Még az iPhone-hoz is bölcsészek kellenek – kerekasztal-beszélgetés a kommunikációs képzés jövőjéről

Egy asztalhoz ültek a kommunikációs képzés oktatói, a szakmai képviselői és hallgatói a Design Terminálban rendezett beszélgetésen, hogy a képzés jelenéről és jövőjéről beszéljenek őszintén és kritikusan.

Hatalmas érdeklődés jellemezte a „Szüntessük meg a kommunikációs képzést?” című beszélgetést április 14-én, amelyre hétfős kerekasztalt rendeztek, hogy minél komplexebb módon lehessen megvitatni a szakkal kapcsolatos tényeket, változtatásokat és problémákat. A beszélgetés szervezésekor úgy tűnt, a kormány meg akarja szüntetni a kommunikáció szakot, azóta ezt a véleményét megváltoztatta a kormány. A kerekasztalon elhangzottak viszont ennek ellenére érdekesek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A beszélgetés közvetlen előzménye az a Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár által ismertetett minisztériumi tervezet volt, amely 2016-tól többek között a kommunikáció és médiaszak alapképzésének megszüntetését célozza. Erről a tervezetről  közös protestálóállásfoglalás született a BME, Corvinus, ELTE, Eszterházy Károly Főiskola, PTE és SZTE oktatóinak és a Médiakutató Alapítványnak munkatársainak a felháborodásából, akik közül többen is részt vettek ezen a rendezvényen.

A beszélgetés moderátora Lakos Boglárka, a Corvinus kommunikáció mesterszakos hallgatója bevezető expozéjában arra utalt, hogy a szakma oktatói és képviselői „első mohikánok, pionírok,” mert bár nemzetközi szinten a kommunikációs és médiatudományi képzés jelentősége és hírneve megkérdőjelezhetetlen, addig Magyaroszágon a szak és szakma puszta létezéséről és fenntarthatóságáról folyik a diskurzus.

Elkeseredett reakciók a hírre

Müllner András, az ELTE bölcsész karának média és kommunikáció tanszékének vezetője szerint problémás, hogy egyrészt homályos és ellentmondásos információk láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány megszüntetni vagy racionalizálni akarja a szakot. Másrészt az egyeztetés totális hiányát és a felülről irányított, oktrojált döntéshozatali stílust fájlalja.

Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató főszerkesztője szerint abszurd az egész tervezet, de mit várunk, ha a vasárnapi zárva tartás is ugyanennyire abszurd és önkényes döntés volt. Tagadta, miszerint a tervezettel kapcsolatos információk csak úgy kiszivárogtak volna, mert az nagyon is tudatos kiszivárogtatás volt a kormányzat részéről, hogy megnézzék mik lesznek a reakciók. Ezt támasztja alá a nyilvánosságra kerülést követően a kormányzati maszatolás és cáfolás is. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az Orbán-kormány nem először a ténykedése során, az ellenőrzése alá akarja vonni a magyar médiát és médiaoktatást. Nem kell ehhez ténylegesen, papíron megszüntetni a képzést, elég ha olyan intézkedések születnek, amelyek megnehezítik a bekerülést.

Már meg is szűnt a szakma?

Sámson Dorottya a Profession.hu-tól, a munkaerőpiaci oldal kihívásairól és a piaci igényekről beszélt. Kiemelte, hogy a kommunikáció szakot végzettek manapság az online média térnyerésével jóval sokszínűbb munkát tudnak végezni és lehetőségeik is sokrétűebbek, így van reális esély sikeres karrierpályákhoz, de ehhez elengedhetetlen az egyetemi oktatásnak, a szakmának és munkaerőpiacnak is a hatékonyabb együttműködése.

Mentes Endre, az ACG Reklámügynökség account directora a felhasználói oldal felől fejtette ki, hogy szerinte a kommunikáció szak megszűnése már végbe is ment. Probléma van általánosságban a magyar oktatási rendszerrel, és a képzésről kikerülő hallgatókkal kapcsolatos munkáltató oldali problémákat nem lehet a kommunikáció szak rovására írni. A kormányzat még ha mérhetetlen arroganciával is, de rátapintott arra, hogy több sebből vérzik a rendszer és változtatni kell. Ettől függetlenül hatalmas szükség lenne a jó felsőoktatási képzésre.

Az alany és állítmány sincs meg

Bár a kerekasztal-beszélgetés résztvevői közül többen is kiemelték, hogy fontos a gyakorlati tudás megszerzése már a tanulmányok során, de konszenzus uralkodott abban is, hogy elméleti tudás nélkül és általános műveltség nélkül szintén nem lehet megfelelően érvényesülni. Mentes Endre hangsúlyozta, hogy nem egyszer találkozott már olyan gyakornokokkal, akiknek olyan alapvető magyar nyelvtani tudásuk sem volt meg, mint az alany és állítmány megfelelő egyeztetése.

