Heti Mutyimondó: Habony, a csókosok és az Orbán–Simicska háború

Miért költ százmilliókat egy belvárosi műemlék házra az önkormányzat? Hogyan lehet a törvények szerint mutyizni a magyar közbeszerzésekkel? És kitört-e már az Orbán–Simicska háború, vagy ez még csak az előjáték? A hét négy legfontosabb mutyista kérdése. Mong Attila lapszemléje.

*****

 

1. Kitör-e az Orbán–Simicska háború?

Elérkezett az a pillanat Simicska Lajos életében, amit még legdurvább álmaiban sem mert volna soha elképzelni. Ugyanazon a héten ledrónozta őt Vágó Gábor és háborúnak látszó akciót indított ellene Orbán Viktor. Kezdődött azzal, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter olyan hatékonysági vizsgálat bevezetéséről beszélt az állami vállalatoknál, amelynek a Népszabadság szerint egyenesen az a célja, hogy kiszorítsák az oligarchákat, különösen Simicska és Nyerges érdekeltségeit az állami cégekből. Aztán a Cink értesülései szerint a fejlesztési miniszter egy körlevélben leállított minden szerződéskötést több mint száz állami tulajdonban lévő cégnél. Az Index értesülései szerint egyébként a levelet két hete küldték ki, és kifejezetten Orbán kérésére keményített be a miniszter, és a lap úgy értékelte az eseményeket, hogy a forradalom most már felfalja a saját gyermekeit. A hét pedig azzal zárult, hogy a 444 birtokába került egy törvénytervezet, amelynek alapján 15 százalékos különadót vetnének ki az összes útépítő cégre, feltéve, ha 2007 óta valamelyik közbeszerzési pályázaton 100 millió forint feletti összeget nyert. A sarc a Fidesz-közeli cégbirodalmakra is súlyos csapást jelentene, hiszen a sztrádaépítéstől kezdve a kisebb utak felújításáig rengeteg beruházás tartozik ide. A tervezet szerint az adó régi fideszes szokás szerint utólagos lenne, és a kormány ebből finanszírozná a legújabb uniós büntetést, miközben az egyáltalán nem a cégeknek, hanem az államnak róható fel. Az Indexnek azonban kormányzati körökből tagadták a törvénytervezet létét. A Magyar Nemzetnek pedig azt mondta a Kormányzati Információs Központ, hogy nem lesz különadó, de a szabálytalanul kiírt pályázatok miatt lehet, hogy nem a pályázatot kiíró magyar állam, hanem a pályázó cégek fizetnék a bírságot.

 

2. Hogyan lehet törvényesen mutyizni a közbeszerzésekkel?

Az Átlátszó a furcsa, épp az értékhatár alatt meghirdetett közbeszerzésekről írt. A cikk szerint a 25 milliós limitet sokféleképpen lehet megközelíteni, a Közbeszerzési Értesítőben három kategóriát is fel lehet fedezni: a 24,9 millió, 24,99 millió és 24 999 999 forintosak csoportját. Egyre többször trükköznek ugyanis úgy az állami pályázatokon, hogy a 25 milliós határnál csupán 1 (egy) forinttal kevesebbet írnak a becsült összeg rovatba, ami lehetőséget kínál amolyan könnyített pályáztatásra. A törvény szerint ilyenkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehet indítani, ami rengeteg visszaélésre ad alkalmat. A kreatív közbeszerzések témájával az Átlátszó megint bekerült az RTL Híradóba is. Egy másik trükk a jó öreg túlárazás. A Nyugat.hu szúrta ki, hogy Szombathelyen érdekes módon sokkal többe kerülnek azok a napelemek, amiket az államnak szállítanak egyesek. A városban több közintézmény tetejére is szereltek napelemeket. A lap kiderítette, hogy a Levéltár tetején lévő szerkezetért 14 milliót fizetett az önkormányzat. Az újságíró ezután mint magánember egy ugyanilyen teljesítményű napelem megvételére és felszerelésére kért árajánlatot, a cikk szerint neki nettó 3,7 millióért megcsinálnák ugyanazt.

 

A nap legfontosabb korrupciós hírei immár rádión is. Hallgasd az Átlátszó Rádiót.

 

