Heti Mutyimondó: a norvég király és a lebukott nyugdíjas

A norvég király csak hagyjon bennünket egyedül lopni, de ki csente el a tavalyi Orbán-esküvő egyik VIP-vendégének telefonját, vajon tényleg arabok-e a Párizsi Udvart megvásárló befektetők, és hogyan bukott egy nap alatt 40 milliárdot Lázár? A hét legjei és egyéb rejtélyek. Mong Attila lapszemléje.

A nap legfontosabb korrupciós hírei immár rádión is. Hallgasd az Átlátszó Rádiót!

A hét beszólása: Andy Vajna

Szerinted? – így kérdezett vissza Andy Vajna a Hír24 újságírójának arra a kérdésére, nem összeférhetetlen-e kormánybiztosi pozíciója azzal, hogy az érdekeltségébe tartozó kft. öt kaszinókoncessziót vihet majd. A válasz lényege az volt, hogy a filmipari biztos nem tartja összeférhetetlennek ezt, mert állítása szerint amúgy sem kormánybiztosi pozíciójából él meg. A kormány 2012-ben tiltatta be a játéktermi nyerőgépeket, majd hozott egy törvényt, amely szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni. Most a koncessziók újraosztásának egyik nyertese a Vajna érdekeltségébe tartozó cég lett, a másik pedig a debreceni focicsapat tulajdonosának vállalkozása. Vajna öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinót üzemeltethet, a Loki-tulajok két vidékit kapnak. Az új játékkaszinók évente közel 4 milliárd forint koncessziós díjbevételt és mintegy 1 milliárd forint általános forgalmi adó bevételt fizetnek a költségvetésnek, de az igazi nagy pénzeket a koncesszió tulajdonosai szakítják, és nyilván nem marad el a hála sem a politikának. Elvileg persze csak megbízható hátterű cégek rúghattak labdába a kaszinókoncessziók elnyerésekor, és offshore cégeknek esélyük sem volt, de ha Andy Vajna érdekeltségéről van szó, akkor nem baj, hogy a tulajdonosi lánc előbb Luxemburgban, aztán a Holland Antillákon ér véget. A Népszabadság írt arról, hogy Vajna kaszinókoncessziókat elnyerő cégének épp a győzelemre változtak meg a tulajdonosai. A kormány filmügyi biztosa, Andy Vajna érdekkörébe sorolt vállalkozás mögött egy luxemburgi társaság áll, amely az év eleje óta átalakította tulajdonosi struktúráját. Ezzel viszont cseppet sem vált átláthatóbbá a cég, tulajdonosai továbbra sem lelhetők fel egyértelműen. A társaságban februárban két, a Holland Antillákon bejegyzett cég szerzett részesedést, amelyek háttere az offshore-világ jótékony homályába simul bele. Közben lemondott a Szerencsejáték Szövetség elnöke. Ezzel tiltakozik a kaszinókoncessziós döntés ellen. Szerinte ezek után a piac kissé beszűkülni látszik, nincs is kit képviselnie, várhatóan megszűnik a Magyar Szerencsejáték Szövetség.

A hét vesztese: Lázár és a 40 milliárd

Körülbelül ennyi viszonylag könnyen elérhető norvég támogatási pénzt bukott Magyarországnak Lázár János, aki arra kérte a norvég királyt, hogy szüntesse be a magyar civil szervezetek támogatását, mert a pénzt szerinte egy olyan szervezet osztja, amelyik az LMP-hez van bekötve, és ez a párt tudvalevőleg országos tényező ma a hazában. A norvég király (illetve külügyminisztere) erre pedig azt jelentette be, hogy leállítanak minden Magyarországra irányuló kifizetést, kivéve persze azt, amit Lázár kért, hozzátéve, hogy a magyar politikussal folytatott vitához ennek a bejelentésnek nincsen köze. Lehet, hogy a kettőnek valóban nincs köze egymáshoz, de az időzítés nagyon is árulkodó. A norvégok hivatalos indoka körülbelül az, ami miatt Brüsszel is befagyasztotta a nekünk szánt támogatások folyósítását, vagyis nem tetszik nekik az új, erősen központosított állami támogatáselosztási rendszer, és biztonságban szeretnék tudni a pénzüket. Lázár erre azt kérte, hogy akkor viszont a civil szervezeteknek is állítsák le a kifizetéseket, amit a norvégok nem akarnak, mondván, a civileknek szánt pénzek szerintük jó kezekben vannak annál a szervezetnél, ahol jelenleg. (Disclaimer: az Átlátszó az Asimov Alapítvánnyal való együttműködés keretében támogatásban részesül a Norvég Civil Alaptól.)

