A Jobbiknak nincs helye az egyetemen?

Szabad-e egyetemen politizálni? Mik a határai a hallgatók és oktatók politizálásának az egyetem falain belül, illetve kívül? Van-e helye szélsőséges nézeteknek az órán? Az Egyetemi Polgár című vitasorozat ezeket az irányelveket járja körül országszerte az egyetemeken.

Az Egyetemi Polgár az Eötvös Károly Intézet 2015 februárjában indult projektje, célja az egyetemi autonómia védelme, az egyetemi ombudsman intézményének létrehozása, az egyetemek átláthatóságának biztosítása. A május  ötödikén, az ELTE BTK-n szerveztek kerekasztalt a témában Majtényi László az EKINT vezetője, korábbi ombudsman, Papp Réka Kinga egyetemi politizálásban jártas aktivista és Murai László az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke részvételével. A beszélgetést Kiss Eszter, az EKINT munkatársa moderálta.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Fotó: Szántó Gerzson

A beszélgetés azzal kezdődött, mi a különbség a politika és pártpolitika, illetve a civil közélet és politizálás között, van-e helye az egyetemen.

A tanár ne titkolja el a világnézetét

Majtényi szerint a politika a közügyekkel való foglalatoskodás, míg a pártpolitika a pártok által uralt terep. Elmondta Eszterházy Péter Viola nénijének anekdotáját, aki szerint a politika a bűnözők terepe, így rendes ember átengedi azt a bűnözőknek. Szerinte ez a nézet a felsőoktatásban is rendkívül elterjedt, azaz hallgatók, professzorok és egyetemi dolgozók legjobb, ha távol tartják magukat ettől. Majtényi ennek bizonyos pontjaival egyetért, ugyanis az egyetemi polgárok mind aktív, mind passzív választójoggal rendelkeznek, és bár a passzív választójog nem teljes körű és nem igaz mindenkire, de alapvetően mégis politikai lények vagyunk, akiknek természetes közege a politikai véleménynyilvánítás: egyenlő jogokkal rendelkeznek az egyetemi polgárok a politizálás terén, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne különbséget tenni ettől függetlenül. Például az EKINT állásfogalása szerint az egyetemek vezetői pártpolitikai nyilatkozatot nem tehetnek. Az EKINT vezetője szerint, bár a határok képlékenyek, a világnézetét nem kell és nem is helyes eltitkolnia a tanárnak, még ha az EKINT szerint pártpolitikát nem is folytathat az egyetemen.

Fotó: Szántó Gerzson

A Jobbiknak nincs helye az egyetemeken

Papp Réka Kinga szerint a baloldalisággal szemben teljes ellenállás, depolitizáltság figyelhető meg. Az ELTE bölcsészkarán például, kis zárványokat kivéve, ha valakinek van határozottabb politikai állásfoglalása, az általában közép-konzervatív, vagy attól még jobbra. Úgy  tudja, a Pázmányon ésa Károlin is volt márbajuk hallgatóknak az oktatókkal politikai állásfogalások miatt.

Papp szerint  az elmúlt 15-20 évben két politikai mozgalom nőtt ki az akadémiáról: az LMP-PM és a Jobbik ennek az egyetemeken kialakult légüres tér az oka. Ráadásul nincs meg az immunitás a szélsőjobboldallal szemben sem. Bár történelmi szempontok alapján értelmezni kell a helyzetet, szerinte a Jobbiknak nincs helye az egyetemeken.

Fotó: Szántó Gerzson

Murai László HÖK-elnök szerint a hallgatói önkormányzatok  nézőpontjából markáns folyamat indultaz elmúlt időszakban, ahol érezhető, hogy a politika körülöttük van,  a HÖK maga is  elment a pártpolitikai irányba.

Nem kapott jegyet a diák, amíg nem hozott kopogtatót

Arra a kérdésre, hogy az oktatók egyetemen kívüli szereplése hogyan befolyásolhatja az egyetemen belüli szerepkörüket, Papp azt válaszolta, hogy sajnos igenis vannak esetek, visszaélések a két szerep konfliktusából adódóan: például egy zöld mozgalmi oktató addig nem írta alá egy diák indexét, amíg az le nem adott  kopogtatócédulát. A jogi karokon is rengeteg aktív politikus oktat, ami önmagában nem probléma, de jóval nagyobb baj az, hogy nincs koherencia ebben, és mondjuk valaki egyik héten még megszavazott egy hajléktalan bebörtönzést, majd a másik héten európai jogot oktat. Ez szerinte azt üzeni a hallgatóknak, hogy szerezd meg a diplomát, majd tagozódj be egy intézménybe.

