büntetőeljárás

Rendőrök megvesztegetéséről beszélt a bíróságon a Négy Tigris piacot korábban vezető botránypolitikus

Saját állítása szerint több millió forinttal vesztegetett meg rendőröket a terézvárosi önkormányzati képviselő Bálint György. Ez derül ki az eset idején a józsefvárosi kínai piacot működtető és Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozó cégnek dolgozó férfi perbeli tanúvallomásából. Az érintett rendőrök tagadnak, az eljárás még zajlik. Elmarasztaló ítélet esetén Bálint azért úszhatja meg a büntetést, mert ő dobta fel a két rendőrt. A kínai piacos cég felszámolásakor a MÁV 287 millió forintot követelt – hiába – a vállalkozástól, amelynek ekkor már Bálint György volt a tulajdonosa.

Amikor decemberben megkerestem ennek a történetnek a főszereplőjét, akkor Bálint György még a Magyar Szocialista Párt politikusa volt. A 48 éves férfi előbb emailben azt írta: szívesen fogad engem. Azonban mióta azt is megírtam neki, hogy pontosan miről szeretnék beszélgetni vele, nem válaszol az üzenetekre.

Mi több, Bálint azóta kilépett az MSZP-ből is, ahol más ügyei miatt a pártelnökség kezdeményezésére etikai eljárás indult volna vele szemben. Arról azonban nem szól a fáma, hogy Bálint visszaadná a terézvárosi önkormányzati képviselői mandátumát, amit nem listán, hanem egyéni választókörzetben nyert.

A politikusról korábban már megírták, hogy mielőtt 2019-ben a szocialisták képviselőjelöltjeként bukkant volna fel a budapesti VI. kerületben, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft.-ben töltött be különféle tisztségeket. Ez a – mára már felszámolt – cég korábban Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozott.

Többmilliós vesztegetési ügy

A két éve Bálint Györgyre voksoló terézvárosi szavazópolgárok arról azonban mindeddig nem értesülhettek, hogy a politikus egy büntetőügyben tett vallomása szerint még akkoriban, amikor a Komondornak dolgozott, több millió forintos vesztegetési összegeket adott át O. Zsolt alezredesnek és egy másik rendőrnek.

A férfi vallomása alapján ezek a pénzek arra szolgáltak, hogy a rendőrök a Bálint és az ebben az időszakban a Habony-rokonság érdekeltségébe tartozó cég érdekeinek megfelelően segítsenek különböző ügyek intézésében.

Bálint György a terézvárosi önkormányzat ülésén (forrás: Bálint György politikusi Facebook-oldala)

A szóban forgó büntetőügy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyik már vagy hét éve, összesen 13 vádlottal szemben. A győri törvényszék katonai tanácsa előtt zajló perben a Bálint elmondásán is alapuló vesztegetési történet jelenti az egyik ügycsoportot. A másik ügycsoportban a gyanú az, hogy az érintett rendőrök pénzért ügyvédeknek vittek ki adatokat a rendőrségi nyilvántartásból.

Bálint György a perben nem vádlottként, hanem tanúként szerepel, ugyanis ő dobta fel a többieket.

Az ügyészség tájékoztatása szerint „a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetője a korrupciós kapcsolatot még azelőtt feltárta, hogy az a hatóság tudomása jutott volna, így vele szemben – az akkori Btk. alapján – büntethetőséget megszüntető ok állt fenn”.

Bálint György ügyei A terézvárosi önkormányzat képviselője december végén lépett ki az MSZP-ből, de már korábban is forrt körülötte a levegő. A fő ügy ott kezdődik, hogy Hatvani Csabát, egy másik VI. kerületi szocialista politikust egy korábbi kerületi, botrányos, politikai ingatlanügyben elítélte a bíróság. Az ingatlanpanamában károsult terézvárosi önkormányzatnak 123 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, így a kerület végrehajtást kért Hatvani 50 milliós házára. Ekkor derült ki, hogy időközben Bálint javára – egy kölcsönszerződésre hivatkozva – 14 millió forint értékű jelzálogjog került az ingatlanra, vagyis ennyivel kevesebb jutott volna Terézvárosnak. A cél érdekében Bálint még be is perelte a saját önkormányzatát, Terézváros azonban elsőfokon és másodfokon is megnyerte a pert: az ítélet szerint a Bálint és Hatvani közötti jelzálogszerződés kimondottan fedezetelvonó céllal született. A decemberi ítélet után a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd terézvárosi képviselői közös határozatban szólították fel Bálint György MSZP-s képviselőt, hogy mondjon le a mandátumáról. A szocialista párt elnöksége pedig arról döntött, hogy Bálint ügye a párt etikai bizottsága elé fog kerülni. A férfi ezután kilépett a pártból, de a mandátumát nem adta vissza. Facebook-oldalán utoljára arról panaszkodott, hogy a kerületi momentumos polgármester, Soproni Tamás „lejárató- és gyűlöletkampányt” folytat ellene.

