Öt év alatt több mint 106 millió forintot költöttek ágyi poloska mentesítésre – ezt válaszolta az Átlátszó kérdésére a szentgotthárdi intézmény. Az alapvető jogok biztosának 2021-es jelentésében is szerepel a probléma, jelentős változás cikkünk után történt. Az egyik ápolt hozzátartozója arról beszélt az Átlátszónak, hogy miért kellett rendőrt hívni az intézménybe, amikor is rokonukkal akartak beszélni. Közben újabb videót kaptunk, ami azt is megmutatja, mekkora probléma az ágyi poloska az ország legnagyobb krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthonában.
„A falakat festették, a betegeket közben kiköltöztették, az ágyi poloska a lámpák búrája alá is befészkelte magát” – mondta forrásunk, aki egy újabb videót is eljuttatott az Átlátszónak a szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonából (azaz a Rábaparti Integrált Szociális Intézmény Vas Vármegyéből). Elsőként mutattuk be augusztus elején, milyen áldatlan körülmények uralkodnak az intézményben. Az Átlátszó által közzétett videófelvételen az volt látható, hogy ágyi poloskák lepik el az egyik mentálisan sérült beteget, a cikk megjelenése után azonnal lépett az intézmény.
Bár az ágyi poloska fertőzöttségről régóta tudhattak, legalábbis az alapvető jogok biztosának 2021-es jelentése szerint. Ebben az áll: „Az intézményvezető tájékoztatása szerint a magas ellátotti létszámú intézményi férőhely kiváltása egyelőre továbbra sem várható. Méretéből adódóan az otthon kitagolása egy speciális, erre az intézményre szabott program keretén belül lenne megvalósítható, amire a jelenlegi pályázati keretek között nincs mód. A férőhelykiváltás kivitelezhetőségével kapcsolatban az intézmény vezetője nehézségként fogalmazta meg a térség adottságát, a környező apró településeken jellemző szolgáltatási és infrastrukturális hiányosságokat.
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a Szentgotthárdi Szakosított Otthonba látogatott 2021. február 18-án (fotó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)
Az elhelyezési körülményeket tovább rontja – a rendszeres rovarirtások ellenére is – az intézmény ágyi poloska fertőzöttsége. A kártevők jelenléte miatt eltávolították azokat a berendezési tárgyakat (képek, szőnyegek, faliszőnyegek, párnák, plüss figurák), amelyekkel korábban a lakók részére az otthonosságot igyekeztek megteremteni, emellett, szintén a helyzet kezelése érdekében, a szövettel borított ágyakat kórházi ágyakra cserélték. A kapott tájékoztatás hiányosságokat jelez az épületek és helyiségeik karbantartásával kapcsolatban, említésre került, hogy a létesítményekben évek óta nem történt átfogó tisztasági festés.”
Az idén augusztusban kiszivárgott videón az volt látható, hogy az ágyban fekvő beteget tetőtől talpig ellepik a poloskák.
A festés hiányát az intézmény elismerte az Átlátszónak, mindhárom épületrészre kiterjedő tisztasági festés legutóbb 2020-ban történt.
Azt írták, a „B” és a „C” épületrészek festését vállalkozás végezte, költsége 10.680.700,- Ft volt. Az „A” épület festése szintén ugyanebben az évben történt saját munkavállalók közreműködésével (anyagköltség mindösszesen 671.366,- Ft). Az ezt követő időszakban a szükség szerinti javításokat (pl. szennyeződést, rongálást követő helyreállítás) folyamatosan saját munkavállalók bevonásával végezte az intézmény.” Hozzátették, „az ágyi poloska fertőzöttség az intézményben – a folyamatos higiéniai és fertőzésmentesítési intézkedések ellenére –
szezonálisan újra és újra megjelenik 2018 óta.
Az ágyi poloska mentesítésre fordított összeg az elmúlt öt évben meghaladja a 106 millió forintot. A fertőzés megfékezése érdekében – a cikk(ek) megjelenésétől függetlenül – folyamatosak az intézkedések. Jelenleg egy épületrész van lezárva, a lezárt épületrész poloskamentesítése megtörtént, tisztasági festés történik (költsége 7.598.969,- Ft).”
