A titkos névsor

Az SZTE EHÖK elnöki posztjára minden évben pályázati úton lehet jelentkezni.  Változók a kihívások, hiszen a magyar felsőoktatás nem egy statikus rendszer. Szerettük volna megtudni, hogy az SZTE hallgatói ökormányzatának csúcsvezetői tisztségére pályázók milyen feladatokat láttak/látnak maguk előtt, ezért adatigénylést adtunk be. Nem meglepő módon jókora titokba botlottunk. 

Kiezmiez?

 Az elnöki posztra pályázó személy alkalmasságáról a Választmány dönt. Ez utóbbi a kari hallgatói önkormányzatok delegáltjaiból áll és sajnos méltatlanul mellőzött témaként sosem kerül elő, hogy a választott képviselők kiket, miért találtak alkalmasnak vagy hajítottak ki. Az elnöki poszt betöltésének – a tavalyi szabálymódosítás óta – nem feltétele az aktív hallgatói státusz, ami valószínűleg annak tudható be, hogy ez a végtelenségig centralizált rendszer egy egész ember kíván. Hol van itt idő a tanulmányokra, amikor valaki a hallgatókért él. A választás gördülékenysége érdekében minden rizikós gát ki van iktatva a rendszerből, hiszen a fontosabb befolyásos pozíciókba maga az elnök jelöli megfelelő embert. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakra már a 2011-es MAB akkreditációs jelentés is kitért.

„Nem szerencsés ugyanakkor az a gyakorlat, amely a kari hallgatói önkormányzati elnökök tekintetében az SZTE EHÖK elnökének ad jelölési jogot. A hallgatók önkormányzatiságának alapelve feltételezi, hogy a kari hallgatói önkormányzatok képviselıi alkalmasak és jogosultak a tisztségviselők jelölési, önjelölési folyamatának lebonyolítására.”

Cseng a fülünkben a híres mondás: „a mozgalom Veled van, a mozgalom Te vagy..” Persze, de ne akarj túl sokat… A szegedi hallgatói önkormányzat működési kereteinek homályosságából adódóan egy kívülálló rendkívül nehezen tudja megállapítani, hogy milyen feladatok hárulnak pontosan egy adott szintre (kari, ill. EHÖK), kinek milyen ügyekben van feladata vagy egyátalán felhatalmazása! Magát az pályázat tényét sem verték nagy dobra: az alapszabályban említett holnapon való közzététel elmaradt, csak egy 4×4 centis apróhirdetésre futotta az alig olvasott SZTE-REO nevű negyedévente megjelenő egyetemi lapban. 

Titokban ígérünk

A már-már tradícionális személyi állandóság okán kíváncsiak lettünk, hogy a ködbe burkolózó hegycsúcson ugyan milyen kemény kihívások és versenyhelyzetek vannak, ki, hogyan képzeli el a jövőt, hogyan értékeli az általa elvégzett munkát. Képet szerettünk volna kapni, hogy a HÖK tisztségviselők sztratoszférája milyen mocsok nehéz döntési helyzetbe kerül minden szeptember táján, milyen problémák és tervek mentén alakul a merretovább.
Ennek érdekében a KiMitTud portálon adatigénylést adtunk be az EHÖK felé, amelyben szerettük volna megismerni a pályázók anyagait 2007-ig visszamenőleg.

Első körben arra hivatkozva utasították el, hogy nem rendelkeznek a kérdéses személyek engedélyével a közlésére vonakozóan. Török Márk jelenlegi és ha minden igaz jövőbeli EHÖK elnök esetében biztosan nem kellett volna messzire szaladni, de hát ilyen ez a bürokrácia, nehéz megfordulni a székkel és átkurjantani a másik asztalhoz. Megpróbáltunk a kisebb ellenállás irányába törekvés jegyében listát kérni a pályázókról, de végül az EHÖK Felügyelő Bizottságának elnöke ezt is megtagadta, személyiségi jogokra hivatkozva. 

„Egyeztetve az irodával, valamint az SZTE Jogsegélyszolgálatával ezúton tájékoztatjuk, hogy nem tudjuk kérésének megfelelően kiadni a kért adatokat, tekintettel arra, hogy azok személyes adatnak minősülnek, így harmadik fél számára nem kiadhatóak.”

Török Márk EHÖK elnök – TITKOS

A meccs pillanatnyi állása szerint azt sem tudhatjuk hivatalosan, hogy a jelenlegi, vélhetően újabb egy évre megválasztott elnök indult-e pályázóként az elmúlt években. A korábban sosem nevesített konkurens jelöltek pedig szintén nem tartoznak a nyilvánosságra. A poszt közzétételéig személyes megkeresésünkre Török Márk nem reagált, ellentétben például Zaránd Péter újdonsült ELTE EHÖK Elnökkel, aki a teljes pályázati anyagát nyilvánossá tette.  Úgy véljük, a pályázók névsora, valamint legalább a győztes pályázatok anyaga közérdekből nyilvános adatnak minősíthetők, és ennek érdekében jogi útra fogjuk terelni az adatigénylést.