Programozzék minden diák!

Már rég beléptünk a digitális korszakba, sőt a következő néhány évben egy új fogalmat kell kitalálni, hogy mibe is érkezünk nemsokára. A modern világ azonban nem csak arra ad lehetőséget, hogy egy tenyérnyi masinában találjuk meg a világ minden tudását, de az informatika mindenkinek tud hasznosat mutatni egyénileg is. Egy ilyen lehetséges pont lenne a programozás és szélesebb körben nézve az informatikai gondolkodás.

A programozás (és a programozást eszközként használó informatikai gondolkodás [Pluhár Zsuzsa válasza a „computational thinking” fogalomra]) még mindig egy szűk kör számára szól. Ugyan egyre nagyobb teret nyernek a programozási iskolák, ahol néhány hónapnyi megfeszített munkával piacképes, modern tudást szerezhet szinte bárki, a képernyőre meredve parancsok pötyögése még mindig egy jelentős stigmával küszködik. Függetlenül attól, hogy valaki valóban képes-e szoftvereket alkotni, a programozásra való rálátás egy új, velejéig a hatékonyságról szóló problémamegoldási készséget ad az emberek kezébe.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az informatikai gondolkodás alapötlete, hogy négy módszerrel oldjon meg problémákat: (1) felbontás, (2) mintafelismerés, (3) absztrakció, (4) algoritmizálás. A komplex problémákat fel kell bontani kisebb részekre, mintázatokat venni észre bennük az általánosítás céljából, kiszűrni a zajt, hogy csak a fontos jel maradjon, és a megoldási kísérletet lépésről-lépésre logikai algoritmusokkal leírni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden problémát számítógéppel kell megoldani, de ez a gondolkodásmód egy új, és a legtöbb esetben hatékonyabb problémamegoldást tesz lehetővé. Az informatikai gondolkodás nem a világ megértésének szent grálja, de – mint minden problémamegoldási módszer – egy különösen hatékony fegyvert ad az emberek, és elsősorban a fiatalok kezébe, hogy a iskola kapuján kilépve megbírkózhassanak a problémákkal.

Mátyás király születési dátuma, a Somme-i csata pontos helyszíne, és a hét honfoglaló magyar törzs neve mind ott van a zsebükben lévő telefonban. Az viszont nincs, hogy jutnak el egy bonyolult problémahalmazban A-ból B-be.

A programozás csupán egy eszköz az ilyen jellegű gondolkodás fejlesztésére. Előnye azonban, hogy könnyen elérhető: ha van egy internetkapcsolattal ellátott számítógép, onnantól ingyenes a tanulása és gyakorlása. A Google például teljes oktatási keretrendszert dolgozott ki az informatikai gondolkodás oktatására, sőt ingyenes kurzust biztosít az oktatók számára, hogy az itt talált anyagokat hatékonyabban tudják átadni a diákoknak.

A programnyelveken leírt problémákat könnyen át lehet tekinteni, egyszerű módosítani, és néhány logikai szabály segítségével leírhatóvá válnak elsőre bonyolultnak tűnő esetek is. El kell menni edzésre, boltba, és a hivatalba is? Meg kell találni egy bejegyzést egy listában? Ki kell takarítani a szobát, a jó sorba kell állni a boltban, mind hétköznapi esetek, ahol a programozási gondolkodást akár ennek tanulása nélkül is felhasználjuk. Alapvető műveleti szabályok, és logikai ciklusok segítségével szinte bármi leírható. Melyik sorba álljunk a boltban? Ahol a legkevesebben vannak. Vagy mégsem? Kinek mennyi áru van a kosarában? Mindenkinél kosár, vagy kocsi van? A kocsik tele vannak, vagy csak kényelemből használták? Ha sok ember áll kevés termékkel, akkor a fizetés miatt ugyanannyi idő a végére érni, mint kevés ember sok termékével? Egy hétköznapi kérdésre is komplex választ szükséges adni.

Egyszerű megoldás: ahol a legkevesebb ember áll.

Bonyolultabb megoldás: ahol a legkevesebb termék van.

Még bonyolultabb megoldás: ahol a legkevesebb termék van, de „büntetés” jár minden plusz ember után, hiszen fizetni elég sok idő.

És így tovább. Ezeket az eseteket ugyanolyan logikai műveletekkel oldja meg az agyunk, mint azt egy számítógép tenné, de nyilván előnyt fognak élvezni azok, akik ismerik a leghatékonyabb megoldást, vagyis azt, amelyik egyensúlyba hozza a kiszámításhoz szükséges időt és az eredmény pontosságát.

Nem csupán a digitális írástudással szükséges foglalkozni, ugyanis az elsősorban egy passzív képességet jelent. Az informatikai gondolkodás azonban alkotásra is sarkall, és az élet bármely területén alkalmazható készségeket nyújt. Hasznos egy szobafestőnek, egy tolmácsnak, és hasznos a marketingesnek és az ápolónak is. Az analitikus, elvont gondolkodás és a logika nyelvére való fordítás belépő lesz a digitális korszak következő fázisába – jó lenne nem lemaradni.