Aki elrejti a világnézetét, eltűnik a személyisége

Majtényi  szerint az egyetem egy politikailag plurális intézmény, így azt elméletileg is helytelen mondani, hogy a Jobbiknak nincs helye az egyetemen. Főleg, ha  hívei vagyunk a szabad vitának és véleménynyilvánításnak. Ez a megközelítés szerinte az oktatói kar esetében is alkalmazható, hiszen bár ez mindenkinek a magánügye, az ember a világnézetét akkor is jobb ha nem rejti véka alá, ellenkező esetben eltűnik a személyisége. Mindenkinek joga van világnézetét megvallani, és az is rendben van ha világnézete történetesen párhuzamos egy pártnak a tézisével.

Majtényi szerint fontos, hogy olyan nézeteket nem terjeszthet, amely embereknek az egyenlő méltóságát sérti, nem mondhat olyat,, hogy a romák, melegek, románok kevesebbek mint más csoport.

Diákok esetében ezeket a megszorításokat azonban nem helyesli. Ha egy diák ugyanis undorral említ egy csoportot, akkor arról Majtényi szerint kell és jó beszélni, a kimondott vélemény ugyanis mindig többet ér az elhallgatottnál. Oktató egyetemen belül kirekesztő nézeteket nem mondhat, aki pedig ezt nem teljesíti, annak európai egyetemen nincs helye. Az egyetem falain kívül megengedőbb:  nem rúgná ki a csak ott kirekesztő nézeteket képviselő oktatót.

Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a mozgalmi aktivizmus és pártpolitikai eseményen való aktivistáskodás között Majtényi úgy válaszolt, az egyetem plurális hely, egyedül arra kell ügyelni, hogy az egyetem állásfoglalásának ne tűnjön egyik vélemény sem. Kiemelte ismét, hogy amit a diákok megtehetnek politikai állásfoglalás ügyében az egyetemen, azt a tanár nem. Például a melegek jogaival vagy menekültügyi témához kapcsolódó beszélgetésekhez nem kell semmilyen engedély senkitől, ez nem ugyanis nem pártpolitikai vita, így hibás lenne az intézményeknek tartózkodnia attól tartva, hogy túlságosan átpolitizált témákról van szó. Murai László ezzel nem értett egyet, főleg nem azzal hogy pártpolitikai plakátok megjelenjenek. További dilemmaként merült fel, hogy érdemes és kell-e pártpolitikusokat meghívni egyetemekre. Majtényi szerint ez fontos és érdemes az egyetem falain belül is.

Fotó: Szántó Gerzson

Kisebbségben lévőknek az egyetem védett pont kell, hogy legyen

Murai rögtön megkérdezte Majtényit mennyire lehet elvárása a társadalomnak az, hogy ez a kétkalaposság eltűnjön. Majtényi személyes véleménye ebben az, hogy nagyobb baj lenne, ha a vállalhatatlan nézeteket az egyetemi falakon kívül eltávolítanák, mintha nem, feltéve, hogy egyetemen belül az oktató nem hangoztatja ezeket.

Majtényi szerint a Miskolci Egyetemen egy roma hallgató az egyik óráján, arról hallgatott előadást, hogy roma nők kalapáccsal verik a hasukat azért, hogy beteg gyerekeket szüljenek, és így magasabb szociális juttatásokat kapjanak. A tanár példáján a többi hallgató nevetett, miközben a roma hallgató is bent ült az órán. Majtényi szerint egy ilyen kisebbségben lévő személynek az egyetem egy védett pont kell, hogy legyen, ahol megkapja azt a tiszteletet, amit a buszon, villamoson például adott esetben nem.

Papp szerint a rejtett tanmenetnek – azok az ismeretek, amelyek nem tantervben, hanem általában tudattalanul, például az illemszabályok, társadalmi normák mintakövetése – és annak is erős hatása van a hallgatók felé, hogy a tanárok mit tesznek az egyetemen kívül, hiszen útmutatásul, mintaként is szolgálnak egyben ezek a tanári pályák. G Fodor Gábor ellen például szerinte helyesen indult etikai eljárás, vagy ott volt például a nyilas szervezethez kötődő hallgató esete (: itt a Konzervatív Hallgatók Szövetsége elnökének szélsőjobboldali kötődésére utalt a megjegyzés. Korábban írtunk arról, hogy a konzervatív hallgatói csoport vezetője, László Balázs náci szervezet rendezvényén szólalt fel.) vagy Orbán Ráhel órájának példája. Fel kell tenni a kérdést is, hogy ezek az emberek valóban rendelkeznek-e olyan speciális tudással, amit más képességgel rendelkező oktató ne tudna megadni, ugyanis nem hiszi az, hogy ezeket az embereket ott kellene tartani az egyetemeken azok után is amit tettek vagy tesznek.

Majtényi szerint Orbán Ráhel esete azért nem jó példa, mert a nepotizmus nem ebbe a körbe tartozik. Bár az EKINT állásfoglalásában is benne van, hogy az egyetem elítélő véleménnyel sújthatja a kirekesztő véleménnyel bíró embereket, de ez nem felmondási ok, bár valóban szerinte is bizonyos esetekben elérheti azt a határt. A megítélés alapja továbbá nem a nélkülözhetetlenség, hanem az adott szakmai mezőnyt kell megnézni az adott egyetemen az alkalmazáskor.

