A fideszes városvezetés átverve érzi magát a kormány rozsdaövezeti döntése után Törökbálinton

Egy fideszes polgármester által vezetett, Budapest környéki kisváros saját szuverenitásvédelmi harcba kezdett pár hónapja a Brüsszel és Soros ellen szuverenitásvédelmi harcot folytató Orbán-kormány ellen. Törökbálint szívében, a helyiek tiltakozása ellenére, a kormány döntésével rozsdaövezetté nyilvánított területen Csányi Sándorhoz, az ország második leggazdagabb emberéhez köthető beruházó akár egy 500 lakásos lakóparkot is felhúzhat. Miközben a törvény ebben a játszmában Elek Sándor polgármesternek és a helyieknek nem osztott lapot. Az álláspontok szeptember óta azonban puhultak: Csányi Sándor emberei tárgyalni és egyeztetni akarnak az úgynevezett téglagyári ügyben.

„Ezt egy merényletnek tartom egyelőre a város ellen” – jelentette ki november közepén a Budapest közeli jómódú kisváros, Törökbálint fideszes polgármestere a település közmeghallgatásán. Az Elek Sándor által emlegetett merénylet lényege: egy lakópark építésének terve a közel 15 ezres lélekszámú Törökbálinton.

Ha továbbvisszük Elek gondolatmenetét, akkor a merénylet elkövetői: az ország második leggazdagabb emberéhez köthető beruházó cég, valamint maga az Orbán-kormány. A merényletet pedig akkor követték el, amikor a beruházó által kiszemelt ingatlanokat a kormány egy Orbán Viktor aláírásával jegyzett szeptemberi határozatban rozsdaövezetté minősítette. Nem akármilyenné: „azonnali rozsdaövezeti akcióterületté”.

A polgármester „kimerítő szakmai érvei”

Az átminősítés azt jelenti, hogy a jogszabályok erejénél fogva a fideszes polgármester által vezetett önkormányzatnak, csakúgy, mint a törökbálintiaknak, lényegében semmi beleszólásuk nem lesz abba, hogy mi és hogyan épül Törökbálint egykori téglagyára és a környező, összesen tizenhét hektárt kitevő területen.

Hasonlóan a többi agglomerációs településhez, Törökbálinton is félnek a túlépítettségtől, annak életminőséget és ingatlanárakat leszorító következményeitől. Egy ekkora lakópark a helyiek szerint elviselhetetlen terheket róna Törökbálint infrastruktúrájára, az egész város élhetetlenné válna. A legtöbbet hangoztatott ellenérvek: a jelenlegi helyzetben nem lehet megoldani a lakópark vízellátását, szennyvízelvezetését és a település közúti közlekedése is összeomlana.

Márpedig az első hírek egy 500 lakásos lakópark megépítéséről szóltak a téglagyári tó körül, miközben az önkormányzat a területen szabadidős, rekreációs célokat szolgáló létesítményeket tervezett.

A nyár közepén úgy tűnt, megakadályozták, hogy a kormány rozsdaövezetté nyilvánítsa a helyi polgármester által afféle tájsebnek nevezett területet. A szélesebb nyilvánosság előtt ez az Index cikkéből derült ki.

„Kimerítő szakmai érvelésemet figyelembe vette a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség’” – számolt be a fejleményekről Elek Sándor. Kifejtette, hogy a miniszter a téglagyár rozsdaövezeti besorolása iránti kérelmet indokolatlannak tartotta, ezért ennek már a kormány általi tárgyalása sem történt meg. A törökbálinti polgármester rávilágított: ezennel a lakópark építésének veszélye elhárult.

Írásban kérdeztük Gulyást Gergelyt, hogy valóban „a kimerítő érvelés hatására” tartották-e indokolatlannak a rozsdaövezetté minősítést – és egyáltalán, az Elek által tett kijelentéseket megerősíti-e, azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Az indexes cikk elején a Fidesz-KDNP törökbálinti polgármestere kardcsörtető nyilatkozatot tett: „Nem fogom engedni, ebbe keményen beleállok”. Az agglomerációs településen és az önkormányzat képviselő-testületében konszenzus alakult ki a beruházó építési tervével szemben.

Ezután következett a hideg zuhany: a kormány szeptember 28-án rendeletben – egy 2021-es jogszabály módosításával – azonnali rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a téglagyári ingatlanokat. Vagyis az Orbán Viktor által aláírt rendelet egyetlen mozdulattal lesöpörte az asztalról a fideszes polgármester, Elek Sándor polgármester kimerítő szakmai érvelését.

Másodjára „nem voltunk szerencsések”

Minderről Elek így írt a Facebookon: „Az első alkalommal sikerült megakadályozni a befektető szándékát, a volt téglagyár területének rozsdaövezetté nyilvánítását. A jogszabályok értelmében ismét élt a lehetőséggel, és mi a második alkalommal már nem voltunk szerencsések”.