A hét pénzkidobói: a TEK, az Educatio és a Fidesz-frakció

Vagyis, akiknek semmi sem drága, ha közpénzről van szó. A HVG.hu tudta meg, hogy miután tavaly februárban a Miniszterelnökség nem járult hozzá ahhoz, hogy a Terrorelhárítási Központ mintegy 730 millió forintért vásároljon többek között új Audikat, most 960 millió forintért vehetnek kocsikat. A TEK egyébként régi kedvence az autós cégeknek: 2011-ben a terrorelhárítók úgy vettek listaár szerinti 15 millió és 40 millió forint közötti értékű Audi Q7-eseket, hogy a rendőrségen akkor új autók beszerzésére a szűkös anyagi helyzetre hivatkozva nemigen költöttek. Akkor Pintér Sándor belügyminiszter például nem engedte azt sem, hogy a vezetők számára új gépkocsikat vegyenek. A TEK autóbeszerzését a kormány részéről azzal indokolták, hogy a luxusjárművek elengedhetetlenek a veszélyes bűnözők elleni harchoz. A Népszabadság egy furcsa számítógépes beszerzésről írt. A lap számításai szerint mintegy 5-10 milliárd forint értékben, több százezer forintos csúcsgépekkel szerelné fel az iskolákat az Educatio Nonprofit Kft., és nem nagyon érthető, miért van szükség az iskolai oktatásban ilyen szuper gépekre. A nyilatkozó szakértők szerint a tervezett beszerzés pazarló, de felmerül a versenykorlátozás lehetősége is a közbeszerzésben, amelyben húszezer asztali PC-t, laptopot és tabletet tendereztetnek meg szokatlanul rövid határidő mellett. A Miniszterelnökség közben milliárdokat költ a homályos jövőkutatás céljaira. A HVG.hu írta meg, hogy nincsenek kutatói ösztöndíjai, nem tudni, hogy mit kutat, alig költ könyvekre és folyóiratokra a Miniszterelnökség milliárdokkal indított intézete, amit a lapnak még felkutatni is nehéz volt. Az Index pedig azt szúrta ki a Közbeszerzési Értesítőből, hogy oldalanként minimum 98 ezer forintért rendelt tanulmányt Giró-Szász András kormányszóvivő egykori cégétől a Fidesz parlamenti frakciója. A Strategopolisnak kettő imázsmonitoring tanulmányt kell elkészítenie a kormánypárt frakciójának összesen 9,8 millió forintért, egyenként max. 50 oldalon.

A hét pofátlan csalói

Rokkantigazolványokkal csalni igazi tirpákság, de létező üzletág Magyarországon, csakúgy, mint postán sikkasztani, de ki hallott már arról, hogy a termálvízből is lehet lopni? Komlón és környékén furcsa módon jelentősen megnőtt az olyan dolgozók száma, akik után egyes cégek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására járó állami támogatást vettek igénybe. A dolog az adóhatóságnak tűnt fel, főleg, hogy a kifizetett állami támogatások összege már elérte a 800 millió forintot, az igazolások közül pedig több mint 600-at ugyanaz az orvos állított ki. A gyanú szerint a szakvéleményekkel csaltak, az állami támogatás valójában nem járt volna, mindez pedig – ha a gyanú bebizonyosodik – csalás. Egy somogyi lap értesülései szerint pedig 30-40 millió forint tűnt el egy kaposvári postáról, a posta vezetése sikkasztásra gyanakszik, belső vizsgálatot indítottak. Hivatalos gyanúsított még nincs. Közben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emeltek a budapesti gyógyfürdők volt vezetője ellen, akit 2007-ben az SZDSZ delegált a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. élére. A cég egyéb ügyeiről az Átlátszó is írt.

