig a kormány a magyar költségvetésből előlegezi meg a kifizetéseket, ami egyébként viszonylag megszokott dolog nálunk (és más országokban is): így volt az előző két EU-s pénzügyi ciklus elején is. A magyar állam előfinanszírozza a projekteket, aztán bemutatja a számlákat „Brüsszelnek” és megkapja az EU-s pénzt.

2022 nyarán például, amikor a magyar Helyreállítási Tervet még el sem fogadta az EU, a magyar kormány már kiutalt annak keretében 13 milliárd forintot Mészáros Lőrinc áramcégének és másoknak is. A pénzt a magyar államkasszából fizették ki, és ha sikerül megállapodniuk az Unióval, majd megkapják RRF-támogatásként. Ugyanez lesz a notebookokkal is, de ezt valamiért nem mondta el Rétvári a kampányszagú sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor köszöntőlevele

Vélhetően a június 9-én tartott önkormányzati és EP-választás miatt hangsúlyozta az államtitkár és az összes többi kormánypárti politikus, hogy „ők” vették a diákoknak és tanároknak a notebookokat, nem pedig „Brüsszel”. Kirakták ugyan a sajtótájékoztatókra az uniós projekt kötelező tábláját, amin szerepel, hogy a programot az EU finanszírozza, de közben ennek ellenkezőjét mondták.

Az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) által igényelt gépeket Rétvári Bence beszéde után, április végétől kezdték el kiosztani, ami pont jól jött a Fidesz-KDNP kampányához. Az átadókon megjelenő kormánypárti politikusok hangsúlyozhatták, hogy ezeket nekik köszönhetik a pedagógusok és a gyerekek.

A biztonság kedvéért minden eszköz dobozába a kötelező tájékoztatószöveg mellé becsomagolták Orbán Viktor levelét is. Ebben a miniszterelnök arról tájékoztatja a tisztelt szülőket, hogy „Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni”, és „a sikeres tanuláshoz nem csak digitális tudásra, hanem eszközökre is szükség van, ezért idén folytatjuk a laptopprogramot”. Orbán megírta a konkrétumokat is:

„190 ezer diáknak biztosítunk ingyen használható digitális eszközt, köztük az Ön gyermekének is”.

Majd az alábbi mondattal zárta a levelét: „Eredményes tanulást és sok újszerű, digitális tanulási élményt kívánok az Ön gyermekének!” Azt ugyan nem tette hozzá, hogy „szavazzon ránk”, de vélhetően valami ilyesmi volt a célja a levélnek és a kampányidőszakban történt géposztásnak is.

Pazarló és logikátlan program

Azt nem tudni, hogy hány szavazatot hozott a Fidesznek a notebook-osztogatás, de szakértők szerint a programmal több probléma is van. A Hvg.hu-nak nyilatkozók szerint az egyik például az, hogy nem észszerű a gépek kiosztása: „Ha csak a rászorulók kapnák, akiknek nincs ilyen eszközük, és nem gyakorlatilag automatikusan mindenki egy évfolyamon, akkor több évfolyamot is elláthatna az állam laptoppal. Így ez egy pazarló rendszer, sok olyan gyerek is kap gépet, akinek már van.”

A 24.hu által megszólaltatott szakember pedig arról beszélt, hogy a notebookok kiosztása önmagában kevés: „Ez az egész a légüres térbe jött: nincsen digitális tananyag, nem állt át az oktatási rendszer a digitális oktatásra, nem épült be a tanárok és diákok mindennapjaiba, hogy digitálisan adják és kapják a tananyagot. Ugyanúgy tankönyvekből tanulnak, füzetekbe írnak a diákok, így egyelőre elhanyagolható a notebook szerepe az iskolában.

Nem készültek fel erre sem a tanárok, de a szülők sem, sőt a szülők és a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mikor és mire lesz hasznos ez a notebook a tanulás során. Nem véletlen, hogy csak néhány gyerek viszi be az osztályból a notebookját, és többnyire önszorgalomból használja tanulásra.”

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az 5., 6. és 9. évfolyamon tanuló diákoknak, valamint a köznevelési intézményeknek szánt notebookok kiosztása a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 2024. április 29-én. (fotó: MTI/Mészáros János, montázs: Átlátszó)