„Hol simogatnád meg a bácsit?” – többször elítélt bűnözőt vettek fel nevelőnek a nagykanizsai javítóintézetbe

A nagykanizsai javítóintézetbe egy lopás és közokirat-hamisítás miatt már többször elítélt bűnözőt vettek fel nevelőnek 2017-ben, holott az intézet saját szabályzata tiltotta az ilyesmit. A férfi – aki több korábbi munkahelyén is molesztálás gyanújába keveredett – így továbbra is gyerekekkel dolgozhatott Nagykanizsán. Igaz, csak három hónapig, mert miután több kamaszfiú is panaszt tett ellene, elbocsátották, és eljárást indítottak ellene. Arra azonban az intézmény fenntartója nem tudott egyértelmű választ adni, hogy a férfi büntetett előéletűként hogyan lehetett nevelő egyáltalán.

„Mi az elképzelésed velem kapcsolatban kisfiam? Tudnál-e közelebbi kapcsolatba lépni velem?” – kérdezte még 2017-ben egy akkor 15 éves fiútól a nagykanizsai javítóintézet nevelője. A férfi mindössze három hónapot dolgozott az intézményben, amikor kiderült róla, hogy a fiatal fiúkhoz közeledik. Március volt, a nevelő egymást követő napokon környékezte meg az intézetis fiúkat. Olyanokat mondott nekik, hogy „simogasd egy kicsit a bácsit!”, vagy hogy „hol simogatnád meg »vádlott keresztneve« bácsit?”. A nevelő a tusolóban a fiatalok után leskelődött, és amikor a fiúk próbálták elzavarni, az akkor 51 éves férfi nem távozott.

A fentebb idézett sorok egy immár jogerősen lezárult eljárásból származnak. A történetet most azért dolgozzuk fel, mert azon túl, hogy rámutat, a gyermekvédelemben súlyos visszaélések történhettek, a rendszer egy alapvető hibáját is felfedi 2017-ből.

1 év 4 hónap börtönre ítélték a kamaszfiúk zaklatásáért

Ugyanis a 2017-es molesztálás egyik kulcsmozzanata, hogy a nevelő meglehetősen terhelt háttérrel érkezett a nagykanizsai intézetbe. Az ügyében hozott bírósági ítéletből az derül ki, hogy az akkor 51 éves vádlott 2017. január 16-tól 2017 márciusáig az EMMI Debreceni Javítóintézetének Nagykanizsai Telephelyén dolgozott nevelői beosztásban. Ez alatt az alig három hónap alatt 7 fiúhoz közeledett, akik közül többen más nevelőnek jelezték a kéretlen szavakat. Ezek nyomán indult az eljárás ellene, az intézet feljelentése után.

Az 51 éves férfi végig tagadott, arra hivatkozott, hogy „mindig is szerette a gyerekeket és soha nem okozott volna nekik szándékosan rosszat”. Védekezése során azt is felhozta, hogy ezen növendékek mind büntetésüket töltik, és fiatal koruk ellenére van, aki több bűncselekmény elkövetése miatt tölti javítóintézeti nevelését, vagyis

„többszörös bűnözők, ezért szavahihetetlenek is”.

A bíróság a fiataloknak hitt, és a férfit két rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt 1 év 4 hónap börtönre ítélték, és 5 évre eltiltották attól, hogy fiatalkorúakkal foglalkozhasson.

A Nagykanizsai Javítóintézet épülete 2015. október 5-én készült légi felvételen. (Fotó: MTI/Varga György)

Próbaidős bűnöző a gyerekek között

A bírósági ítélet szerint a nevelő többszörös bűnözőként jelentkezett a javítóintézetbe. A férfit ugyanis 1999-ben, majd 2006-ban (kétszer), 2007-ben és 2016-ban is elítélték – de nem gyerekek elleni cselekmények, hanem lopás és közokirat-hamisítás miatt. 2013-ban pedig szeméremsértés vétségének gyanúja miatt folyt eljárás a vádlott ellen, de azt megszüntették. Ahogy a 2015-ben indult személyi szabadság megsértése miatt indult eljárást is.

A bírósági eljárás során kiderült, hogy

a férfi nem csak Nagykanizsán dolgozott gyerekekkel.

Az ítélet úgy fogalmaz, hogy a vádlott maga „hivatkozott arra, hogy ilyen munkakörben dolgozott korábban is. Indultak ellene eljárások, amelyek azonban megszüntetésre kerültek, mind hasonló tartalommal”. Ezek után vették fel Nagykanizsára. De miként lehetséges ez?

A Zalai Hírlap cikke 2017. december 12-én (forrás: Arcanum)

Az akkori törvények elvileg kizárták a bűnöző foglalkoztatását

Két jogász is megvizsgálta az Átlátszónak a bírósági iratot, az abban feljegyzett büntetéseket. Mindketten – egymástól függetlenül – arra jutottak, hogy akit elítéltek, az nem lehet nevelő. Az egyik jogász az erkölcsi bizonyítvány kapcsán kiemelte, hogy a 2015-től hatályos, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján csak az lehetett nevelő, „akinek életvitele nem kifogásolható, és aki hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítését megelőző, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez”, valamint, a törvény szerint „nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki büntetett előéletű”.