Sámson Dorottya a gyakorlati tudás szükségességét inkább az emberek közötti kommunikáció meglétében értelmezte fontosnak. Jó munkaerő az tud lenni, aki képes alkalmazkodni a környezetéhez és a változásokhoz, motivált és elkötelezett, továbbá képes csapatban dolgozva együttműködni. Jelenleg ezekben a képességekben tapasztal hiányt a friss diplomásoknál.

Büfészak, tarisznya és büfében dohányzó bölcsészek

A kommunikáció szakot illető sztereotípiákkal kapcsolatban Bajomi-Lázát Péter hangsúlyozta, hogy összességében már az is mutatja, hogy baj van, ha adott tudományterületek létét, szükségességét és identitását kritizáljuk. Miért kell a kommunikáció szaknak öndefiníció, míg a társadalomtudományi szakok jelentős részénél ez fel sem merül? A szak jellege bizonyos mértékben határtalan, és ezzel semmi gond nincs. Az a problémás, hogy a szak létezésének megkérdőjelezése egyáltalán megtörténhet. Mindamellett a folyamatos megújulás is fontos, a kommunikáció szak és bármely más tudományterület esetében is.

Mentes Endre szerint a büfészak elnevezés egész egyszerűen „baromság” és sztereotíp. Gondjunk csak arra, hogy ahhoz, hogy az iPhone a piacra kerüljön és eladhatóvá váljon, jellemzően bölcsészek kellenek a technikai fejlesztéseket követően. A büfészak is ugyanolyan konstrukció, mint az, hogy ha az emberek egy átlagos bölcsészre gondolnak, akkor első körben a tarisznyát hordó, büfében dohányzó (amíg még lehetett) értelmiség jut eszébe. A közhangulat pedig elfelejtette a tudásnak a megbecsültségét, és mint diplomagyár gondol az egyetemre.

Horányi Özséb szerint mindig is voltak és lesznek bűnbakok, jelenleg a kommunikáció szak számít annak, előtte pedig a népnevelés volt lenézve. Ezekben sanda politikai célok játszanak alapvetően szerepet és alakítják a különböző identitásokat.

Az egyetem egy „elefántcsonttorony”

Müllner András az ELTE tanszékvezetője így jellemezte kritikusan az egyetem viszonyát a külvilággal és a munkaerőpiaccal, prioritásként megjelölve az ezen a helyzeten való javítást.

Bajomi-Lázár Péter a moderátor kommunikáció szakot illető esetleges változtatásokról azt emelte ki, hogy a kommunikáció szakkal kapcsolatos változtatásoknak az igénye elsődlegesen felülről ered, pontosan azért amiért mostoha szerepben van más tudományterületekhez képest. Még a Magyar Tudományos Akadémián sincsen önálló intézete és akadémiai doktori képzettséget sem lehet belőle kapni, ami jól mutatja a hazai erőviszonyokat.

Nyírő Nóra az OMD reklámügynökség account directora és a BCE korábbi oktatója leginkább a hallgatók felelősségét emelte ki a későbbi elhelyezkedésük szempontjából. Van egy nagyon szűk réteg, amely minden versenyen és workshopokon ott van, jórészt ők azok akik később el tudnak helyezkedni, de sajnos nem szélesedik eléggé ki. A munkáltatók számára továbbá problémát jelent, hogy az ingyen gyakornokság miatt egyrészt nehéz hosszútávon megkötni a gyakornokokat, másrészt pedig a rendszer kialakulatlansága miatt rengeteg plusz terhet ró a munkáltatókra is.

Mentes Endre is a hallgatók szerepét emelte ki a szakos diplomával való elhelyezkedésekkel kapcsolatban. Aktívnak és nyitottnak kell lenni a tanidőn kívüli szakirányú programokra, láttatni kell a hallgatóknak magukat a szakma képviselőinek.

Sámson Dorottya a profession.hu-n szerzett, munkakeresők motiválatlanságát illető negatív tapasztalatait idézte. Egyúttal a közös felelősséget emelte ki mind a hallgatók, mind az oktatók, mind a munkáltatók részéről, de elsősorban az egyéni felelősséggel kell szembesíteni a friss diplomásokat szerinte. Ez utóbbi megállapítást a kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjének a kérdésére reagálva hangsúlyozta, tekintettel a profession-hu-ra feltöltött önéletrajzok alacsony számára és arra a passzivitásra, amely gyakorta szerinte jellemzi a munkakeresőket.

A cikk az Átlátszó Oktatás gyakornoki programjában született. Írta: Lehotai Orsolya.

Kép: Szeretlek Magyarország.

Töltsétek ki kérdőívünket, hogy arról írjunk az Átlátszó Oktatáson, ami igazán érdekel titeket! Szeretnénk megismerni az olvasóinkat.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.