Öt javaslat a civil árnyékjelentésből, amelyekkel csökkenteni lehetne a korrupció kockázatát Magyarországon

Bár a Korrupcióellenes Munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai elvetették a civil jelentéstervezet tartalmának döntő részét, és közös jelentésként sem lett megszavazva, a civilek nyilvánosságra hozták a teljes dokumentumot. A szöveg 37 olyan konkrét javaslatot tartalmaz, amelyekkel csökkenthető lenne a korrupciós kockázat, többek között a közbeszerzések vagy épp a képviselők vagyonosodása terén. Mi most öt olyan javaslatot mutatunk be, amelyek kapcsán korrupciógyanús ügyekről számoltunk be az elmúlt években. 

Ahogy azt tegnap megírtuk, nem lett közösen elfogadott éves jelentése az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportnak (KEMCS), miután egy civil és egy állami jelentéstervezet is készült, ám egyik sem kapott elég támogató szavazatot a csoport tagjaitól. Az állam által delegált tagok véleménye szerint a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan volt, mivel „politikai állásfoglalásokat” tartalmaz. A civil tagok viszont elengedhetetlennek tartották annak egyértelmű megfogalmazását, hogy Magyarországon a korrupció súlyos megnyilvánulási formái is jelen vannak, és erre konkrét példákat is hoztak.

A civil tagok a szavazást követően közös sajtóközleményt adtak ki, amelyben többek között bejelentették, hogy – élve a 2022. évi XXVII. törvény 53. §-ban biztosított lehetőséggel – „árnyékjelentésként” nyilvánosságra hozzák az általuk készített teljes jelentéstervezetet. A civil árnyékjelentés ma már bárki számára elérhető (PDF), és 37 olyan ajánlást tartalmaz a kormány számára, amelyekkel csökkenteni lehetne a korrupció kockázatát egyes területeken. Mi ezekből most ötöt mutatunk be.

1. Magántőkealapok tulajdonosainak nyilvánosságra hozatala közpénzes megbízások esetén

Korrupciós kockázat: Magyarországon nagyjából 160 magántőkealap működik, legalább 2500 milliárd forintos összvagyonnal. A befektetők neve és vagyona nem nyilvános. A magántőkealapok szabadon alapíthatnak vagy vásárolhatnak cégeket, majd ezek újabb cégeket vehetnek, és így kialakíthatnak egy komplex céghálózatot, amely minél összetettebb, annál nehezebb a tényleges tulajdonos magánszemélyeket azonosítani.

A magántőkealapok így Magyarországon a legalizált vagyonelrejtés eszközeivé váltak.

A magántőkealapok által tulajdonolt cégek gyakran indulnak közbeszerzéseken, így például a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó 35 éves koncesszió nyertesei közé is bekerültek.

Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai azt javasolják, hogy azon vállalkozások, amelyek tulajdonosi szerkezetében közvetlenül vagy közvetve hazai magántőkealap található, csak abban az esetben vehessenek részt bármilyen közbeszerzési eljárásban és/vagy hazai és EU támogatási pályázaton, ha az ajánlatukhoz/pályázatukhoz csatolnak egy olyan, a MNB által kiadott publikus dokumentumot, amely nevesíti az érintett magántőkealap tényleges tulajdonosait.

2. Szigorítások a közadatigénylések nem teljesítése kapcsán

Korrupciós kockázat: A civil jelentéstervezet szövege szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott, nehézkes, az adatperek költségesek és hosszadalmasak, ráadásul az adatgazdák különböző engedményeket is kaptak. Így például nem kötelezhetők új adat előállítására, és nem kell beszerezniük az alárendelt szerveik birtokában lévő adatokat azért, hogy teljesítsenek egy hozzájuk intézett adatkérést. Emellett a kormány egyes ágazati törvények módosításával korlátozta egyebek mellett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által kezelt adatok, valamint a kormánydöntések nyilvánosságát is.

Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai ezért többek között azt javasolják, hogy vizsgálják felül a 2013 óta életbe léptetett különféle megtagadási és mentesülési okokat; és legyen következménye annak, ha egy adatgazda nem válaszol vagy törvénysértő módon tagad meg egy igénylést.

