A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért külképviseleti menekültügyi eljárások nemzetközi jogokat sérthetnek szakértők szerint. A Magyar Helsinki Bizottság szóvivője szerint elképzelhető, hogy a követségeken csak humanitárius vízumot lehet majd kérni, ami arra szolgál, hogy a kormány kikerülhesse a genfi egyezményt és az uniós jogot.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délelőtt jelentette be, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése után a kormány bezárja a tranzitzónákat. Ezek a zónák a szerb-magyar határ magyar oldalán felállított létesítmények voltak, a korábbi eljárásrend szerint azoknak, akik menekült, vagy oltalmazott státuszért folyamodtak Magyarországon, itt kellett megvárniuk az eljárás végét.
Az őrizeti helyek Magyarország felé zártak voltak, ha pedig valaki a szerb jogszabályokba ütközően Szerbia felé hagyta el őket, az a menedékkérelem automatikus elutasításához vezetett – ez volt az oka annak, hogy sokan nem mentek vissza Szerbiába a tranzitzónából a mostoha körülmények ellenére sem.
Szigorúan őrzött konténertáborok – újságíróként a tranzitzónák bejáratait is nehéz megközelíteni from atlatszo.hu on Vimeo.
Az uniós törvényszék döntése alapján a hatóságoknak meg kell szüntetniük a menedékkérők jogellenes fogva tartását. Ezt a gyakorlatban a kormány úgy oldotta meg, hogy az eddig a tranzitzónákban tartózkodó mintegy 300 embert (legnagyobbrészt gyermekes családok) átszállították a balassagyarmati közösségi szállásra és a vámosszabadi befogadó állomásra.
A változás az ő szempontjukból az, hogy a kérelem elbírálását a börtönszerű tranzitzónáknál sokkal emberségesebb körülmények között várhatják meg. A vámosszabadi befogadó állomás nyitott, ezt a menedékkérők bármikor elhagyhatják, szabadon közlekedhetnek az ország egész területén. A balassagyarmati szállás ún. félig zárt központ, ezt a mostani szabályok szerint délután 2 és 4 között hagyhatják el az emberek, továbbá nem hagyhatják el Nógrád megye területét.
“Nincs rendes étel, orvos, vagy oktatás, csak konténerek”- egy menedékkérő család beszámolója a röszkei tranzitzónáról from atlatszo.hu on Vimeo.
„A menedékkérőknek ez is óriási előrelépés” – mondta az Átlátszónak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság szóvivője. „Nagy részük több mint egy éve, börtönszerű körülmények között volt bezárva, fegyveres őrökkel, sivár konténerházakban. Az új helyeken sokkal jobbak a feltételek, emellett a civil szervezeteknek is több lehetőségük van segítséget nyújtani nekik.”
Zádori Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2017 óta a tranzitzónákba a hatóságok csak kivételes esetekben engedtek be jótékonysági szervezeteket. Annak ellenére, hogy a hivatalos szervek által nyújtott ellátás is elégtelen volt, megnyitásuk óta a strasbourgi bíróság huszonnégyszer kellett emlékeztetnie a magyar kormányt arra, hogy adjon enni a tranzitzónákban tartott embereknek.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a befogadó állomásokra kerülő gyerekek, a most kiszabadult menedékkérők több mint fele, kapnak-e valamilyen oktatást a jövőben. A tranzitzónában nem folyt tisztességes oktatás, és a hét év alatti gyerekekkel csak a szüleik foglalkoztak. Zádori Zsolt szerint ha mások nem, önkéntesek tarthatnak nekik tanfolyamokat a jövőben.
Zádori Zsolt szerint az is előrelépés a menedékkérők számára, hogy a luxembourgi bíróság ítélete alapján végre a menedékkérelmük elbírálását jogszerűen le kell folytatni. „A magyar törvények és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények eddig is is előírták, hogy a valóban veszélyben levő embereket be kell fogadni. Tapasztalataink szerint a bíróságok sokkal inkább ezek szellemében hoznak döntéseket, mint a menekültügyi hatóság. A luxembourgi bíróság voltaképpen arra szólított fel minket, hogy alkalmazzuk a törvényeket, és ne tartsunk fogságban önkényesen, bírói felülvizsgálat lehetősége nélkül, határozatlan időre embereket.”
A jogtalan fogvatartás után előfordulhat, hogy a menedékkérők egy része nem várja majd meg a magyarországi eljárás végét, hanem amint vége a járvány miatti lezárásoknak, valamelyik nyugati országba utazik, hogy újabb menedékkérelmet adjon be. Mivel Magyarországot számos uniós tagállam nem ismeri el biztonságos országnak, ide nem toloncolják vissza a menedékkérőket. Aki tehát eljut valamelyik nyugat-európai célországba, huzamosabb ideig maradhat ott, és komolyabb esélye van arra, hogy védelmet kap.
„A magyar gyakorlat így akarva-akaratlan ösztönzi az irreguláris migrációt, beleértve a határkerítésen való átszökést. Ilyen módon most is sokan jutnak át Magyarországon, valójában a kerítés nem zárja le hermetikusan a határt” – mondta Zádori.
Veréssel, sokkolóval, kutyákkal fogadják a kerítést megmászó menekülteket a déli határon from atlatszo.hu on Vimeo.