Jelenleg tehát egy épületrész tisztasági festése zajlik. Az Átlátszóhoz eljutott újabb videó szerint a falakat ugyan lefestették, de az ágyi poloska a lámpák búrája alá is befészkelte magát.
Cikkünk megjelenése után egy ápolt rokona jelentkezett az Átlátszónál – hívjuk Zoltánnak. Ő arról mesélt, három órányi útra laknak az otthontól, csak néha tudják az ápoltat – akit hívjunk Jánosnak – meglátogatni. A hozzátartozójuk, János, nem mindig tud telefonálni, betegsége miatt. „Néha beszél, néha nem beszél, ez nyilván megnehezíti a telefonos kommunikációt, illetve az otthont sem lehet úgy elérni. Nem tudom, hogy mennyire vagy tisztában azzal, hogy hogyan működik ott a telefonfelvétel. Nyilván így a folyosókon vannak telefonok, és akkor kiabálják a nevét, és ha odajön, odajön, ha nem jön, nem jön” – kezdte Zoltán.
Majd arról beszélt, miért is kellett rendőrt hívni.
„Napok óta próbáltuk elérni, és mindig ránk tették a telefont (az intézmény – a szerk.).
Tehát hogyha délelőtt hívtuk, akkor azért nem, ha délben, akkor azért nem, ha kettőkor, akkor műszakváltás van, ha délután, akkor meg már kevesen vannak. És akkor mindig volt valami ok, amiért nem jutottunk a portán túl. Az ápolónőhöz eljutottunk, akkor ő meg igazából elmondta, hogy ő nem tud mit csinálni, nincs kapacitás erre. És akkor rendőrt kellett hívni, és akkor egy pár nap múlva odáig eljutottunk, hogy egy mobiltelefont odavittek neki, s ugyan nem szólalt meg, de legalább láttuk képen, hogy rendben van.”
Majd elmondta, a cikkünk megjelenéséig mit sem tudtak a benti problémákról. „A koronavírus előtt be lehetett menni, tehát jártam benn én is. Nyilván a körülmények, azok olyanok, amilyenek, de higiéniai szempontból nem volt így. Volt egy ágy, mindenkinek megvolt egy pici szekrénye, és nagyjából ennyi, és nyilván beteg emberek. Tehát lelkileg nyilván mindenkit megviselt, ami ott van, de alapjában véve ilyen állapotokat nem lehetett tapasztalni. És akkor a Covid óta nem is lehet bemenni, mióta lecsengett a járvány, 24 órával előtte kell írni egy e-mailt, és akkor egy bizonyos helyen lehet vele találkozni. Most, amikor utoljára kerestük, már csak 20 percet engedtek, hogy bent legyenek a rokonok. Ők, ugye,ezért 6 órát utaztak, holott a weboldalon 60 perc engedélyezett, nem értem, hogy ez miért van megszabva, de ennyi” – magyarázta.
Azt is mondta, mind az intézményvezetővel, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is beszélt, hogy pontos képet kapjon, de megnyugtató válasz alig érkezett. „Panel-válaszok voltak, és igazából elbagatellizálták, legalábbis felém azt a problémát, ami ott fönnáll, és igen, amúgy a cikkben megjelent videók alapján döbbentem rá arra, hogy ez ilyen súlyos. Ő kimondottan nem szereti, hogyha a cuccához hozzányúlnak, és ezért nem agresszív, meg semmi, csak megsértődik. Na, most egy ilyen bogárinvázióban ez elkerülhetetlen, sajnos. Hogy az a kis minimális magánszféra, ami nekik adatik, az sincs most jelen pillanatban, merthogy nyilván a szekrényeket kipakolják, ahogy a hölgy elmondta, vagy fertőtlenítik a ruhát, vagy megsemmisítik, minden áldott nap átnézik a szekrényeket. Tehát ez egy olyan beteget, aki nem érti meg, hogy erre miért van szükség, megviselheti” – magyarázta.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint az ágyi poloska „csípése iránt az emberek érzékenysége különböző, egyes személyek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont az ismételt csípésre kialakult immunitás miatt nem is érzik. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert a takarótól nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri legtöbbször. A csípést csak kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél azonban a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, esetleg csalánkiütés-szerű tünetek jelennek meg (urticaria ex cimicibus), de hólyagok is képződhetnek (urticaria bullosa). Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt. A rovarok jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet.”