3. Mit kaptak a héten a csókosok?

Habony Árpád egy gyönyörű műemlék házat, Várhegyi Attila zsíros megrendeléseket, a képviselők szép szolgálati lakást, Orbán lánya pedig éttermet kapott a héten. Nézzük részletesen. A444.hu szerint csak azért nem építenek be az V. kerületben egy foghíjtelket, hogy Habony Árpád be tudjon hajtani a garázsába. A Magyar Narancs fedezte fel korábban, hogy Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója és az V. kerületi alpolgármester is azonos címen használnak önkormányzati tulajdonú lakásokat. Az Együtt-PM szerint százmillió forintot is érhet a garázs miatt beépítetlenül hagyott telek, ráadásul a párt szerint 2007-ben 110 millióért újította fel a belvárosi műemlék házat az V. kerületi önkormányzat, 2013-ban pedig 107 millióért szigeteltette. A Blikk cikke szerint összesen mintegy 150 millió forintot költ az állam az országgyűlési képviselők lakhatására évente, és furcsa módon a piaci árhoz képest méregdrágán sikerült ezeket a lakásokat megszerezni. Átlagosan 120-180 ezer forintokért bérelnek nekik olyan budapesti lakásokat, amelyek nem lehetnek nagyobbak 50 négyzetméternél. Havi 186 ezer forintért bérel lakást például a VI. kerület nem túl felkapott részén, az Eötvös utcában az egyik parlamenti képviselőnek az Országgyűlési Hivatal. Ez egyébként a törvényben meghatározott legnagyobb összeg, amiért lakást bérelhet az állam az országgyűlési képviselőknek. A 444 írta meg, hogy tízmilliókat kapott tanácsadásért a Fidesz volt pártigazgatója a közmédiától, ahonnan állandó sírás hallatszik, hogy nincsen elég pénz műsorokra. Várhegyi Attila egykori szolnoki polgármester, a Fidesz volt választmányi elnöke, volt államtitkár, a közpénzek igazi jó gazdája. A közéletből akkor távozott, amikor 2002 őszén elítélték folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Jogerősen felfüggesztett egyéves börtönbüntetést kapott. A vád szerint az Orbán-kormány egykori államtitkára 154 millió forintos kárt okozott Szolnok önkormányzatának. Börtönbe nem kellett mennie, de a képviselőségről lemondott. Párt-, majd kampányigazgató lett a Fidesznél, a 2006-os vereség után távozott. Az Átlátszó blogja a parlament honlapjára frissen feltöltött szerződéslistából szemezget, amely megmutatja, hogy milyen szolgáltatásokra, milyen „csókos” cégekkel szerződött a Fidesz-frakció. Orbán Ráhel sem maradt jutalom nélkül a héten: egy trendi, csókosok által fenntartott étterem szolgáltatásait élvezhette.

 

4. Mit ér a magántulajdon joga a NER-ben? (Semmit.)

Lesöpörte a régi trafikosok panaszait az Alkotmánybíróság, és ítéletében nem ismerte el azt a panaszukat, hogy a trafikkoncessziók újrapályáztatásával az állam megsértette a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való szabadságukat. Azt is sérelmezték, hogy vagyoni értékű jogot vontak el tőlük kárpótlás nélkül, azaz kisajátítás áldozatai voltak. A trafikpiac újraosztása után tizenhat egykori dohányboltos fordult az Alkotmánybírósághoz. Az AB nem tartotta megalapozottnak a beadványt, szerintük az új rendszer nem vonta el a tulajdonhoz való jogot, hiszen nem üzleteiket vesztették el, csupán a dohányárusítás jogát. Az persze más kérdés, hogy az üzleteik ezzel tönkrementek.

 

Néhány további fontos olvasnivaló az elmúlt hétről:

 

Százmilliókról feledkezett meg. AMagyar Nemzet arról ír, hogy Simon Gábor MSZP-s politikus ügyére kezd hasonlítani a Párbeszéd Magyarországért politikusának, Sipos Péternek az esete. Siposról kiderült, hogy éveken keresztül „elfelejtette” feltüntetni vagyonnyilatkozatában több mint félmilliárd forintos követelését. Ráadásul, vélhetően egy adóvizsgálat miatt, több százmilliós vagyonát szinte teljes egészében gyermekeire íratta.

 

Szélsőségesek hálója. A Jobbik és a közszolgálati médiacég, az MTVA is megtalálható a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom közvetett finanszírozói között. Az MTVA és a Médiatanács is adott megbízásokat annak a cégnek, amelynek tulajdonosa a mozgalomhoz köthető. AzÁtlátszó oknyomozása azt is kiderítette, hogy azok a közpénzből működő civil szervezetek, amelyek szintén a szélsőjobboldali mozgalom támogatói közt vannak, nem tették közzé a pénzügyi beszámolóikat, így arról sincsen információ, hogy ők hogyan működnek.

 

Ki kapott a jóból? A HVG szerint itthon is újraindulhat a MÁV teherfuvarozó cégének eladása után kezdett nyomozás, amely azt firtatta, vajon az osztrák vevő által fizetett sikerdíjból landolt-e valamennyi magyar politikusoknál. Ausztriában ugyanis hat év után mégis lesz per az ügyből.

 

NAV-os bosszú. Az Index birtokába került belső adóhatósági körlevél szerint a NAV szándékosan félreértelmezi a 98 százalékos különadóról szóló alkotmánybírósági döntést, és meg is bünteti azokat, akik vissza akarják szerezni a pénzt. Történik ez azután, hogy a strasbourgi bíróság elkaszálta a túlzóan magas végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, és ugyanígy tett a magyar Alkotmánybíróság is.

 

Az olimpia a diktatúrák játéka.Magyarország teljes erőbedobással készül arra, hogy pályázhasson a 2028-as nyári olimpia rendezésére. De legalábbis a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Borkai György nagyon lelkes, és aNapi Gazdaságnak azt nyilatkozta, hogy Budapest akár még versenyképes pályázó is lehet. Pedig a Business Insider gazdasági lap szerint ma már egyetlen demokratikus országban sem veszik be azt a dumát, hogy az olimpia rendezése gazdasági fellendülést hoz.