A rozsdaövezet egyik előnye a beruházó számára, hogy értékesítéskor mindössze 5 százalékos adókulcs terheli majd az ingatlanokat. Az azonnali rozsdaövezet lényege pedig a gyors építkezéskezdés, ugyanis a rozsdaövezeti fejlesztéseket szolgáló vagy azzal összefüggő hatósági eljárásokat az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekké nyilvánította. A gyors építkezéskezdés elvét szolgálja bizonyos eljárási határidők lerövidítése.

A törvényi meghatározás szerint az azonnali rozsdaövezeti akcióterület: „olyan rozsdaövezeti akcióterület, amelyen a megvalósítani kívánt építési beruházások megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése nem szükséges, illetve azok folyamatban vannak vagy rövid időn belül elvégezhetőek, és amely tekintetében engedélyezett vagy előkészítés alatt álló építési beruházás megvalósítását tervezik a tulajdonosok, építtetők és a kapcsolódó kedvezmények bevezetése gyors építkezéskezdést eredményezhet.”

Nem tudni, hogy a kormányt milyen körülmények késztették a korábbi, nyári álláspontja felülvizsgálatára – ha egyáltalán beszélhetünk felülvizsgálatról. Gulyás Gergelynek küldött levelünkben erre is rákérdeztünk, azonban erre sem kaptunk választ. Vannak, akik a beruházást megvalósítani akaró milliárdos befolyásával magyarázzák a kormány szeptember végi döntését.

Csányi oldalára állt át a „szerencse”

Ez a milliárdos Magyarország egyik legbefolyásosabb, leggazdagabb üzletembere, Csányi Sándor, akinek a nevét rendszerint az OTP-vel kötik össze, minthogy ő nem más, mint az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója 1992 óta.

A törökbálinti beruházással összefüggésben sokat emlegetett Bálint Tó Invest Kft. ügyvezetőjének feltett kérdéseinkre választ Csányi Sándor vagyonkezelő cégétől, a Bonitás 2002 Zrt.-től kaptunk.

A Bonitás 2002 Zrt. részvényeinek tulajdonjoga a Csányi Sándor által alapított Unity Vagyonkezelő Alapítványé. Jelenleg ez olvasható az OTP Bank Nyrt. honlapján Csányiról: „A Bonitás 2002 Zrt. tulajdonosa, amely családi holding cégként a több mint 200 közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló cégből álló agrár, élelmiszeripari, ingatlan és alapkezelési befektetéseit felügyeli”.

„A törökbálinti volt téglagyár 17 hektáros területén a Bonitás Zrt. egy olyan, revitalizáló beruházást tervez megvalósítani, amely jelentős mértékben hozzájárul Törökbálint fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A fejlesztés az Önkormányzattal és a törökbálinti lakosokkal folytatott párbeszéd mentén fog kialakulni, jelenleg tervezés-előkészítési fázisban van.

A mostani elhanyagolt, a település szempontjából haszontalan, volt ipari terület helyét egy kertvárosias és kisvárosias lakóövezet fogja átvenni, amely színvonalas közpark, valamint szociális- és kereskedelmi infrastruktúra-fejlesztéssel fogja érezhető módon támogatni Törökbálintot” – olvasható a levélben.

Mint a Bonitás 2002 ígéri, a szellős és zöld, a helyi építési szabályokhoz igazodó kialakítású városrészben új bölcsőde és óvoda is nyílik, és összesen 500 új munkahely létesül.

„A tervezés során kiemelt figyelmet kap, hogy az új településrész ne terhelje a közlekedési- és közmű infrastruktúrát, ezt az adottságok tudatos kihasználása mellett új fejlesztésekkel is támogatni fogja a beruházó” – írják a sajtónyilatkozatban.

„Törökbálintot megerőszakolták”

A sajtóközleményben az is figyelemre méltó, ami nincs benne. Korábban egy 500 lakásos lakóparkról szóltak a hírek, erről most szó sincs. Arról viszont van, hogy a fejlesztést az önkormányzattal és a törökbálinti lakosokkal folytatott párbeszéd mentén kívánják tető alá hozni. Ez pedig időigényes folyamat, és az idő múlása ellentmondani látszik a gyors építkezéskezdés már ismertetett elvének.

A rozsdaövezeti döntés jelentőségét mutatja az is, hogy pár nappal a kormányhatározat megjelenése után, október elején a képviselő-testület rendkívüli közgyűlést tartott a kialakult helyzet miatt, és a november 16-i közmeghallgatásnak a téglagyári ügy volt a központi témája. Mindkét eseményen erős kijelentéseket tettek a képviselők.

Szőke Péter, az ellenzéki egyesület vezére (Törökbálint Holnap egyesület) egyebek mellett azt mondta: „Törökbálintot jogi értelemben megerőszakolta a kormányzat” – ez parafrázis a szuverenitásvédelmi harc hevében tett Orbán Viktor-féle megerőszakolás-nyilatkozatra (erről itt olvashat részletesen).