A hét rejtélyei: a Párizsi Udvar, az Orbán-esküvő és a kapuvári húsgyár

Rogánék eladták a Párizsi Udvart, avagy lehet, hogy végre kiderült, miért jártak olyan sokat a fideszesek egy időben az arab világba „tárgyalni” az ottani üzleti lehetőségekről, avagy lehet, hogy ezek az arabok úgy arabok, ahogyan én? A Városszíve blog szerint Belváros-Lipótváros közgyűlése zárt ülésen hozott határozatot a Párizsi Udvar eladásáról. A Párizsi Udvar a Ferenciek terén álló műemlék épület, amely üresen áll, az önkormányzat évek óta próbál túladni rajta. A blog szerint a testület zárt ülésén arról hoztak döntést, hogy az épületet egy kalandos hátterű kft. veheti meg, amely az ajánlatában 2,1 milliárd forintot ígért az ingatlanért. A céget idén február végén alapították, két hétig egy Belize-ben bejegyzett cég volt a tulajdonosa, majd két arab nevű magánszemély vette meg, egyiküknek egy budapesti, másikuknak egy szaúd-arábiai címe volt. A szaúdi tulajdonost március végén törölték, így jelenleg csak egy tulajdonosa van a cégnek, ugyancsak egy arab nevű valaki. Titokzatos hátterű külföldiek veszik meg a kapuvári húsgyárat, miután végre eredményes volt az egykori kapuvári húsgyárat működtető két társaság vagyonára kiírt, sorrendben ötödik pályázat. Az érdekesség, hogy egyelőre semmit sem lehet tudni a „boldog” vevőkről. A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. ügyvezetője – tekintettel arra, hogy a pályázóval még nem kötötték meg a szükséges szerződéseket – sem a nyertes kilétéről, sem a vételárról nem kívánt nyilatkozni. Csak annyit árult el, hogy részben külföldi tulajdonú vállalkozásról van szó, amely nem tartozik az ismert húsipari cégek körébe. Hasonlóképpen rejtély, hogy ki lopta el az egyik VIP-vendég telefonját a miniszterelnök lányának esküvőjén még tavaly. Az Origo írt részletesen arról, hogy a magyar rendőrség valóban mindent bevetett, hogy megtalálják az illetőt. Ha igaz, amit az eseményen pincérkedő férfi állít, akkor a rendőrség több törvénytelenséget is elkövetett, és sok szabályt megkerült azért, hogy megtalálják a telefont. A Központi Nyomozó Főügyészségnek hétfőig kell eldöntenie, hogy mit kezdenek azzal a feljelentéssel, amit a férfi tett ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanújával. Azért fordult az ügyészséghez, mert miután tavaly szeptemberben pincérként dolgozott az esküvőn, két hónappal később, novemberben megkereste a Nemzeti Nyomozó Iroda, és tanúként beidézték egy eltűnt telefon miatt. A kihallgatáson DNS-mintát is kértek tőle, amit ő először megtagadott, de miután büntetéssel fenyegették meg, akarata ellenére adott. A férfi azt állítja, nemcsak tőle, hanem az esküvőn dolgozó mind a hatvan embertől DNS-mintát vettek a tanúkénti kihallgatáson.

Mi tuti nem építünk stadiont az 1%-os szja-felajánlásodból, de kinyomozzuk, hova ment a 99 százalék. Köszönjük, ha idén az Átlátszót támogatod!

További érdekességek itthonról és külföldről:

Csodafegyver-e a fordított áfafizetés? A magyar kormány már hosszú ideje egy olyan eszköz bevetésével akarja megoldani a láncolatos áfacsalások problémáját, amit az Európai Unióban csak különleges esetekben engedélyeznek: a fordított áfafizetéssel. Egy év alatt háromszor kérte a magyar kormány Brüsszeltől, hogy egyes mezőgazdasági szektorokban bevezethesse, illetve fenntarthassa a fordított áfafizetést. Az eddigi mérleg egy igen (gabonafélék) és egy nem (sertés ágazat). Április végén aztán megjött a második nem is: a cukorra vonatkozó kérés elutasítása alig burkoltan oktatja ki a kormányt, mit kellene tennie ahelyett, hogy Brüsszelt nyaggatja az áfacsalás elleni atomfegyver bevetésének engedélyezéséért.

Kinyittatnák a zöld dossziét. Áfacsökkentést, új parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és az adóhatóság vezetőinek számon kérését javasolja Vágó Gábor volt LMP-s képviselő a NAV-botrányt elemző jelentésében. A dokumentum szerint a NAV tehetetlen az áfacsalások elleni küzdelemben, a törvénysértéseket ráadásul a láncolatos vizsgálatokat leállító adóhatósági vezetők és az áfacsaló bűnszervezetek közötti érdekegyezések miatt sem lehet megfékezni, ebben pedig a jelentés szerint a NAV-vezetőknek van személyes felelősségük is. A bizottság Vágó Gábor javaslata alapján kinyitná a Horváth András által többször meglobogtatott „zöld dossziét”, és meghallgatná a nyilatkozatoktól eddig elzárkózó NAV-vezetőket is.