 

Papcsák vállalkozik. Két év alatt mindössze hatan használták Papcsákék 20 milliós vendégházát Csíkszeredán. Az elmúlt két évben összesen hat vendégéjszakára adták ki a zuglói önkormányzat erdélyi házát, írja az Index. Ha ebben a tempóban megy tovább a csíkszeredai ingatlan hasznosítása, 740 év alatt sem fog megtérülni Papcsák Ferenc polgármester beruházása. Pedig az volt a terv, hogy a beruházás révén megkönnyítik a zuglói diákoknak, tanároknak, tisztviselőknek a kapcsolattartást a testvérvárossal. Az önkormányzat sikersztoriként próbálja eladni az ingatlanvásárlást, pedig a kihasználatlan vendégház felügyeletéért havi 80 ezer forintot fizetnek a csíkszeredai telekszomszédnak.

 

Audi-vizsgálat. Részletes vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottság, hogy megállapítsák, a szabályoknak megfelelő-e a magyar állami támogatás, amelyet az Audi kap győri autógyárának bővítéséhez. A bizottság elsősorban arra kíváncsi, milyen hatással lesz a beruházás a régiós fejlődésre, illetve hogy feltétlenül szükséges-e az állami támogatás ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósuljon Győrben.

 

Az RTL és a nemzetközi befektetők. Már augusztusban be kell fizetnie a reklámadót az RTL Klubnak, ami éves szinten 15 millió euróra rúghat, áll az RTL csoport közleményében. A médiavállalat szerint a reklámadó strukturálisan veszteséges pozícióba kényszeríti a kereskedelmi televíziót, az egyetlen médiavállalkozást Magyarországon, amely a progresszív reklámadó legfelső sávjába tartozik. Az RTL csoport képviselői azt írják, hogy közleményük egyben figyelmeztetés is a magyarországi külföldi befektetők számára, és azt kérik a kormánytól, hogy vizsgálja felül döntését. Szerintük a reklámadó aláaknázza az RTL működését, és veszélybe sodorja a sajtószabadságot Magyarországon.

 

Kartell az ingatlanosoknál és a betonosoknál. Kartellgyanú miatt vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal a két legnagyobb ingatlanközvetítőt, és emiatt helyszíni kutatást is tartottak a Duna House és az Otthon Centrum irodáiban. A hivatal a két hálózat tavaly indított közös adatbázisa miatt vizsgálódik. A gyanú az, hogy a két, a piacon jelentős befolyással bíró cég szoros együttműködése alkalmas volt arra, hogy másokat kiszorítson. A GVH-nak hat hónap áll rendelkezésére a vizsgálatra, ez a határidő indokolt esetben újabb hat hónappal meghosszabbítható. A betongyártók esetében már nem kell várni: 2,8 milliárd forintra büntették őket árrögzítés és piacfelosztás miatt.

 

Arab kalandok Budapesten. A Heti Válasz összeállítást közöl az utóbbi időben Magyarországon befektető arab pénzemberekről, miután katari, szaúdi és emírségi elit befektetők több üzletet is kötöttek Magyarországon. A dohai uralkodócsalád például a Balettintézet luxusszállóvá alakításával párhuzamosan a magyar élelmiszeriparba is beszáll.

 

Reklámadó 2.0. A Napi.hu arról ír, hogy Oroszországban már elfogadta azt a jogszabályt a Duma, amely 2015-től megtiltaná a kis műholdas és kábelcsatornáknak, hogy reklámokat terjesszenek. A lap szerint ez kivégezne mindenkit az állami tévéken kívül, amelyek amúgy is a piac domináns szereplői.

 

A pápa és a maffiózók. Kiátkozta a katolikus egyházból a maffiózókat a pápa, erre az olaszországi Larino börtönében kétszáz rosszfiú megtagadta a vasárnapi misén való részvételt. Messzire vezet ez a konfliktus abban az országban, ahol még Szűz Mária körmenete is tiszteleg egy házi őrizetben lévő maffiózó házánál.

 

Lessig-forradalom. Lawrence Lessig jogász aktivista új projektjét mutatja be a 444.hu. Lessig mikrofinanszírozók révén akar összegyűjteni annyi pénzt, hogy hatékonyan indíthasson öt embert az amerikai politikai versenyben. Eddig már több mint hétmilliárd dollárt gyűjtött, de kérdés, hogy ki lesz az öt jelölt, akik indulhatnak novemberben az időközi választásokon.

 

New Orleans nem felejt. Tíz év börtönbüntetésre ítélték az egykori New Orleans-i polgármestert, aki ellen különböző korrupciós ügyek miatt zajlottak eljárások. Több százezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el különösebb szívfájdalom nélkül.

 

Minket nem pénzelnek oligarchák, csak akkor leszünk, ha te is fontosnak érzed, hogy dolgozunk. Légy szíves, támogasd az Átlátszót és a Mutyimondót rendszeres, akármilyen kicsi havi adománnyal! Rajtad is múlik!

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére sem, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide! Lájkolj minket a Facebookon is!