A teljes eljárás egyes részletei minősített adatnak számítanak, és ezért nem megismerhetők, feltehetően azért, mert az ügyben a rendőrségi belső elhárító-bűnmegelőző szervként működő, titkosszolgálati jogosítványokkal is bíró Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is volt szerepe – Bálintot is ők hallgatták ki. A perben a legutolsó, zárt tárgyalást tavaly tartották.

A két, állítólag megkent rendőr védekezése szerint nem volt vesztegetés, Bálint György hazudik: nem is kaptak pénzt, illetve nem annyit, és nem erre a célra. A büntetőügy jelenleg még zajlik, vagyis még nem dőlt el, hogy a bíróság melyik verziónak ad igazat. A két érintett rendőr nem kívánt a történettel kapcsolatban nyilatkozni.

Büfésből tolmács

Bálint György jó három évtizede éve tűnt fel a Józsefváros és Kőbánya határán fekvő Négy Tigris piac környékén. 1992-ben, húszévesen vállalt állást egy, a piac területén működő kínai büfében. Ott kezdett ismerkedni a nyelvvel, később tanárhoz is járt, majd kínai nőt vett feleségül. A piacot felügyelő cég pár év múlva leigazolta tolmácsnak.

2013-ban a Figyelő foglalkozott a piac helyzetével (forrás: Figyelő/Arcanum)

A véglegesen 2014-re bezáratott Négy Tigris több évtizedes fennállása alatt nagyjából úgy működött, mintha Magyarországon nem lenne sem adóhatóság, sem munkavédelem. Suller György, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szóvivője a megelőző évben mesélt a Figyelőnek arról a rajtaütésről, amelynek során „a hőségtől hatvanfokosra felmelegedett konténerben távol-keleti bérrabszolgákat találtunk, akik éjjel-nappal varrták fel a hamis márkajelzéseket a pólókra. Mint a megmentőiket, úgy ünnepelték a pénzügyőröket”.

A számlaadási, bevallási fegyelmezetlenségnél súlyosabb témákat is vonzotta a bódéváros. „Öt esetben foglaltak le a kollégáim nagyobb mennyiségben késeket, baltákat, szamurájkardokat vagy sokkolókat. A piacra érkező vásárlók sincsenek biztonságban” – mondta a piac megszüntetését felvezető 2013-as sajtótájékoztatón Tóth Tamás budapesti rendőrkapitány, aki arról is beszámolt, hogy átlagosan naponta fény derül egy újabb olyan bűncselekményre, amit a piacon követtek el. A kerületi újság tudósítása szerint a leszámolások sem voltak ritkák, a megelőző év augusztusában vietnámi és arab piacosok csoportosan estek egymásnak.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy noha a Komondor Kft. hivatalosan csak 1997-től kezdve számított a mintegy negyvenezer négyzetméteres placc bérlőjének, kereskedő és ingatlanos berkekben köztudomású volt, hogy a gyakorlatban már 1990 óta ez a cég rendelkezett az állami tulajdonú (egészen pontosan előbb a Magyar Államvasutak kezelésében, majd tulajdonában lévő) ingatlannal.

Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig | atlatszo.hu

Az éjszakai élet meghatározó alakjai, bankvezetők, politikusok, szépségkirálynők – nagy vonalakban így fest a belvárosi ingatlanmutyiban jól járt Szetlik-Pápa család kapcsolatrendszere. Szembetűnő: mintha gyakrabban fordulna elő sztorijukban zsarolásként is értelmezhető nyomásgyakorlás, mint a hagyományos gazdálkodó famíliák életében. Cikksorozatunk harmadik részében igazoljuk az alapfeltevést: Rogán-Habony-Pintér tengely sejlik fel az V.

