Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.
„Szaldóelszámolás – kedvező elszámolási forma napelemrendszer-tulajdonosok számára” – így kezdődött az MVM oldalán a 2021. augusztus 3-i írás. Ebben az állami cég arról írt, hogy „Aki napelemrendszer telepítésén gondolkodik, annak a villanyszámla esetleges teljes lenullázása mellett a tervezett beruházás megtérülési ideje is lényeges szempont. Minél jelentősebb a megtakarítás, minél alacsonyabbak az áramellátással kapcsolatos rendszeres költségek, annál rövidebb idő alatt térül meg egy háztartási méretű napelemrendszer-beruházás.
Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája. Cikkünkből megtudhatja,
miért éri meg a napelemes energiatermelést választók számára a jelenleg érvényben lévő éves szaldóelszámolás.”
A szöveg úgy folytatódott, hogy „Kezdjük az alapoknál! Miért fizetünk, amikor áramot vásárolunk?”
Az MVM 2021. augusztus 3-i cikke
A bejegyzés szerint „Alapesetben számlánk kiegyenlítésekor energiadíjat és rendszerhasználati díjat is fizetünk. Ez utóbbit a villamos hálózat használatáért terheli ránk a hálózat tulajdonosa, részben ezzel fedezve a hálózat létesítésének, bővítésének, karbantartásának költségeit.
Ha napelemrendszerünk van, vagy új otthoni méretű rendszert létesítünk 2023 vége előtt, akkor azonban
a szaldóelszámolásnak köszönhetően kedvezőbb feltételek vonatkoznak ránk.”
A két évvel ezelőtti bejegyzésben azzal érveltek a napelemre – még ma is – érvényes szaldó elszámolás mellett, hogy „Háztartási napelemrendszerek esetén az évi egyszeri szaldóelszámolásban az adott évben megtermelt és a háztartás által elfogyasztott villamos energia különbségét kell csak rendezni az áramszolgáltatóval:
éves termelés – éves fogyasztás = éves elszámolási mennyiség”.
A 2024-es változásról is írtak, mégpedig ezt: „Az életbe lépő szabályozás szerint 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. Bár a bevezetésre kerülő bruttó elszámolás részletei még kidolgozás alatt állnak, azt már tudni lehet, hogy jelentősen változni fog az elszámolás mikéntje.”
Idén augusztus végén a napelemes elszámolás körüli felháborodást Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Tik-Tok videója indította el, ami belengette az eddig éves elszámolási rendszer havira váltását. Számos szervezet, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is reagált Lantos bejelentésére – stílusosan szintén videóban.
Majd az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményt adott ki, ami az Európai Uniót okolta: „Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését. A brüsszeli rendelkezések a jövő évtől kötelezik a tagállamokat a bruttó elszámolás bevezetésére. A brüsszeli irányelvnek megfelelő hazai szabályozási tervek finomhangolása folyamatban van, a témában további egyeztetések várhatók. A kormány az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is támogatja a családokat abban, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék. A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek a háztartások számára.”
Az Átlátszó a brüsszelezős közlemény után megkérdezte az EM-et és az MVM-et is, hogy:
Mivel az MVM azt is írta a 2021-es bejegyzésben, hogy „Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája” , azt is megkérdeztük:
Az URL-ben látható, de már nem elérhető a 2021-es cikk
Válasz egyik helyről sem jött, de az MVM eltüntette oldaláról a 2021-es cikket, amit mi megőriztünk. Közben a kormány részéről színjáték indult: a Fidesz arra kéri az energetikai minisztert, hogy ne töröljék el a lakossági napelemeknél az éves szaldóelszámolást, amit az EM megfontol.
A valódi kérdésekre viszont nem adnak választ.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Pixabay.com
A villánykövesdi Medihotel egy napot sem működött, évek óta befejezetlenül áll. Most kiderült: az állam a támogatás töredékét tudta csak visszaszerezni.
Az Átlátszóhoz eljutott újabb videó szerint a falakat ugyan lefestették, de az ágyi poloska a lámpák búrája alá is befészkelte magát.
A projekt 3 éve húzódik, de az új, fideszes támogatású polgármester felgyorsította az eseményeket.
Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző és Széles Gábor egy érdekeltsége is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását.
