Ha lettek volna kétségeik, hogy Matolcsy György környezetében a közpénz könnyen és gyorsan elveszti közpénzjellegét, hamar elolszlik a Magyar Narancs eheti tényfeltárása nyomán. A sztori lényege, hogy Matolcsy ismerősei minimális tőkével bt-ket alapítottak, melyek néha közbeszerzések révén, néha más úton-módon több tízmilliós bevételeket produkálnak, nagyon komoly nyereségrátával. A nyereség a cégekben marad, majd fillérekért Matolcsy György rokonságához kerülnek, bennük súlyos, közpénzből származó milliókkal.
A lap által bemutatott két cég még az első Orbán-kormány alatt alakult, és ekkor is kezdett meggazdagodni, nem utolsó sorban olyan megbízásokból, amiket a Matolcsy által vezetett gazdasági tárcától kaptak. Az egyik cég például, az Euroturism Kutató és Tanácsadó Bt. 2001-2002-ben 107.5 milliós árbevétel mellett 80,5 milliós üzemi eredményt és 64,1 milliós adózott eredményt produkált. Ez a 100 ezer forinttal alapított cég 2005-ben 100 ezer forintért került Matolcsy Gyöngyi, és egy-két áttételen keresztül Matolcsy Ádám György kezébe.
A cégben ekkor 37,1 millió forint állt értékpapírban, 10,5 millió készpénzben. Százezerért elég jó üzlet 50 millió, közpénzjellegét elvesztett forintot venni.
Hasonló az Ú-T Eurocon története is. A Narancs bemutatja a strómanokat is, akik a filléres, de hatalmas eredményeket elérő bt-ket működtették, majd adták el fillérekért Matolcsy rokonságának. A cégek egyébként a Fidesz pártalapítványától is kaptak komoly összegeket, ami szintén közpénzből gazdálkodott a szűkös ellenzéki években.
Havi bruttó 2,3 millió forintért ügyködik az édesapjáról elnevezett tudásközpont élén Antall Péter, aki azzal került reflektorfénybe, hogy elbocsátotta jogász kollégáját, mert az kiállt egy munkatársuk mellett, aki lájkolni mert az olimpiarendezésről szóló kezdeményezés Facebook-oldalát.
Az Antall József Tudásközpont Alaptvány évente hatszázmillió forint állami támogatásból gazdálkodik – derül ki a nyomtatott HVG írásából. Az alapítvány gazdálkodásáról mindenesetre sokat nem lehet megtudni, nyolc év alatt ugyanis csak kétszer adtak le eredménykimutatást, miközben 2012 óta már több mint kétmilliárd forint állami támogatásban részesültek.
2010 és 2015 között 47 milliárdny forintnyi osztalékot vettek i cégeikből az M5-ös és M6-os autópályákat koncesszióban üzemeltető cégek – írja a Figyelő, és felveti, hogy a drága konstrukció és már-már extraprofiti magasságokba szálló nyereség miatt ezeknél a cégeknél lenne értelme igazán a különadónak, hogy az állam legalább valamennyit visszaszedjen tőlük.
Márpedig ha a tulajdonosváltáson átesett, kormányközelbe forduló Figyelő veti fel a különadó lejetőségét, az akár a kormány döntésének előkészítését is jelentheti. A lap kérdésére a gazdasági tárcánál elmondták, hogy meg akarják oldani a problémát, és nem tettek le arról, hogy megvásárolják a koncessziós cégeket, csakhogy az nagyon drága lenne.
Az állami autópályakezelő ugyanakkor már 2005-ben bevásárolta magát 40 százalék erejéig az M5-öst működtető AKA Zrt.be, így nyilván az állami cég is részesült a hat év alatt a tulajdonosoknak kifizetett 30 milliárdos osztalékból. A lap cikke szerint egyébként 2015-ben 110 milliárdott költött az állam koncessziókra, miközben a teljes útdíjbevétel 215 milliárd volt.
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
