„Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
Tavaly októberben az Átlátszó is beszámolt arról, hogy akkor úgy tűnt, az utolsó per is lezárult a földmutyik történetének egyik első és legegyértelműbb példájának tekintett ügy, az egykori kishantosi biogazdaság évtizedeken át bérelt földjeinek elvétele és beszántása kapcsán.
Tizenöt éven át több mint 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban „Kishantos”). A földbérlet-pályázatokon 2013-ban a gazdaság összes addig bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg a mai napig.
A kishantosiak szerint a korábban általuk bérelt és művelt földek pályázatása során több szabályszegés is történt, többek között az Ángyán-jelentésekben is leírt módokon. A mintagazdaság vezetői erről az akkori agrárminisztert, Fazekas Sándort is tájékoztatták (PDF), de választ azóta sem kaptak erre a megkeresésükre. Igaz, az általuk kifogásolt földbérleti szerződést a bíróság később semmisnek ítélte a kishantosiak kifogásaival összhangban.
2014. április 12-én az új bérlők „művelésbe vétel” címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi 117 millió forint értékű növényállományát. Elpusztították az őszi búzát, amit júniusban már aratni lehetett volna, az őszi borsó vetőmagot, a facéliát, a frissen vetett napraforgót, a lent. A kishantosiak szerint pedig az ekkor még folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, maguk döntöttek – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül, és két hónappal az aratás előtt elpuszították az Ökológiai Mintagazdaság növényeit.
A magyar állam úgy vélte, hogy a területet védeni próbáló kishantosiaknak és környezetvédőknek kellene megfizetniük az ellenük kirendelt biztonsági cég kiszállásának költségét: 14 millió forintot és ennek kamatait. A pert első-, majd másodfokon is a civilek nyerték, ma pedig a Kúria is nekik adott igazat.
Ács Sándorné az Átlátszó kérdésére így fogalmazott a mai ítélet kihirdetése után:
„Annyi negatív dolog es igazságtalanság történt az elmúlt évek alatt. Csoda, hogy végre a törvények és a józan ész alapján született ítélet, ami végre lezárta ezt a szégyenletes pert. Már az is szégyenletes volt, hogy minden valós indok nélkül »magánhadsereget« vetettek be civilek ellen a kishantosi tüntetéseken. Külön örülök, hogy bizonyítottság hiányában utasították el az állam felülvizsgálati kérelmét. Az igazság és a törvényesség győzedelmeskedett.”
Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság | atlatszo.hu
Régóta zajlik a hidegháború a Mezőfalvai Zrt. és Kishantos között. A kishantosi területek, és a népfőiskolának otthont adó kúria korábban az akkor még állami tulajdonú Mezőfalvi Kombináthoz tartoztak. A vadászkastélyként használt kishantosi kúria, majd és az ökológiai mintagazdaság földjeinek bérleti jogát állami döntés alapján kapta meg Kishantos, és ezzel keresztezte a Mezőfalvai Zrt.
Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a zöldszervezet nevében kísérte végig a kishantosi pereskedést. A szervezet a kezdetektől támogatta a kishantosiak próbálkozását, hogy bizonyítsák az igazukat. Rodics így nyilatkozott a Kúria ítéletét követően:
„Nagyon boldogok vagyunk, az ilyen eseménynek visszaadják az ember hitét, hogy megmaradt a jogállamiság morzsája Magyarországon. Kegyetlen dolog volt ezt végigjárni, csöndben ülni a háttérben, és hallgatni a sokszor nyilvánvaló hazugságokat. Ma kiderült: vannak még tisztességesen működő bíróságok.”
Horn Gabriella
Címlapkép: Ács Sándorné és Rodics Katalin a Kúria ítélethirdetése után (fotó: Átlátszó/Horn Gabriella)
Egyre kevesebb magyar mézet és egyre több kínait vesznek az EU-ban. Az ukrán import az elmúlt években az Unióban csökkent, de nálunk egy kicsit nőtt.
Közel 5 ezer tonna gabonát importált Magyarország Ukrajnából az állítólagos kormányzati tiltás után az Eurostat adatai szerint.
Az egyesület szerint a méhészek tiltakozása "nem racionális", és nem az ukrán, hanem a kínai méz importja a baj, ezért annak betiltását kérik a kormánytól.
Nagy István régen az Aranynektár Kft. mézfelvásárlójaként dolgozott, a cég 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól.