A Habony-kapcsolat

A Komondor tulajdonosa ekkoriban Szetlik Ferenc volt. A rendszerváltás után topvállalkozóvá felvergődött egykori Garay téri textilkereskedő nem más, mint Habony Árpád nagybátyja. Szetlik kilencvenes évek végi halála után özvegye, Pápa Marianne és közös gyermekeik érdekeltségébe került a piac.

Portik Tamás, a kilencvenes évek meghatározó alvilági figurája az Átlátszónak korábban adott börtöninterjújában azt állította, hogy 2010 környékén személyes viszonyba keveredett Pápával, ennek kapcsán pedig azt tapasztalta, hogy a nő akkoriban rendszeresen Skype-on egyeztetett a nemhivatalos miniszterelnöki főtanácsadóval. (Pápa tagadta, hogy Portik élettársa lett volna, azt viszont nem, hogy valamilyen ismeretség lett volna közöttük).

Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról | atlatszo.hu

Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.

Tolmácsból kisfőnök

A kilencvenes évek elején a piacüzemeltető tolmácsává előlépett Bálint ténykedésének nyomai megtalálhatóak az Arcanum sajtóarchívumában is. 1998-ban a Reform egyoldalas riportot írt „a” Gyuriról. A hetilap eredetileg egy piacos kínai családhoz kért kontaktot a Komondortól, de a beszélgetésre csak a tolmács jött el. A kínaiak nagyon zárkózottak – magyarázta Bálint.

Cikk a Reform hetilapban 1998-ban (forrás: Reform/Arcanum)

A piacüzemeltetésnek persze érdekében állhatott, hogy hátráltassa a piacon kofáskodó kínaiak véleményének nyilvános szellőztetését. A megelőző évben egy bérhátralékkal kapcsolatos vita eredményeként a piac biztonsági őrei összetűzésbe keveredtek két kínai nővel, az egyiküket komolyan megverték, földre lökték, megrugdosták: az esetből több ezer fős zavargás, rendőrségi bevetés és „Kőbányai úti csata” lett.

A kínai konzul akkor arról beszélt, a piaci szekuriti szokásosan a kereskedők megverésével rendezi le a nézeteltéréseket.

A kétezres évek végére Bálint György befutott. Lényegében ő igazgatta a piacot, hozzá tartozott a rendfenntartás, a bérletidíj-hátralékos piacosok kezelése is (később, a Négy Tigris bezáratása idején rendszerint a Komondor üzemeltetési igazgatójaként szerepelt a lapokban). A pozíció, a kiépített kapcsolatrendszer, a nyelvismeret azt is lehetővé tette, hogy az egyes kereskedők hivatalos ügyeiben különféle módokon segédkezve is sütögesse a pecsenyéjét. Bálint ezt úgy aposztrofálta, hogy rengeteg kínai, vietnámi, arab vagy török barátja van.

Bűn és üldözés Józsefvárosban

De a Győrött zajló büntetőügyben kiskereskedők nem merültek fel. A perben a vádképviseletet ellátó Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy

„a józsefvárosi piaccal kapcsolatban a vádiratban két tényállás szerepel; ezek lényege, hogy O. Zsolt és társa a vád szerint azt a látszatot keltették a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetőjének, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe bizonyos ügyeket el tudnak intéztetni neki”.

O. Zsolt akkoriban VIII. kerületi rendőrség bűnügyi osztályát vezette alezredesi rangban. Operatív tisztként dolgozott, így ő tartotta a kapcsolatot a besúgókkal vagy a bűnözői körökbe beépített emberekkel is. A másik rendőr, A. Attila százados hasonló területen működött: őt 2010-ben nevezték ki a józsefvárosi bűnüldözési alosztály vezetőjének. O. Zsolt rendszeresen kijárt a józsefvárosi piacra, ami a kerületi bűnüldözés egyik fókuszpontja volt. Ahogy a VIII. kerületi rendőrkapitányság később, a placc bezáratásához írt beadványában írta: az elmúlt két évtized közbiztonsági ellenőrzései hosszú távon nem javították a piac közrendjét és közbiztonságát;

a nagy [területű] és sajátos jellegű piac jogsértések elkövetését segíti elő, melyek rendszerint nem deríthetőek fel.

