Eltűnt a miniszter névtáblája, Kubatov-rezidencia az anyós nevén – Heti lapszemle

G7: Fejlemények a Bártfai-Mager-közeli cégtemető ügyében

Múlt csütörtökön eltűnt az Orbán-kormány új miniszterének neve egy rózsadombi lakópark kaputelefonjáról. Kora délután a Bártfai-Mager felirat még szerepelt a listán, négy órával később azonban már nem volt ott. Mindez pont aznap történt, amikor megjelent a cikk egy több száz cégből álló hálózatról, melynek egyik központja Bártfai-Mager Andrea lakásán működött. A leendő miniszter ingatlanjába, amely az elején említett kapucsengős lakóparktól másfél kilométerre fekszik, mintegy hatvan vállalkozás volt bejegyezve. Szinte az összes Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött. A Balogh által irányított cégbirodalom több száz millió forinttal károsította meg az államot, az oda bejegyzett vállalkozások többsége zavaros körülmények között megszűnt vagy elköltözött. A költöző társaságok között volt olyan, amely pont abban a szintén rózsadombi lakóparkban kötött ki, ahonnan Bártfai-Mager neve eltűnt a kapucsengőről. Bártfai-Mager és Balogh Sándor közös fiának tulajdonában lévő Globofood Kft. tavaly év végén 189 millió forintos hitelszerződést írt alá a B3 Takarékkal.

HVG: Üzemcsarnokszerű Kubatov-fészek Soroksáron

Erődnek is elmenne az a XXIII. kerületi, műhelyből, garázsból és több lakásos családi házból álló komplexum, amelybe nemrég költözött Soroksár fejlődő, felkapott részén a Fidesz pártigazgatója-alelnöke. Az ingatlan nemhogy nincs Kubatov Gábor nevén, de mivel felesége 80 éves édesanyja nevére került, a családtagok vagyonbevallásában sem kell szerepelnie. Kubatov január végén leadott vagyonbevallása szerint csak egy Volkswagen Jettával és 600 ezer forinttal gyarapodott az előző évhez képest.

24: Kamuszerződések a ceglédi kórháznál

Nemcsak a munkaügyi felügyelet vizsgálódik, hanem már az adóhatóság bűnügyi igazgatósága is nyomoz a ceglédi kórházat kiszolgáló, betegszállítással foglalkozó cég erősen törvénysértésgyanús ügyében. A kórház főigazgatójának, Pusztai Dezsőnek a volt cégénél, a Sanamed Nonprofit Kft.-nél (amelyet azóta is ellát zsíros megbízásokkal a kórház, hogy Pusztai a papírok szerint kiszállt a vállalkozásból) zsebbe fizettek sok dolgozót, kamuszerződéssel igyekeztek leplezni a többletmunkát. A NAV bűnügyi igazgatósága költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A nyomozást egyesítették egy másik, még 2017-ben indult, szintén a szóban forgó betegszállító céget érintő büntetőüggyel. A betegszállítóknak kétfajta szerződésük volt a Sanameddel: egy, amely arról szól, hogy a minimálbér vagy annál nem sokkal magasabb bér ellenében végzik a betegszállítási feladatukat, és egy másik, amely szerint erre ráhúzva havonta még hat napot, vagyis hetente átlagosan másfél napot végzik ugyanezt a feladatot, önkéntes segítőként, ingyen.

Népszava: Naffát senki sem vállalja

Kölcsönösen cáfolja egymást az Országgyűlés sajtóirodája és a Külgazdasági és Külügyminisztérium arról, hogy pontosan ki adott meghívót Zaid Naffának, Jordánia tiszteletbeli konzuljának a Parlamentbe. Naffát a Terrorelhárítási Központ 2016-ban kockázatosnak minősítette, s ezért nem kaphatott magyar állampolgárságot. Ennek ellenére már a keddig alakuló ülésre is kapott Naffa meghívót, majd a Népszava munkatársa lefotózta, amint Orbán Viktor csütörtöki eskütételét is a karzatról hallgatta az üzletember. A Népszava korábban megkereste az Országgyűlés sajtóirodáját, ahol akkor azt a tájékoztatást kapta, Zaid Naffa a diplomáciai testület tagjaként a Külgazdasági és Külügyminisztérium meghívására, Jordánia képviseletében vett részt az alakuló ülésen. A KKM-ben viszont közölték, hogy a meghívotti körről az Országgyűlés döntött, a KKM pedig csak kézbesítette a meghívókat a diplomáciai testület részére. Amikor a tisztelt ház sajtóirodájánál visszakérdeztek, hogy az „Országgyűlés” nevében ki döntött a meghívottak személyéről, akkor már nem válaszoltak.

Napi: Egy százalékot sem tesz hozzá Magyarország az uniós GDP-hez

Az EU által termelt GDP 2017-ben elérte a 15300 milliárd eurót, aminek több mint a felét mindössze három tagállamnak, Németországnak, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak köszönhet. A német hozzájárulás önmagában 3300 milliárd eurót jelentett, azaz több mint ötödét az összeurópai teljesítménynek. Magyarország mindössze az uniós GDP 0,8 százalékát állítja elő, ezzel pedig épphogy megelőzzük Szlovákiát, viszont Görögország és Románia is előttünk található. 2016-hoz képest hiába emelkedett 113-ról 123 milliárd euróra a magyar GDP, a magyar hozzáadott érték mértéke – mivel ezen időszak alatt az EU is erősödni tudott – ugyanannyi maradt.