3. Ellenőrizhető vagyonnyilatkozatokat

Korrupciós kockázat: A civil jelentéstervezet álláspontja szerint nem történtek valódi reformok az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai terén, így például elmaradt a vagyonbevallások digitalizálása, az Integritás Hatóság által történő ellenőrzés feltételeinek megteremtése, vagy épp a valótlanul nyilatkozók szankcionálása. A nyilatkozatokban számos vagyonelemet továbbra sem kell feltüntetni, ahogy a családtagok vagyonosodása sem nyomon követhető.

Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai ezért egyebek mellett azt javasolják, hogy az adóhatóság automatikusan vethesse össze a nyilatkozatot tevő adóbevallását és vagyonnyilatkozatát az adózott jövedelemmel, nem magyarázható gazdagodás okának feltárása és az adójogi és vagyonjogi szankciók érvényesítése érdekében. Továbbá szükségesnek tartják a nyilatkozat alól mentes vagyonelemek körének felszámolását, egyúttal a jövedelemadó alól mentes bevételek, az állami támogatások és más, jelenleg jogsértés nélkül rejtve tartható vagyonelemek bevonását a nyilatkozattételi kötelezettség körébe.

4. Ne lehessen egyetlen nyertessel keretmegállapodást kötni

Korrupciós kockázat: A központosított közbeszerzési szervezetek (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Kormányzati Képzésszervezési Központ) által megkötött keretmegállapodások nyertesei legtöbbször az adott piac legnagyobb, domináns vállalkozásai. A sokféle műszaki és adminisztratív előírásnak, az országos lefedettségnek és az időbeli rendelkezésre állás biztosításának ugyanis kevesen tudnak megfelelni.

A verseny ilyen módon való hosszú időre történő korlátozása nem jelent költséghatékonyságot, hiszen a monopol pozícióban lévő szállító nem dolgozik versenypiaci árazással. Azok a cégek pedig, amelyek nem kerülnek be egy keretmegállapodásba, több évre elesnek a legtöbb állami megrendeléstől. A kimaradó gazdasági szereplők referenciát sem tudnak szerezni, így a következő tenderen már erősen csökkennek az esélyeik.

Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai azt javasolják, hogy a központi beszerző szervezetek nagy értékű, egy teljes piaci szegmenst lefedő keretmegállapodást ne köthessenek egyetlen ajánlattevővel (például a kormányközeli vállalkozó, Balásy Gyula cégeivel a kommunikációs és rendezvényszervezési tenderek esetén).

Ha mégis ez történne, akkor részletes, nyilvános piaci elemzéssel támasszák alá az ilyen keretmegállapodások alapján kötött egyedi szerződések reális, piaci áron való teljesülését. Emellett a civilek arra is javaslatot tettek, hogy a központi beszerző szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy az egyszereplős keretmegállapodásokban részvevők a tényleges teljesítés során melyik alvállalkozójukat mekkora részben vonták be a teljesítésbe.

5. A közbeszerzésen kívül eső beszerzések nyilvánossá tétele

Korrupciós kockázat: Egyes esetekben az állami szervezetek mentesülhetnek a közbeszerzési törvény (Kbt.) alkalmazása alól. Erre jó példa a 600 milliárd forint értékben kormányközeli építőipari cégektől vásárolt iroda-komplexum beszerzése is, amelynek részletei nem ismertek.

Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai szerint a társadalom korrupciós érzetet csökkentené, ha a közbeszerzésen kívül eső beszerzések adatai is elérhetőek lennének. Ezért azt javasolják, hogy – a védendő adatok és információk nyilvánosságra hozatala nélkül – készüljön publikusan elérhető nyilvántartás a Kbt. alól mentesített beszerzésekről is (legalább a bizottsági döntés napja, az ajánlatkérő neve, a beszerzés tárgyának rövid meghatározása, illetve a szerződés értéke megadásával.).

Katus Eszter

A nyitókép illusztráció/Átlátszó montázs. (A cikk szerzője a Korrupcióellenes Munkacsoport tagja az Átlátszó delegáltjaként)