Új magyar milliárdos hasít. A Napi.hu egy Győrből induló, a fideszes vezetésű városban nagy építkezési üzleteket bonyolító vállalkozóról ír, akinek cégei egyre több országos közbeszerzést is nyernek.

Kiderülhet, kik döntöttek a trafikokról. A DK jogerősen is megnyerte azt a pert, amit a trafikpályázatokkal kapcsolatban indított. Így a fejlesztési minisztériumnak át kell adnia a pártnak a pályázatokat elbírálók nevét, az összes pályázati bírálati lapot és értékelési jegyzőkönyvet.

Paksi elutasítás. Elutasította az LMP adatigénylését a bíróság első fokon, így egyelőre nem megismerhető a paksi atomerőmű bővítését rögzítő januári magyar–orosz szerződés, illetve az azt megalapozó hatástanulmány, kockázatelemzés. Az LMP fellebbez.

Várva várt válasz. Tavaly októberben nyújtott be az Átlátszó közérdekű adatigénylést Kazincbarcikához arról, mennyibe került az adófizetőknek az a hat buszváró, amelyet a polgármester szomszédainak tulajdonában álló cég kivitelezett. Egy megálló 4,5 millió forintba került, és most kiderült, örülhetünk, hiszen 10 millióval olcsóbb lett a projekt, mint ami az eredeti ajánlatban szerepelt.

Lebukott egy nyugdíjas. Öt lakást és nagy értékű autót vásárolt az a nyugdíjas, akire lecsapott a NAV Tolna megyében, miután a bevallott jövedelme, vagyis lényegében a szerény nyugdíja köszönő viszonyban sem volt a vagyonosodásával. A védekezése az volt, hogy egy korábbi ingatlan eladásából származott az a pénz, amiből fedezni tudta a mintegy 100 millió forintos bevásárlást, de az adóellenőrök nem hittek neki.

Nem átlátható egyenlő törvényszegő. Állami cégek honlapjait vizsgálta meg a Korrupciókutató Központ Budapest a Transparency International Magyarország megbízásából. Az állami cégek átláthatóságának elősegítésére készített kutatásból kiderül, hogy a magántulajdonú tőzsdei cégeknél nagyobb a hajlandóság az átláthatóságra és az integritásra, mint az állami cégeknél.

Nem létező statisztikából cikk. Az Átlátszó szerint nem létező statisztikából írt cikket a Magyar Nemzet. A lap közadatigénylésben kérte ki a Türr István Képző és Kutató Intézettől (TKKI) a mintegy 40 ezer közfoglalkoztatott szintfelmérőn elért eredményeinek országos összesítését, amiből a Magyar Nemzet februárban drámai hangvételű cikket írt. A kormányközeli lap megállapította, hogy a közmunkások lesújtó eredményeket értek el a teszten, és alaptalan a sok sajtó- és ellenzéki kritika, igenis szükség van a képzésükre. A TKKI viszont most azt írta, hogy ők nem is készítettek ilyen statisztikát.

Félmilliós pluszpénz. A Blikk cikke szerint az új parlament egyik legelső törvénymódosító indítványa pont szembemegy a rezsicsökkentés elveivel azzal, hogy a kormányzati tisztséget is betöltő képviselők továbbra is két fizetést vehetnek majd fel. A kormánypártok korábban éppen azt hangoztatták: a dupla fizetések elkerülése érdekében szigorítanak az összeférhetetlenségi szabályokon. A minisztereknek és a kormányfőnek is ez mintegy félmillió forintos havi bruttó fizetésemelést jelent.

Egymilliárd táskában. Az Átlátszó írt arról, hogy nem érdekli a hatóságokat, hogy hogyan osztott vissza mintegy 1 milliárd forintot állami beruházásokból egy férfi, aki maga kezdeményezett perújítást egy korrupciós ügyben. A többszörösen meghosszabbított nyomozás végül lezárult, hiába akarta a férfi elmondani a nyomozó hatóságoknak, kinek szállította le a százmilliókat – az ügyészség nem volt rá kíváncsi, ki sem hallgatta. A bíróság nem tartotta indokoltnak a büntetőügy újraindítását, befejezte az ügyet.

Cameron Orbánt majmolja. Az Ígyírnánk-blog arról ír, hogy nem nagyon igazolják a tények azt, amit a közmédia különböző riportjaiban terjeszt, nevezetesen, hogy a brit kormányfő Orbán Viktor zseniális megoldásait majmolja, és David Cameron valójában lemásolta-e a közmunka magyar modelljét. Az állításból persze semmi sem igaz.

Felesleges telket vett az FKF? A HVG.hu szerint valószínű, hogy egyáltalán nem is volt szüksége a budapesti FKF Zrt.-nek arra a telekre, amelyet nettó 350 millió forintért vásárolt meg 2011-ben, és amelyre további sok tízmilliót költött és még költeni fog. Legalábbis erre utal, hogy a közterület-fenntartó két évig egyáltalán nem használta a kitűzött célra, útszóró só tárolására az ingatlant. A nagy kapkodás oka a fővárosi cégek átszervezése lehetett, néhány hónappal később az FKF vezetése már nem lett volna jogosult megkötni egy hasonló szerződést.

Ukránok kontra arabok. Ukrán és arab befektetők harcolnak két magyar erőműért. A bezárt tiszapalkonyai és borsodi erőmű értékesítésére kiírt hetedik pályázat sikeres volt. Az üzlet szépséghibája, hogy az ukránok 600 milliós vételárával szemben az arab befektetők 1,2 milliárd forintot ajánlottak, ám ez az ajánlat érvénytelen volt. Felülvizsgálatot kértek a miskolci bíróságon.

Firtas a New York Timesban. A nálunk is jól ismert Dmitrij Firtas ügyéről ír az amerikai napilap, főleg arról, hogy hogyan küzd az FBI-nyomozással és a kenőpénzvádakkal szemben. Csak az óvadéka volt 170 millió dollár, amiből lehet következtetni az ügy nagyságára.

Macedóniai politikai korrupció. A Transparency International oldala a macedóniai politikai korrupcióról közölt elemzést. A kormány ott is korrupcióellenes harcot hirdet, csakúgy, mint nálunk, de a valóságban business as nagyon usual.

Civilek tiltakoznak Romániában. Antikorrupciósszervezetek szerint korlátozza a korrupcióellenes fellépést az a nemrégiben elfogadott jogszabály-módosítás, amely szerint a polgármesterek aláírási jogkörrel ruházhatják fel egyes beosztottjaikat, akik ellen viszont a korrupcióellenes különleges ügyészi szervezet nem nyomozhat.

Európai ellenállás. Az EU tagállamai között is vannak olyanok, amelyek a szankcionált orosz közszereplők vagyonát rejthetik. A Bloomberg arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz gázimporttól függő országok mellett – erről a magyar külügyminiszter is nyilatkozott korábban – az olyan európai offshore-paradicsomok is húzódoznak az Oroszországra kiszabott szankciók érvényesítésétől, mint Ciprus, Hollandia vagy Luxemburg.

Kenőcspénz (én kérek elnézést). Egy kínai vesztegetési ügy miatt az Avon kozmetikai óriáscég inkább befizet az amerikai államkasszába 135 millió dollárt, mintsem hogy tovább folytassa a jogi küzdelmet.

A korrupció a legvégső ok. Egy amerikai katonai beszámoló szerint a korrupció Afganisztánban nem csökkent, hanem nőtt a nemzetközi beavatkozás hatására. Az Afganisztánban szolgáló amerikai haderő korábbi vezetője, John Allen szerint a korrupció az, amely minden másnál súlyosabb egzisztenciális és stratégiai fenyegetést jelent az afgánok számára.

Elcsatornázott EU-s pénzek. Bulgáriában európai uniós pénzek elsikkasztása miatt történt újabb vádemelés, két tisztviselő után most a miniszterelnök jobbkeze ellen emeltek vádat. Maria Divizieva egy több százezer eurós EU-s segélyprogramban segített fals jelentéseket tenni.

Antikorrupciós újságíródíj. Megvan a shortlistje a Transparency International által támogatott nemzetközi újságíródíjnak: a BBC Panorama műsorának egyik adása a nemzetközi fejlesztési pénzek körüli korrupciós ügyeket leplezi le. Egy indiai újságíró egy ottani politikus nevében győzködött nagyon is sikeresen bankokat arról, hogy lenne egy kis mosandó pénze, a pénzintézetek pedig készségesen benne voltak a buliban. A brit Channel 4 pedig a nepáli árvaházak és az örökbefogadási biznisz kapcsolatát mutatja be.

Napi Mutyimondó reggelenként a postafiókodban: iratkozz fel Mutyimondó hírlevelünkre!

Címlapkép: Vastagbőr