1984-ben még elég volt, hogy egy miniszter élőben hallja Rákoshegyen a zajt, amit a környékbelieknek kell elszenvednie a szabálytalanul felépített ferihegyi 2-es kifutópálya miatt: azonnal megtiltották, hogy erre szálljanak fel a repülők. Amióta viszont 2004-ben elindult a Budapest Airport privatizációja, a repülőtér érdeke mindent felülír: újra megnyitották a repülők előtt a lezárt útvonalat, a sokszorosára nőtt forgalmat a város fölé terelték, több ezer ember életét téve pokollá. A tiltakozás nem segít, és a jogszabályi hézagokat, szabályozási anomáliákat és a hatóságok trehány, adott esetben tételes szabályokat is sértő működését kihasználva a repülőtér üzemeltetője rendre nyertesen kerül ki a működését korlátok közé szorítani próbáló eljárásokból. >> Kattints a teljes cikkért >>
Miként néznek most Brüsszelben Budapestre? Milyen mozgások vannak az európai intézményekben Magyarországgal kapcsolatban? Hogyan szenvedi el Magyarország a kétsebességes Európa koncepciót? Ezekről és az orosz agresszióval szembeni közös külpolitikáról, valamint a Szíjjártó-féle külpolitikáról is beszélgettünk Meszerics Tamással az LMP EP-képviselőjével, az Európai Zöldek külpolitikusával. >> Kattints a teljes cikkért >>
Újra és újra nekiállt érvényesíteni a követelését egy felmondott hitelszerződéssel kapcsolatban a bank, annak ellenére, hogy az adóssal azon vitatkoztak, hogy kinek van követelése kivel szemben, és az pontosan mekkora összeg is, ami miatt a Gödöllői Járásbíróság úgy döntött, hogy a per lezárultáig a végrehajtást felfüggeszti. >> Kattints a teljes cikkért >>
Kft.-vé lép elő a Pesti Srácok lapigazgatója, a kommunista rezsim belügyi tudósítója, Stefka István korábbi bt-je, a Dr. Sziget. Az 56-os tematikájú sörözőt üzemeltető Dr Sziget jelenlegi feles tulajdonosa (kültagja), a PS-főszerkesztő Huth Gergely érdekeltségében álló Gerilla Press Kft. végrehajtás alatt áll, a végrehajtást Mikuska Zoltán, Tarsoly Csaba Quaestor-vezér egykori titkára kérte. >> Kattints a teljes cikkért >>
A váci buszpályaudvaron 16 kandelábert cseréltek ki tavaly. Az egyik önkormányzati képviselő kikérte a vonatkozó szerződést, de a Volánbusz Zrt. üzleti titokra és nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozással megtagadta az adatigénylés megválaszolását. Az ügyben június 22-én lesz a hatodik bírósági tárgyalás. >> Kattints a teljes cikkért >>
Nagyjából egy évvel ezelőtt, a VS széthullása után csak halvány elképzeléseim voltak, hogy mihez fogok kezdeni. Nem voltam nagy bajban, többen nálam ezerszer rosszabb helyzetbe kerültek akkor. Nem voltak anyagi problémáim, a barátaim mellettem voltak, volt hol aludnom, élnem. Munkám viszont nem volt. Nem előzmények nélkül, de egy hónapon belül viszont pont azok az emberek kerestek meg, vagy olyan szervezetekkel kezdtem el együtt dolgozni, akikről a tegnap elfogadott törvény lényegében azt állítja, hogy idegen érdekeket szolgálnak. Ezek a szervezetek a következők: Transparency International Hungary, Mérték Médiaelemző Műhely, Független Médiaközpont, K-Monitor, CEU, a lapok közül pedig a munkahelyem, az Átlátszó és pár cikk erejéig a Magyar Narancs. Nagyon hálás vagyok nekik. >> Kattints a teljes cikkért >>
Nem tudták bizonyítani, hogy ki, mikor és miért ölt meg még 2010-ben egy budapesti férfit, ezért a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét és a vádlottakkal szemben csupán lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el – közölte az Átlátszóval egy nem mindennapi ügy fejleményeit Kertész Gusztáv, az elsőrendű vádlott, M. Gergely ügyvédje. >> Kattints a teljes cikkért >>
Alig egy hónap telt el azóta, hogy a frissen beiktatott francia köztársasági elnököt nyílt levélben figyelmeztette 23 francia szerkesztőség: nem szólhat bele a sajtó munkájába. Ezúttal a kormánynak üzen a gall média, mert néhány nap alatt több aggasztó incidens is történt az amúgy általában „hibátlannak” minősített hatalomátvétel margóján. >> Kattints a teljes cikkért >>