Több verzió létezik arra nézve, hogy miképpen jött létre a rendőr alezredessel az ismeretség: az egyik szerint Bálint piacos biztonsági igazgatóként a kerületi kapitánysággal fenntartott kapcsolatából épült ki, a másik szerint az egyik fontosabb piacos arab vállalkozó mutatta be őket egymásnak.

Vesztegetési vonalak

Bálint vallomása szerint a vesztegetési ügyek 2008-2010 környékén történtek, két különböző vonalon. Az egyik ilyen szál háttere, hogy a kétezres évek elején az ingatlantulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) közölte, hogy a piac bezáratására készül, és ezért a Négy Tigris piacosai elkezdtek átszivárogni a Kőbányai út túloldalán álló, a volt Ganz-MÁVAG-telep területére.

A volt Ganz-telep ingatlanjogi helyzete azonban még a másik piacénál is rendezetlenebb volt, ott kezdetben gyakorlatilag mindenki feketén árult. Az új placc kifehérítését nem siettette az önkormányzat. Bálint vallomása szerint ebben a helyzetben lépett fel segítőként azzal, hogy megkente O. Zsoltékat, akiknek az volt a dolguk, hogy az önkormányzati kapcsolataikon keresztül meggyorsítsák a miriád engedély kiadását.

A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem | atlatszo.hu

A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem

A másik vonal arra a huszonhét, teljesen korszerűnek mondott pavilonra vonatkozik, amit a Komondor a Négy Tigrisen épített. Itt a valóságban arról volt szó, hogy a cég az ehhez szükséges építési engedélyek nélkül számos bódéra fölhúzott egy plusz szintet. A vád szerint a rendőrök ezen a szálon azt intézték volna el Bálintnak pavilononként kétszázezer forintért, hogy fennmaradhassanak az építmények.

Habony rokonait nem vádolják A büntetőügyben a Komondor Kft. tulajdonosai, azaz Pápa Marianne és családja nem szerepelnek. Bálint azt vallotta, hogy az O. Zsoltéknak átadott összegek a saját zsebéből származtak, és a vád szerinti vesztegetések csak a saját érdekeit szolgálták. Ez az állítás megállni látszik a Ganz-teleppel kapcsolatos engedélyekről szóló történet vonatkozásában. A bódék esetében azonban sántít az érvelés, ugyanis a korszerűnek mondott pavilonok nem Bálint, hanem a cég – azaz leginkább Pápa Marianne – vagyonához tartoztak, ahogy arra egy másik tanú is felhívta a figyelmet. Tegyük hozzá: nem ismerünk olyan információt, ami arra utalna, hogy Pápának bármilyen tudomása lett volna a vád szerinti vesztegetésről. Az viszont biztos, hogy az engedély nélkül felhúzott emeletes bódék legalizálása az ő érdekeit is szolgálta volna.

Bálint vallomása szerint előbb az első, majd a második vonal intézésére kezdett el fizetni O.-éknak, legelőször ötszázezer forintot, aztán apránként kisebb tételeket, összesen több millió forint összegben. De az engedélyek ügyében nem történt semmi, és a pavilonokat is vissza kellett bontani, ezért a piacigazgató visszakérte a pénzt a rendőröktől. A férfi szerint a közös arab ismerősön keresztül egy 1,5 millió forintot tartalmazó borítékot, illetve A. Attilától külön 600 eurót vissza is kapott.

Bálint vallomása szerint O. Zsolt még mindig tartozik neki vagy 4,5 millió forinttal.

Budapest, 2014. március 21. Rendőrök elvezetik a bíróság folyosóján a vesztegetés elfogadásával gyanúsított egyik budapesti rendőrt 2014. március 21-én, akit ezen a napon előzetes letartóztatásba helyezett a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa (forrás: MTI/Mihádák Zoltán)

A két rendőr tagadja a vádakat. Az Országos Rendőr-főkapitányság korábban felfüggesztette az érintett rendőrök szolgálati viszonyát. A per még zajlik, így egyelőre nincs jogerős ítélet arról, hogy a Bálint által elmondott cselekmények megtörténtek-e a valóságban.

