Egyéb

Döntsd a Marxot, ne siránkozz!

Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára, neves polihisztor-professzor nyílt levelet írt a Budapesti Corvinus Egyetemnek, melyből kiderül, hogy:

1. Rétvári Bence totális szereptévesztésben van.

2. Rétvári Bence egy alsó tagozatos szintjén sem képes értelmezni azt, amit olvas, pedig a Hoffmanizált-Parraghizált közoktatásnak köszönhetően máris meredeken zuhannak a kis erőforrásokat nevelő rendszer hatékonyságát mérő mutatóink.

Tehát:

1. Rétvári Bencének a KIM államtitkáraként legfeljebb a KIM-NGM projektjeként kiemelt támogatásból, titkosított beszerzésekből épülgető Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez lehet némi köze. Esetleg felvethetné, hogy Szakály Sándor, újonan kiválasztott udvari főtörténész alkalmas-e az NKE tudományos rektorhelyettesi posztjára tegnapi, általam is megénekelt holokauszttagadás-gyanús nézeteinek fényében. Azonban aligha tekinthető a normális jogállami működés részének, hogy egy ilyen, ukázzal felérő nyílt levelet írjon egy autonóm felsőoktatási intézménynek:

Bízom benne, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése és polgárai is egy terhes és vállalhatatlan örökségnek tartják Karl Marx szobrát. Mindezek alapján kérem, hogy a rendszerváltás után 25 évvel tegyék meg a negyedszázada szükséges lépéseket a BCE főépületének aulájában található Marx szobor mielőbbi eltávolításának érdekében.

2. Marx Rétvári által boncolgatott antiszemitizmusa legalábbis véleményes, mindenesetre nem észrevételezni a marxista gazdaságelméletet Marx A zsidókérdéshez c. pamfletjében és egyéb műveiben, és Marx kijelentéseit pusztán zsidóellenességnek beállítani pedig minimum csúsztatás. Marx a zsidóságot a kapitalizmus szinonimájaként használta, ahogy tették a zsidóellenes nézeteket vallók előtte, és ahogy teszik azóta is. Marx óta annyiban változott a helyzet, hogy a kommunizmust is a zsidókkal azonosítják az antiszemiták, többek között azért, mert a zsidó származású Marxot – Rétvárihoz hasonlóan – azonosítják a leninizmus-sztálinizmussal, és egyéb kommunista gyökerű önkényuralmi rendszerekkel.

Ahol Rétvári Marx vélt feketeellenes rasszizmusát és rabszolgaságpárti álláspontját próbálja bizonygatni, ott valójában egy olyan szövegrészletet idéz, ahol Marx az anarchista filozófus, Pierre-Joseph Proudhon leegyszerűsítő dialektikájának kritikáját adja a rabszolgaság vs. szabadság példáján keresztül. Tehát a Rétvári által idézett szövegről Marx világosan jelzi, hogy az egy hipotetikusan Proudhon fejében lejátszódó gondolatmenet, nem pedig a saját véleménye. Egyébként Proudhon talán leghíresebb kijelentése, hogy „A tulajdon: lopás,” de ugyanott írja azt is, hogy „Mi a rabszolgaság? (…) Gyilkosság.”

Marx állítólagos szlávellenes nézeteit, melyek Rétvári szerint „a náci fajelmélet ideológusaihoz álltak közel” egy Friedrich Engels által jegyzett cikkből (Der magyarische Kampfangol fordítás itt) próbálja meg levezetni az államtitkár, és az Engels-cikkből való az az idézet is, amelyet Rétvári tévesen a valóban Marx által írt Kényszerkivándorlás c. cikkből származóként tüntet fel. A nemzetek eltűnésének szükségességét és emberek közti egyenlőséget hirdető, a nacionalizmust és rasszimust a burzsoázia munkásosztályt félrevezető taktikájaként értelmező Marx természtesen nem nevezhető fajgyűlölőnek, és főképpen nem rokonítható a biológiai értelemben vett rasszizmus ideológusaival. Az aljas torzítás csupán arra szolgál, hogy Rétvári relativizálhassa ez utóbbiak ideológiáját és rémtetteit.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulája Marx takart szobrával az MDF I. országos gyűlésének idején, 1989. március. 11-12.

Természetesen az államtitkár sunyisága és ostobasága a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ne lehetne arról vitázni, helye van-e Marx szobrának a BCE aulájában, de Rétvári államtitkárnak ehhez a kérdéshez semmi köze. Ugyanakkor érdemes felidézni, hogy milyen kontextusban, milyen előzmények után íródott a Rétvári-levél.

Míg az átkosban hatalmi szóval neveztek el köztereket és intézményeket a rendszerhez köthető, vagy a rendszer által felhasznált személyekről és fogalmakról, a harmadfél évtizeddel a rendszerváltás után, Vona, Bayer és Bogár országában is hősies antikommunista gerjedelemmel izzó önjelölt onomasztikus (névtan-tudós) ifjúkeresztények válaszképpen szintén felülről méltóztatnak beleszólni, hogy kiről vagy miről ne lehessen elnevezni ezeket.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség még 2011 elején kezdett  el kampányolni a szerintük a kommunista rendszerhez köthető utcanevek ellen, és alig két év alatt erőfeszítéseik meghozták represszív-bürokratikus gyümölcsüket, a 2013. január elsején hatályba lépett 2012. évi CLXVII. törvényt „egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról.” A törvény alapján az „önkényuralmi rendszerekhez köthető” fogalmak, személyek és szimbólumok nem szerepelhetnek intézmények, települések, cégek, sajtótermékek, vagy civil szervezetek elnevezésében.

A törvény kiegészítéseként az MTA kijelölt bizottsága 2013-ban, egyértelmű politikai nyomásra olyan állásfoglalást tett közzé (az eredeti dokumentum jelenleg nem elérhető), melyben szinte kizárólag a kommunizmushoz lazábban vagy szorosabban köthető személyeket és fogalmakat kategorizáltak aszerint, hogy szerepelhetnek-e elnevezésekben. Így például Marxot a „használható, de aggályos” kategóriába sorolta az MTA-bizottság, de Prohászka Ottokárral kapcsolatban nem foglalt állást mert, a Horthy-korszak fasisztoid, militáns antiszemita hitszónokának, az első világháború utáni első európai zsidótörvény, a szégyenletes numerus clausus egyik szellemi atyjának „neve nem hozható kapcsolatba XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével.” Prohászka egyébként Rétvári frakcióvezetője, Harrach Péter szerint nem volt antiszemita, Rétvári pedig Horthyt is megpróbálta kimosdatni a népirtásban való bűnrészességből. 

Rétvári levele tehát csupán egy újabb epizód ebben a hatalmi önkénytől, nácimosdatástól, kettős mércétől és rátarti ostobaságtól roskadozó  történetben.

Képek: magyarhirlap.hu, mek.oszk.hu


UPDATE: az IKSZ fokozza az antifasiszta éberséget. Megírom.
Itt az új poszt.

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42