A másik jogász pedig arra hívta fel a figyelmünket, hogy „az elítélt 2017 januárjában úgy került alkalmazásra a javítóintézetben, hogy

próbaidejének elején járt még csak, vagyis erkölcsi bizonyítványt még nem kaphatott,

mert a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény szerint büntetett előélet esetén meg kell tagadni az erkölcsi bizonyítvány kiadását”.

Közérdekű adatigénylésben kértük ki a nagykanizsai javítóintézet szervezeti és működési szabályzatát, ami a 2017-es ügy idején hatályos volt. Ebben az áll –az általános erkölcsi követelmények és az összeférhetetlenségek között –, hogy „a javítóintézetben közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető. A kinevezéshez a munkavállalónak erkölcsi bizonyítványt kell becsatolnia”.

Az általunk megkérdezett egyik jogász azt sem tartja kizártnak, hogy a férfi az erkölcsi bizonyítványát is meghamisította, és így kaphatott munkát a nagykanizsai intézetben.

A nagykanizsai javítóintézetet 2,2 milliárd forint európai uniós támogatásból építette a magyar kormány. Az épületegyüttes alapkövét 2014. március végén rakták le, és 2015. szeptember végén adták át az elkészült létesítményt. A kormányzati honlapon olvasható tájékoztatás szerint az átadáson Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő egyebek közt arról beszélt, hogy „a nagykanizsai javítóintézet »a talpra állás háza, az erény épülete«, mert az oda kerülő fiatalok számára esélyt ad arra, hogy később a társadalom megbecsült polgárai lehessenek”.

2018-ban törvényt szigorítottak, de azt nem részletezték, miért

A nagykanizsai intézetet fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) az Átlátszó megkeresésére azt írta, hogy „a közalkalmazotti foglalkoztatottak esetében 2017-ben a képesítések megléte mellett erkölcsi bizonyítvány kellett.

Ennek adattartalma azonban akkor még nem volt annyira részletes, hogy kiszűrje az esetleges korábbi büntetett előéletet, mely már mentesítés alá került. Éppen emiatt került sor arra, hogy a 2018-as GYVT módosításaival egy már sokkal szigorúbb, kiterjesztett erkölcsi bizonyítványt kell bemutatnia annak, aki nevelőként kíván dolgozni.”

Az SZGYF által említett 2018-as törvénymódosítást Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. Az általános indoklásban az áll, hogy „a gyermekeknek a gyermekvédelem rendszerében velük foglalkozó, de korábban meghatározott bűncselekményeket elkövetett személyektől való megóvása érdekében a foglalkoztatást kizáró okok körét igen részletesen szabályozza a hatályos Gyvt. A Gyvt. felépítéséből adódóan azonban a részletes rendelkezések jelenleg a gyermekjogi képviselőknél szerepelnek [Gyvt. 11/A. § (8) bek.], és erre a rendelkezésre történnek meg a visszahivatkozások.

A témakör súlyára figyelemmel indokolt azonban a foglalkoztatási tilalmak külön alcím alá történő rendezése a Gyvt.-ben, és ezáltal e fontos kérdés leválasztása a gyermekjogi képviselők feladatainak szabályozásáról.” Arról nincs szó az indoklásban, hogy megtörtént visszaélés miatt lépett volna a kormány.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára a nagykanizsai intézet alapkőletételén 2014-ben (fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Juhász Péter Pál Nagykanizsán: a budapesti szabályrendszert ültette át

„Az elmúlt két évben elég keveset lehetett hallani a Nagykanizsai Javítóintézetről, ami talán nem véletlen, hiszen az azt megelőző időszakban több olyan történet is napvilágot látott, melyek nem vetettek éppen jó fényt az intézményre. 2022-ben aztán a fenntartó új igazgatót nevezett ki a Nagykanizsai Javítóintézet élére Juhász Péter Pál személyében, aki ezen megbízatását a Budapesti Javítóintézet vezetőjeként párhuzamosan látta el” – írta tavaly szeptemberben a zalakocka.hu.

A jelenleg letartóztatásban lévő, emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított igazgató, akit a 2024. szeptemberi interjú után fél évvel tartóztattak le, akkor azt nyilatkozta, hogy „a Nagykanizsai Javítóintézet szakmai átalakítását 2022 végén kezdtük meg, miután az intézmény működése komoly szakmai hiányosságokra világított rá. A szakmai vezetés hiányosságai mellett a dolgozók nem rendelkeztek a megfelelő kriminálpedagógiai tudással, ami szükséges lett volna a súlyosan kriminalizált fiatalokkal való hatékony munkához”.

„A fő cél az volt, hogy az intézmény működésébe világos szabályokat és struktúrát vezessünk be,

ezért első lépésként a Budapesti Javítóintézet szabályrendszerét ültettük át, amely már bizonyított a fővárosban” – mondta Juhász. Átalakításokat terveztek, azok „megvalósításáért azonban már nem Juhász Péter Pál lesz a felelős, hanem utódja, Vajkó Szilvia, aki a közelmúltban vette át a Nagykanizsai Javítóintézet irányítását”.

Népszava, 2024. november 26. (forrás: Arcanum)

A kormány csak a 444.hu által kirobbantott kegyelmi botrány után döntött úgy, hogy átvilágítja a gyermekvédelemben dolgozókat. Ennek hatásairól podcastunkben beszélt nemrégiben Kothencz János.

Segesvári Csaba

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs