Committee to Protect Journalists: tíz pont a lakájmédia felszámolásáért a választás után

Néhány nappal a választások előtt éles felhívást tett közzé a nemzetközi Újságírókat Védő Bizottság (CPJ), amiben arra szólítja fel a hazai pártokat: bárki is alakít kormányt, köteleződjön el a sajtószabadság helyreállítása mellett. A közlemény nemcsak általános aggodalmakat fogalmaz meg a magyar médiahelyzettel kapcsolatban, hanem tíz konkrét intézkedést is felsorol, amiket a következő kormánynak haladéktalanul végre kellene hajtania.

A New York-i székhelyű CPJ (Committee to Protect Journalists) egy nemzetközileg elismert szervezet, ami világszerte az újságírók és a sajtószabadság védelmével foglalkozik, jelzései pedig az uniós döntéshozatalt is befolyásolják. Hasonló munkát végez a Riporterek Határok Nélkül vagy a Nemzetközi Sajtóintézet is: ezek azok a szervezetek, amik rendszeresen értékelik az országok médiahelyzetét, és nyomást gyakorolnak a kormányokra a demokratikus feltételek betartása érdekében.

A CPJ folyamatosan ad ki állásfoglalásokat – köztük az Átlátszóról is –, de a mostaninak nem véletlen az időzítése: a szervezet szerint az elmúlt tizenhat évben a magyar média helyzete „súlyos hanyatláson” ment keresztül, a választások kimenetele pedig nemcsak politikai irányváltást jelenthet, hanem azt is meghatározhatja, lesz-e érdemi változás a sajtószabadság terén. A sajtószabadság ugyanis nem másodlagos kérdés: a demokratikus működés alapfeltétele.

Van baj

Magyarországon jelenleg a médiapiac nyolcvan százaléka áll közvetlen vagy közvetett kormányzati kontroll alatt – ilyen központosított médiatérnek nem nagyon van párja az Európai Unióban. A kérdés nem csak az, hogy ki nyer majd április 12-én, hanem az is, hogy hajlandó lesz-e az új kormány érdemben hozzányúlni egy olyan rendszerhez, aminek a működése már nemzetközi szinten is borítja a lécet.

Mong Attila újságíró, a CPJ európai képviselője (és az Átlátszó felügyelőbizottságának tagja) szerint a hazai független újságírók ellenséges környezetben dolgoznak, a hétköznapokat rendszerszintű akadályozás, folyamatos politikai nyomás, támadások és lejárató-kampányok jellemzik. Ezért az általuk összeállított lista teljesítése nélkül aligha lesz lehetséges a szabad sajtó helyreállítása. Íme a tíz pont:

1. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és az orosz mintára megalkotott „külföldi ügynöktörvény” elkaszálása. Ezek célja nem más, mint azoknak a független médiumoknak az önkényes megbélyegzése és ellehetetlenítése, amik külföldi – akár uniós vagy magánszemélyektől származó – támogatásokat is igénybe vesznek.
2. Az újságírók elleni lejáratókampányok leállítása. A lakájmédia rendszeresen bélyegzi árulónak vagy külföldi ügynöknek a kormánykritikus újságírókat, ami nemcsak hitelteleníti őket, hanem a biztonságukat is veszélyezteti.
3. Átlátható vizsgálat az érintettek bevonásával és független igazságszolgáltatási kontroll a Pegasus-botrány kapcsán. A jelenlegi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy igazságügyi miniszteri engedéllyel ellenőrzés nélkül figyeljenek meg hazai újságírókat az izraeli kémszoftverhez hasonló programokkal.
4. A közmédia átalakítása. A szervezet szerint a közmédia mára kormányzati propagandagépezetté vált, ami hamisan és aránytalanul tájékoztat, marginalizálja és lejáratja az ellenzéket. Ezért az intézményi és szerkesztői függetlenség helyreállítását követelik, az erről szóló európai médiaszabályozással összhangban.
5. Az információszabadság helyreállítása. A kormányzati szervek rendre nem válaszolnak, vagy kiüresített válaszokat adnak az újságírók közérdekű adatigényléseire. Van, hogy fizikailag is akadályozzák a hozzáférést, és olykor vesztes perek után sem adják ki az adatokat. A CPJ szerint ez az oknyomozás szisztematikus akadályozása.
6. Az információblokád felszámolása. Az újságírók gyakran nem jutnak be a kormányzati rendezvényekre, tüntetésekre, sajtótájékoztatókra vagy közintézményekbe. Ha úgy adódik, biztonságiakkal dobatják ki őket a helyszínről a politikai kontroll érdekében.
7. Garanciák a jogi nyomásgyakorlással szemben. A szervezet szerint Magyarországon hiányoznak azok a garanciák, amik megvédenék az újságírókat az önkényes sajtóperektől. Emellett a GDPR-szabályokat is visszaélésszerűen alkalmazzák a független médiumokkal szemben.
8. Az elmúlt másfél évtized médiatörvényeinek újratárgyalása, mert azok torzítják a piacot, és kiszorítják a független szereplőket.
9. Az állami hirdetések újraelosztása. A közpénzek túlnyomó része a kormánykedvenc szereplőkhöz és orgánumokhoz kerül, akiket a hatalom gyakorlatilag mesterséges lélegeztetéssel tart életben, miközben kivérezteti a független sajtót.
10. A médiát felügyelő hatóságok, az NMHH és a Médiatanács függetlensége. A szervezet szerint a jelenlegi rendszer szoros politikai kontroll alatt tartja az intézményeket, ami végül a fentiekhez vezet.

Április elején a CPJ nyilatkozatot adott ki a Panyi Szabolcsot ért vádak kapcsán is: felszólította a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul ejtsék az összes kémkedéssel kapcsolatos vádat Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró ellen, és biztosítsák, hogy az újságírók megfélemlítés és bebörtönzéssel való fenyegetés nélkül tudjanak tudósítani a nemzetbiztonsági kérdésekről.

Solti Hanna

Címlapkép: Facebook / Magyar Helsinki Bizottság