Géczy Krisztián fideszes alpolgármester még ennél is tovább ment. Ő azt mondta a rendkívüli testületi ülésen: „Azt gondolom, hogy ki kell mondani azt, hogy csúnyán át lettünk verve.” Vagyis: a kormány megígéri (bár ezt kormányzati forrás nem erősítette meg az Átlátszónak), hogy nem veszi napirendjére a rozsdaövezetté minősítés kérdését, aztán szeptember 28-án megjelenik a Magyar Közlöny, benne a lesújtó döntéssel. Aztán Géczy megismétli: „Átvertek minket”, majd hozzáteszi: „Meglehetősen csalódottak vagyunk”.

„Az OTP-vel és Csányi Sándorral állunk szemben” – ezt pedig Földvári László törökbálinti fideszes képviselő 2023. október 9-én jelentette ki. Az erős kijelentések ellenére a Fidesz jól érzékelhetően szeretné tompítani a vita pártpolitikai élét. A 12 fős képviselő-testületben mindenki ellenzi a rozsdaövezeti besorolást, ennek ellenére változatlan hevességgel folyik a Fidesz és az ellenzéki képviselők közötti politikai csetepaté.

A november közepén megtartott közmeghallgatáson elejtett megjegyzések és sejtelmes félmondatok előrevetítik a törökbálinti ügy legvalószínűbb végkimenetelét. Aligha várható, hogy visszakozna a kormány. A Bonitás 2002 által kiadott sajtóközlemény is arra utal, hogy nem kívánnak elállni a tervüktől, és ennek akár az is lehet az ára, hogy például nem 500 lakást építenének fel, hanem ennél jóval kevesebbet.

Törökbálint jelenleg nem tud vizet adni

Annak viszont csekély a valószínűsége, hogy a beruházó azonnal nekilátna a falak felhúzásának. A legnagyobb gondot, legalábbis a polgármester értelmezése szerint, a víz jelentheti, amit az Indexnek is kifejtett. A fideszes városvezető a november 16-i közmeghallgatáson hosszasan ecsetelte, hogy jelenleg nem tudnak vizet adni egy ilyen beruházásának – ahogy más, tervezett projekteknek sem.

„Elmentünk tárgyalni a beruházóval. A szennyvíztelep fejlesztésével tisztában voltak, azt viszont szerintem majdhogynem tőlem tudták meg, hogy semennyi vizet nem tudunk adni a beruházáshoz. Törökbálinton az ivóvízellátás abban az esetben fog megoldódni, ha ezt regionálisan kezeljük. Elkészült egy tanulmány, ebben a téglagyári fejlesztés egyáltalán nem volt benne, a legnagyobb problémánk nem a téglagyár, hanem hogy más beruházóknak sem tudunk vizet adni” – ecsetelte a polgármester.

„Csepelről, a Duna alatt meg kell építeni egy új vezetéket, ki kell építeni az ÉTV (Érd és Térsége Víziközmű) területén a víztározókat. Nagyon sok helyen fel kell újítani és ki kell bővíteni az Érden keresztül hozzánk érkező csöveket, ebben az esetben lehet további fejlesztéseket Törökbálinton létrehozni – ez 5,6 milliárd forint. Ezt csak állami beavatkozással lehet megoldani. 5-6 év, hogy ezek megépüljenek. Eleve így is 8-10 éves távlatokban gondolkoznak a projektben, amikor leültünk velük, akkor már szó sem volt 500 lakás építéséről” – mutatta be a helyzetet.

Október 9-én a rendkívüli képviselő-testület egyhangúan elfogadott határozatban szabott feladatokat Elek polgármesternek. A fideszes politikus az Átlátszónak írásban azt nyilatkozta még november végén, hogy a határozatban foglaltakat a maga részéről végrehajtotta, így például a volt téglagyár rozsdaövezeti besorolásával kapcsolatos, szakértők bevonásával elkészült dokumentációt megküldték a miniszterelnöknek, és kérték a rozsdaövezeti besorolásra vonatkozó kormánydöntés hatályon kívül helyezését.

A képviselő-testület felkérte a térség KDNP-s parlamenti képviselőjét, hogy nyújtson be rendeletmódosítási javaslatot a rozsdaövezeti minősítés hatályon kívül helyezése érdekében. Aradszki András, aki a kormányzópártok választókerületi elnöke is, nem válaszolt a módosítási javaslat benyújtását firtató kérdésünkre, ahogy arra sem, hogy miért nem jelent meg – meghívása ellenére – a novemberi közmeghallgatáson.

A törökbálinti volt téglagyári terület körüli politikai történéseknek két mellékkörülmény ad sajátos színezetet. Elek Sándor ellen nemrég emeltek vádat két törökbálinti telekügylet miatt: az ügyészség hűtlen kezelés minősített esete miatt felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte. A téglagyári ügynek nincs köze a polgármester ellen már évek óta tartó büntetőeljáráshoz, de a helyi politikai folyamatok megértéséhez feltétlenül meg kell említeni.

Kis Zoltán

Címlapkép: A volt téglagyár térsége Törökbálinton és Csányi Sándor (Átlátszó montázs: Google Earth, MTI)