Bodoky (Biberauer) Richárd református lelkész (1908-1996) a családja történetéről írt művét dokumentumregényként határozza meg a kiadója, amely a reformáció emlékév keretében tavaly ismét megjelentette a magánkiadásban már korábban is hozzáférhető művet. A lábjegyzetektől nyüzsgő családregény, amelyben dramatizált, rekonstruált jelenetek, kisebb párbeszédek is vannak, a non fiction novel és a történettudományi szakmű között van félúton. Vagy akár a faction – vagyis faktumot és fikciót keverő tényfantázia – határeseteként is definiálható. Nem abban az értelemben, hogy kitalált, illetve fiktív dolgok lennének benne. De az évtizedes, kiterjedt levéltári kutatáson alapuló szubjektív családkrónikát író szerző akaratlanul is a képzelőereje, beleérző képessége által tölti ki a történetben lévő réseket. A narráció, az élettörténetek regénytípusú leírása ezt óhatatlanul megköveteli. >> Kattints a teljes cikkért >>
A kormány 2014-ben aláírta ugyan az Európa Tanács áldozatvédő dokumentumát, az Isztambuli Egyezményt, ám törvénybe iktatni három éve nem hajlandó. Február elsején Vas Imre fideszes képviselő még úgy nyilatkozott, hogy „a Fidesz támogatja az Isztambuli Egyezmény kihirdetését”, most viszont már olyan egyezményellenes nézeteket hoz fel kifogásként a kormány, amelyek az elmúlt években fel sem merültek, és amelyeket zömében a hozzá közel álló civil szervezetekkel íratott meg. >> Kattints a teljes cikkért >>
Érdekek és a politikai tehetetlenségi erő szövevényes hálója köti össze a Galambfalván élő magyarok és a falu melletti telepen élő romák közösségét. A galambfalvi roma közösség kétharmada óvodás- vagy iskoláskorú gyermek, gyakran maguk a szülők is 14-15 évesek. Az egészségtelen életkörülményeknek, iskolázatlanságnak és munkanélküliségnek 10-20 éven belül beláthatatlan következményei lesznek. A galambfalvi kérdés egyben Székelyföld sürgető problémája: hogyan vonjuk be a roma közösséget? >> Kattints a teljes cikkért >>
A Magyar Közlöny ismét tartogatott valami egészen abszurdat: a kormány rendeletben jelölte ki az emberminisztert a menekültügyi eljárásban a menedékkérő által hivatkozott “keresztényüldöztetési ok” vizsgálatára. Az még csak hagyján, hogy ez mennyire hülyén hangzik, az csak a közigazgatási működés általános velejárója lenne. Sokkal kevésbé vicces viszont azt találgatni, hogy miért lehetett rá szükség. >> Kattints a teljes cikkért >>
Az Európai Ügyészségtől úgy fél a Fidesz, mint az ördög a szenteltvíztől. Nem véletlenül, mert sokkal biztonságosabb nekik amíg Polt Péter falaz. Ez lenne az első európai intézmény, amely komoly eszközökkel rendelkezne a visszaélések felderítésében. Inkább lemondana Magyarország kormánya ez eurómilliárdokról, csak nehogy kiderüljön, hogy a pénzek harmada korrupciós csatornákon folyik el? >> Kattints a teljes cikkért >>
A Mérték és a Publicus Intézet elkészítette az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legfontosabb magyar hírforrásokban egészen más optikában jelent meg. A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt. >> Kattints a teljes cikkért >>
A Kreml Európa-, EU- és NATO-ellenes destruktív befolyása aggasztó méretet öltött a krími háború 2014-es kitörése óta. Az amerikai és a francia választásokba történt orosz beavatkozási kísérletek nyilvánvalóvá tették, hogy a Kreml nem csupán az európai elit, a nyugati gazdasági és katonai szövetségek aláásására törekszik, hanem a számára kedvező politikai erőket próbálja hatalomra (vagy legalább a hatalom közelébe) juttatni, az „információs hadviselés” alkalmazásával. A magyar társadalom relatíve kevésbé védett az információs behatolással szemben, hiszen a nyugati integráció a „hamis biztonság” illúzióját hozta el. Eközben Moszkva a kétezres évek elejétől folyamatosan és céltudatosan fejleszti Oroszország határain túli dezinformációs, cyber-hadviselési és politikai manipulációs képességeit a „színes forradalmak” megakadályozására a „közel külföldön”, így például Ukrajnában és Grúziában. >> Kattints a teljes cikkért >>
A Heti Mutyimondó hírlevél következő száma 2017. június 26-án jelenik meg.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