Nem egyértelmű még, hogy mi lesz azokkal, akik a jövőben szeretnének menedékkérelmet benyújtani. Az eddigi bejelentések alapján az új menedékkérelmeket csak a külképviseleteken lehet majd beadni, és az elbírálás eredményét az országhatáron kívül kell megvárni. Ez azt jelenti, hogy az elbírálásra váró menedékkérők ellátása már nem a magyar szervekre hárulna, hanem arra az országra, ahol ők épp tartózkodnak, elsősorban Szerbiára. Ez a menedékkérőknek akár pozitív változást is jelenthet, hiszen még egyes szerbiai menekülttáborokban és befogadó állomásokon is jobbak voltak a körülmények a magyar tranzitzónáknál.
A Helsinki Bizottság információi szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a követségeken valójában nem menedékkérelmet, hanem ún. humanitárius vízumot lehet majd kérni. „Egyelőre nem tudjuk, pontosan mit akar a kormány. Csak találgathatunk. Bármilyen nem uniós polgár vízumkérelmét a Belügyminisztérium, a kormány saját hatáskörében ismerheti el vagy tagadhatja meg, és a döntésük jogerősnek számít, bíróságon nem felülvizsgálható, szemben a menedékkérelmekkel. Vagyis akár az összes humanitárius vízum kiadását indoklás nélkül utasíthatja el a kormány. Tekintve, hogy a kormány 2015 óta államcélnak tekinti, hogy ide egyetlen menedékkérő se jöjjön, nem lesz meglepetés, ha így fog történni” – mondta Zádori Zsolt.
Mivel az ország területén már nem lehetne menedékkérelmet benyújtani (legfeljebb azoknak, akik már rendelkeznek valamilyen más, érvényes tartózkodási engedéllyel, például már korábban is itt élő munkavállalók vagy diákok), a követségeken pedig csak humanitárius vízumot lehetne kérni, ezzel gyakorlatilag megszűnne a menedékjog Magyarországon.
Embercsempészek a magyar-szerb határon, menekültsegítők Münchenben from atlatszo.hu on Vimeo.
„Ha ezt a gyakorlatot bevezetnék, az valójában mind a magyar, mind a nemzetközi törvényeknek ellentmondana, beleértve a genfi egyezményt is. Ezek mind elismerik, hogy egy ország területén a külföldi állampolgároknak joguk van menekültstátuszt kérni, amit a menekültügyi hatóságoknak el kell bírálniuk” – mondta Zádori Zsolt.
„Az új szabályozás várhatóan nem jelent majd tartós megoldást, hanem további nemzetközi jogi eljárásokhoz vezethet. Ez inkább zugügyvédi megoldás. A humanitárius vízum ugyanis egy kiegészítő lehetőség a bajban lévők megsegítésére, nem lehet arra használni, hogy a menedékjogot megszüntessék, és a menedékjogi védelmet lehetetlenné tegyék. Nem válthatja ki a tisztességes, itt lefolytatott eljárásokat” – tette hozzá a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Hasonló véleményen vannak a Népszavának nyilatkozó szakértők is. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a napilapnak azt mondta, bár a nemzetközi jogban elfogadott a külképviseleteken beadható menedékkérelem intézménye, a határon a kérelmek befogadását a nemzetközi menedékjogi egyezmények szerint nem nem lehet megtagadni.
Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország (AIM) jogásza azt mondta, az Európai Unió irányelvei kötelezik a tagországokat, hogy biztosítani kell az ország határán a menedékkérelmek beadásának lehetőségét. Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi szervezetének szóvivője pedig hozzátette: a Genfi Egyezmény szerint, ha valakik a magyar határon, vagy az ország területén, tehát nem külképviseleten adják be a menedékkérelmet, akkor a fogadó országnak szállást és ellátást kell biztosítania a kérelmezőnek.
Papíron a tranzitzónák a fenti előírásokat teljesítették, ugyanakkor a bezárásuk után, a nemzetközi jog alapján úgy tűnik, az újonnan érkező menedékkérőket szintén a befogadó állomásokra kéne szállítani. 2015 előtt ez volt egyébként a gyakorlat, de ezt nyilvánvalóan nem szeretné a kormány visszaállítani, annak ellenére sem, hogy tavaly év végén Szerbiában becslések szerint mintegy 3200 menedékkérő lehetett, ami kevesebb, mint 2015 előtt.
Menekültexodus: Salzburgig utaztunk az autópályán menetelőkkel from atlatszo.hu on Vimeo.
Az azonban nem valószínű, hogy az új, külképviseleti megoldás ennek jogszerű alternatívája lenne. „A magyar kormány az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása után pénzbírság kiszabását kockáztatja, ha a jogsértő állapotot egy újabb, de ugyancsak jogsértő megoldásra cseréli le. Naponta súlyos eurómilliókat szabhatnak ki büntetésül, ha nem számolja fel Magyarország a jogsértő gyakorlatot” – fogalmazott Nagy Boldizsár.
Zádori Zsolt valószínűnek tartja, hogy a kormány időhúzásra játszik: ha bevezetik az új rendszert, emiatt szintén kötelezettségszegési eljárás indulhat, de évekig tarthat, amíg az ügyben az uniós bíróság döntést hoz, és ez idő alatt végig érvényben maradhat a jogsértő gyakorlat.
Zubor Zalán
Címlapkép: Játszótér a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Az Átlátszó információi szerint elképzelhető, hogy alaposan megcsonkítják a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya épületét Budapesten a II. kerületi Bem téren....
A Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus, a magyar állam által bevett...
Az elmúlt hónapokban a járvánnyal összefüggésben gyakran vetődtek fel az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos panaszok, sérelmek. Amennyiben egy betegnek az ellátás...
A kézilabdacsarnokot a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra húzzák fel, amit Magyarország és Szlovákia közösen rendez meg. A létesítményt nettó 78,7 milliárd forintért...