A diákok szabadon plakátolhatnak?

A moderátor felvetette, hogy ha a vélekedés szerint az oktatóknak jobban oda kell figyelniük arra amit mondanak, akkor mi van a hallgatókkal. A diákok esetében egyébként a plakátolás szabadsága szokott felmerülni..

Murai szerint a hallgatók politizálása sokoldalú kérdés, de szerinte nem a plakátolás a legégetőbb. Technikai szempontból két felhasználható felület van az egyetemen, az egyik a HÖK hatáskörében van, míg a másiknak az üzemeltetése független tőle. A plakátolási rend nem határoz arról, hogy pártok rendezvényéről szóló plakátokat ne lehessen kitenni, de nem is jellemző ez. Szerinte ahogy egyre magasabban vagyunk egy társadalmi hierarchiában, úgy a hallgatóknál, HÖK-nél is megjelenik a politika kérdése, főleg amióta reflektorfényben vannak a hallgatói képviseleti szervezetek is. Tavaly fogadtak el egy választási és etikai kódexet, ami szerint hallgatói vezetők, választott vezetők nem végezhetnek politikai tevékenységet. A hallgatókkal kapcsolatban ez az igény megjelent, amire a HÖOK is reagált, s erre reflektáltak az ELTE BTK HÖK-ben is. Szerinte jó lenne, ha lehetne egyetemen kívül politikai állásfoglalást tenni, de mivel eszerint a kódex szerint ez kényes, nem lenne jó ha bárkiről kiderülne, hogy politikai aktivista, ezért el kell dönteni, hogy egyiket vagy másikat teszi az illető. Ugyanakkor mivel a hallgatói önkormányzat tisztviselőit választják, így őket szerinte csak a hallgatók számoltathatják el, így ő HÖK-elnökként nem mondhatja azt egy hökösnek sem, hogy ne csinálja a politikai tevékenységet tovább.

Papp szerint  jó, hogy van ilyen állásfoglalás, ki lehet azt bírni, hogy valaki nem szórólapozik Gyurcsánynak még két évig. A hallgatóknak valóban több helye és tere kellene legyen a politizáláshoz, mint az oktatóknak, de a keretrendszer nem adott hozzá. Például az ELTE esetében külső üzemeltető kezében van az intézmény, így volt olyan, hogy egy környezetvédelmi klubnak bérleti díjat kellett fizetnie az egyetemi üzemeltetőknek, ami szerinte röhejes. Autonóm hallgatói programokért fizetni? – tette fel a kérdést. Ehhez jöhet még hozzá az, hogy ha a tanszék nem azonosul adott esetben a rendezvénnyel, akkor nem segít abban sem, hogy a tanszék saját programjaként jelentse azt be, ezzel megkönnyítve a folyamatot, ami szintén akadályozni tudja az autonóm hallgatói program megszervezését. Fontos, hogy az egyetemi hallgatóknak hasznosítani kellene ezt a teret, amíg egyetemre járnak.

Murai László úgy reagált Papp Réka Kinga megjegyzésére, hogy 2015 januárja óta, amióta a kancellár megjelent az ELTE-n, az ingatlan gazda a kancellár lett, ami addig a dékán volt. A HÖK-elnök elmodta, hogy hallgatói rendezvény keretein belül az ELTE BTK-n nem tud arról, hogy fizetni kellett volna terembérlésért.

Hallgatói kérdésre Murai elmondta, hogy van lehetőség autonóm hallgatói események szervezésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Konzervatív Hallgatók Közössége az elmúlt időszakban például volt, hogy már nem kapott termet a csoport vezetőjére irányuló médiafigyelem miatt, továbbá mert a korábban megszervezett eseményük nem a politikáról zajló diskurzusról szólt a nevével ellentétben, tartalmilag pedig nem volt a BTK-ra való.

Az egyik megszólaló szerint érdekes kérdés, hogy bár van alapszabálya a HÖK-nek a képviselők politikai szerepvállalásának kérdéséről, de mégis tudunk nagyon sok olyan esetről, ahol ez nem valósul meg. Így lehet érdemes lenne elgondolkodni, hogy ez a két szerep miért zárja ki egymást. Murai válasza az volt, hogy nem lehet ezeket a szerepeket szétválasztani, és ez konfliktushoz vezethet.

Az egyik utolsó felvetés volt az, hogyan lehetne megvalósítani azt, hogy minden egyes politikai eszmével találkozzanak a hallgatók az egyetemen. Ezen alapulva érdemes a szélsőséges, kirekesztő nézeteket képviselőket is meghívni a nyilvános vitákra, hiszen adott helyen és időben lehetőség van leérvelni őket, de a moderátornak kőkeményen bele kell szólnia ha elfajul a vita.

Lehotai Orsolya

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.