Ágyi poloska csípések az otthon egyik lakóján
A látogatási rendről is kérdeztük az intézményt, de nem közöltek konkrétumot, azt írták, „a Rábaparti Integrált Szociális Intézmény látogatási rendje 2023. augusztus 4-től az intézmény weboldalán is közzétett tájékoztatás szerint történik. A lakók a járványügyi helyzetre való tekintettel korlátozottan, a hatósággal egyeztetett módon hagyhatják el az intézményt.” Arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen lépéseket tettek az ágyi poloska fertőzés leküzdésére, valamint hogy a problémáról milyen formában és mikor értesítették a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. Azt válaszolták: „A fertőzés megfékezése az intézkedési tervnek megfelelően történik – irtás, fertőtlenítés, festés, takarítás, a fertőzött bútorzat és ruházat megsemmisítése”.
Hogy a fenntartót értesítették-e vagy sem, nem válaszoltak. Nem véletlen, hiszen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság korábban kijelentette, „a Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmények – mint önálló adatkezelők – esetében nem áll fenn jogi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a telephelyeiken kialakuló ágyi poloska problémákat a Főigazgatóság felé jelentsék, ezért a Főigazgatóság a kért adatokat nem tartja nyilván. Az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozata alapján, kért formában nem létező adatsor előállítására, az adatok összegyűjtésére és rendszerezésére az adatkezelő nem kötelezhető.”
Rábaparti Integrált Szociális Intézmény Vas Vármegye (fotó: gotthardotthon.hu)
Közben a szentgotthárdi intézmény igazgatóját, Takácsné Hargitai Beátát leváltották, információink szerint épp a poloska-ügy miatt. A Magyar Helsinki Bizottság az ügy kapcsán a TASZ-szal közösen közérdekű bejelentést tett az Alapvető Jogok Biztosának Esélyegyenlőségi Főosztályánál és a Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályánál. Azt kérték tőlük, tegyenek azért, hogy a súlyosan jogsértő helyzet minél előbb rendeződjön. Mint írják „A Rábaparti Integrált Szociális Intézmény az ország, sőt, Európa legnagyobb pszichiátriai betegeknek létesített szociális otthona. Nagyjából 600-an laknak itt. A lakók pszichiátriai betegek, akik itt élik le az életüket, sokan gondnokság alatt. Vagy nincs családjuk, vagy nem tudnak róluk gondoskodni. Kiszolgáltatott emberek, akik az állam nemtörődömsége miatt most embertelen körülmények között kénytelenek élni mindennapjaikat. Az intézményben öt éve nem tudják megoldani az ágyipoloska-inváziót, az ombudsman már 2021-ben írt a problémáról a jelentésében, megoldás azóta sem született.”
Segesvári Csaba
Címlapkép: Ágyi poloska csípések a szentgotthárdi otthon egyik lakóján
Állapotfelmérést hirdető cégek korábbi munkavállalóival beszélgettünk, akik elmesélték, mi volt a feladatuk, hogyan zajlott a felmérés és az értékesítés.
A közérzetjavító, wellness eszközökkel foglalkozott már a Gazdasági Versenyhivatal és a rendőrség is.
Az állapotfelmérést, valamint közérzetjavító és wellness termékeket kínáló cégek hátterében korábban feltűnt a motivációs trénernek állt Bódi Bence is.
Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk arról, hogy látják a mentősök az Országos Mentőszolgálat helyzetét.
