Mibe kerül a kerítés, hova lettek a migránsok – kormánypárti képviselőt is faggattunk

Kétszer is megszavaztatta a kormány, hogy mi legyen a határsértőkkel, ehhez képest ebből semmit sem tartat be. Miközben az embercsempészeket is elengedte, akik leginkább felelősek a menekültválságért – most épp Boszniában dolgoznak, messze Magyarországtól. A déli határon jelentősen visszaesett a határsértők száma, mert a szerbek szétverték az embercsempész csoportokat. A horvátok pedig eurómilliókat kapnak határvédelemre, és kerítés, rettegő propaganda nélkül is megoldják, ami a feladatuk. Erről is faggattuk a Fidesz országgyűlési képviselőjét. Videó.

Valóban a kerítés és a folyamatos politikai riogatás jelenti az egyetlen választ az illegális migrációra? A horvát–szerb határhoz mentünk el, Boszniához közel, mert ez a térképen kifejezetten könnyű belépési pontnak tűnik a schengeni-övezet felé. Itt azonban egészen más képet láttunk, mint a magyar–szerb határon: nincs kerítés, nincs látványos határzár, mégsem özönlenek erre a migránsok.

Mi lesz a videóban?

• A migrációs útvonalat nem a menekültek, hanem az embercsempészek alakítják,
• a horvát határon kerítés nélkül is csökkent a határsértések száma,
• a forgalom ma inkább Bosznia felé terelődött, nem a magyar határra,
• szembesítjük azzal Mihálffy Béla kormánypárti képviselőt, hogy a kormány nem tartja be a Nemzeti konzultációban ígérteket,
• a határvédelem nemcsak kerítéssel működhet, hanem rendészeti és jogi eszközökkel is.

Azt mutatjuk meg, hogy a migrációs útvonalakat valójában nem elsősorban a földrajz vagy a fizikai akadályok határozzák meg, hanem az embercsempész-hálózatok. Hiába lenne ez a horvát szakasz rövidebb és egyszerűbb út a Balkán felől, a menekültek mégsem ezt használják, hanem jóval nagyobb kerülővel inkább Bosznia felől próbálnak bejutni az Európai Unióba. Ennek okáról a Nemzetközi Migrációs Szervezet is beszélt: 2023-ban a szerb hatóságok komoly akciókkal szétverték azokat a hálózatokat, amelyek Magyarország felé szervezték az emberek mozgását. Vagyis az útvonal áthelyeződött.

A videóban ezért azt is bemutatjuk, hogy Horvátország hogyan védi a külső schengeni határt kerítés nélkül.

A horvát belügyminisztérium szerint folyamatos járőrözéssel, hőkamerákkal, mozgásérzékelős megfigyeléssel és más technikai eszközökkel figyelik a határt. A számok pedig azt mutatják, hogy a határsértések száma ott is jelentősen visszaesett. Ez azért fontos, mert a magyar kormány évek óta azt a képet erősíti, mintha csak a kerítés és a rendkívüli szigor tudná megvédeni az országot.

Miközben a kormány a migrációra építi a politikai kommunikációját, és korábban a nemzeti konzultációkban azt hangsúlyozta, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, azonosítani kell, és eljárást kell indítani velük szemben, a gyakorlatban ez nem így történik. A határsértőket mindenféle egyéni vizsgálat nélkül egyszerűen visszakísérik Szerbiába. Vagyis nem az valósul meg, amit a kormány korábban politikailag képviselt, és amit a választóknak ígért. Erről faggattuk a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Mihálffy Bélát.

Azt is megmutatjuk, hogy közben a határsértők száma a magyar határnál is jelentősen visszaesett. Míg 2022-ben még több mint százezren próbálkoztak, 2025-re ez tízezer alá csökkent.

Ehhez képest továbbra is azt hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy a migráció óriási fenyegetés, és állandó készültségre van szükség. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb: a migráció valós probléma, de a mozgások változását nem kizárólag a magyar kerítés okozza, hanem regionális rendészeti fellépések, a nemzetközi együttműködés és az embercsempész-hálózatok átrendeződése.

Másik fontos kérdés a pénz. Miközben a magyar kormány eurómilliárdokról beszél a határvédelem kapcsán, a rendőrségtől kikért adatok alapján

az ideiglenes biztonsági határzár működtetése évente nagyjából 3 milliárd forintba kerül

csak azokon a tételeken, amelyeket az ORFK ide sorol. Ebben még nincs benne a kerítésjavítás, a járművek, a rendőrök bére vagy más kapcsolódó költség. Vagyis a teljes rendszer ennél jóval drágább lehet, miközben a tényleges működéséről és eredményességéről sokkal kevesebb szó esik, mint a politikai üzenetekről.

Úgy tűnik, az illegális migráció kezelhető probléma, de nem feltétlenül úgy, ahogy azt a magyar kormány évek óta bemutatja.

A nyugat-balkáni példák azt mutatják, hogy a rendőri fellépés, a technikai megfigyelés és a jogszerű, egyéni eljárások hatékonyabbak lehetnek, mint az állandó propaganda.

Mi pedig azt a kérdést tettük fel: ha a magyarok korábban arra adtak felhatalmazást, hogy az elfogott határsértőkkel szemben legyen azonosítás és eljárás, akkor miért nem ez történik ma Magyarországon?

Segesvári Csaba — Gyurkovics Virág — Józsa Zsolt