Jakuza és triádok A vesztegetési ügy kapcsán emlegetik a Yakuza Service Kft. nevű céget, amibe 2010-ben szállt be résztulajdonosként Bálint György. A cég egy, a Ganz-telepen található placc takarítását intézte, terveik között szerepelt engedélyek legális ügyintézése is. Alvállalkozónak – állítólag O.-ék tanácsára – bevonták az akkori kerületi rendőrkapitány nevelt fiának cégét is. Az együttműködés viszont kudarcba fulladt, a Yakuza már nem tartozik az azóta a politikában felbukkanó férfi érdekeltségébe. Bálint György ugyanakkor láthatóan vonzódik a távol-keleti bűnszervezetek inspirálta cégelnevezésekhez: a takarításról illatszer-nagykereskedelemre átnyergelt, az elmúlt három évben összesen 540 millió forintos forgalmat lebonyolító Triad Service Kft. kizárólagos tulajdonosa ma is a terézvárosi képviselő.

Kisfőnökből tulajdonos – legalábbis papíron

2013 nyarán látványos csinnadrattával – Kocsis Máté akkori józsefvárosi polgármester a rendőrpalotában tartott sajtótájékoztatójával – indult be a Négy Tigris végleges felszámolása. A MÁV másnap postázta is a telep bérleti szerződésének felmondását. Noha a szerződésben a Komondor vállalta, hogy felmondás esetén legkésőbb a százötvenedik napon visszaadja az ingatlant, a folyamat mégis elhúzódott, a cég ugyanis kézzel-lábbal kapaszkodott a telekbe.

Bálint György ezekben az utóvédharcokban vállalt kulcsszerepet.

A felmondási idő lejártával, erős rendőri jelenlét mellett a MÁV emberei megpróbáltak bejutni a piac területére, de a Komondor „vezetőségi tagjaként” fellépő Bálint elküldte őket. Miután 2014 januárjában visszavonták a piac engedélyét, a Komondor Kft. iratokat postázott a cégbíróságra. Ezekből az derült ki, hogy Pápa Marianne lemondott az ügyvezetői posztról, és az érdekeltségében álló Komondor Holding Zrt. eladta a kft.-ben fennálló üzletrészét.

Részlet a Heti Válasz 2013. nyári cikkéből (forrás: Heti Válasz/Arcanum)

Az üzletrészek két lépcsőben Bálint Györgyhöz, az új ügyvezetőhöz kerültek. Miután az összes adásvétel névértéken történt, a Komondor Holding pedig opciós szerződést kötött a Bálint birtokába került tulajdonrészekre, nehéz szabadulni attól a következtetéstől, hogy a háttérben még mindig Pápa érdekei számítottak: ha Bálint tulajdonosként sikerrel meg tudta volna védeni a piacos céget a magyar államtól, a Komondor Holding egy opciós huszárvágással ismét bármikor házon belülre kerülhetett volna. Erre azonban végül nem került sor.

A Négy Tigris (el nem ismert) adóssága

Az addigra kiürített társaságot végül csak 2017-ben, a MÁV kezdeményezésére született bírósági végzéssel kezdték felszámolni. A felszámolás miatti, tevékenységet záró beszámolóban az olvasható, hogy a Bálint György irányítása alatt álló cégtől 287 millió forintot követelt az állami vasúttársaság, amelyet a Komondor nem ismert el. Okkal feltételezhető, hogy

ez az összeg a vagyontalan cég felszámolásából sem térült meg.

Bálint György karácsonyfát állít a Podmaniczky-hatház udvarán egy segítőjével 2021 decemberében (forrás: Bálint György politikusi Facebook-oldala)

Ahogy a cikk elején már említettem, Bálintot szerettem volna megkérdezni úgy a vesztegetési történettel, mint a MÁV 287 millió forintjával kapcsolatban, de erre végül nem volt alkalmam. Azon a napon, amikor az eredeti felvetés szerint interjúzhattam volna vele, Bálint inkább karácsonyfákat állított a választókerületében található egyik lakóközösség udvarában.

A Podmaniczky-hatház névre hallgató, különleges terézvárosi épületegyüttest cirka száz éve a trianoni egyezményben elcsatolt területekről menekülő vasúti tisztviselőknek építtette a Magyar Államvasutak, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető vállalkozás későbbi, pórul járt üzletfele.

Sarkadi Nagy Márton

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A címlapképi grafikát Jeney Flóra Anna készítette.

Megosztás